A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-26 / 17. szám

A tuzsinai hiúz 1961 óta egyre gyakrabban találtak a tuzsinai és klacsnól vadászterületen — a Nyltra folyó for­rásai közvetlen közelében — hlúz nyomokra. Lát­szólag megszerették a Mázok a nemes vadban oly gazdag tájat. Különösen az őzgidák vallották ká­rukat, mert egyre szaporodtak e veszedelmes nagybajszú macskák. így természetesen fel kellett oldani a Máz-vadászati tilalmat. Pavel Trgltía, a prlevtdzai erdőgazdaság egyik erdésze, akinek pagonyában ismételten Máz-nyo­mok mutatkoztak, kelepcét állított jel. Első ízben sikerült a Máznak megmenekülnie. Tizenegy napig kerülte a vad ezt a helyet, de a tizenkettedik na­pon elérte sorsa. A kelepce ugyan csak három ujjának végét szorította össze. Az állat addtg rán­­gatódzott, míg el nem szakította a láncot, mely hez a kelepce hozzá volt erősítve és a kelepcével együtt megfutamodott. Épp ekkor ért vissza kör­útjáról Ladtslav Meéiar föerdész. Csaknem egy óra hosszat üldözte a ragadozót. Már-már felad­ta a reményt a kimerült vadász, amikor a Máz, kelepcével a lábán — melynek súlya két kilót nyomott — egy rezgő nyárfa ágára vetette ma­gát. Közben érte a föerdész golyója. Véget ért a viadal. A elejtett példány az országunkban élő Mázok javából való. Hossza 120 cm. Mindamellett, hogy most, párzás idején le van fogyva, 25 kilót nyomott Szőre teljes téli pompájában fénylik. Rövidesen gyönyörködhetnek benne a szakértők a tuzsinai főerdészlakban. A. KOLAR Ladtslav MeCiar tuzsinai fúerdésa pompás tsák mányival Laboratóriumi állatok nagybani tenyésztése Kutatóintézeteinknek, gyógyszertárainknak és a főiskolák laboratóriumainak évente mintegy egy és egynegyed millió kísérleti állatra van szükségük. Tenyésztésükkel az egyes Intézetek speciális munkahelyen kí­vül a Prága melletti Lysolájeben működő iVelaz n. v. foglalkozik, amely évente több mint félmillió egeret és több mint százezer patkányt, tengeri malacot, házinyulat, hör­csögöt stb. szállít a laboratóriumoknak. Az utóbbi években a kutatóintézetek és gyógy­szertárak igényei megnőttek, csak egészsé­gileg kifogástalan egereket és más állatokat fogadnak el, ami persze komoly követelmé­nyeket támaszt a kísérleti állatok tenyész tőivel szemben. — A képen Anna Lutlcká, a Velaz üzem dolgozója, aki az elmúlt évben 19 ezer patkányt tenyésztett ki. Gördülő fürdőkád Jaap Zward holland polgár, Wormerveer vá­roska lakosa nyilván sze­reti a szenzációt és érti a tréfát. Bajosan tudnánk megmagyarázni, miért készített magának moto­ros Járművet éppen für­dőkádból. Mindenesetre, bár e „karosszéria“ moz­gásba hozása nem a leg­egyszerűbb, a „feltaláló“ boldogan utazik mosolyt­­keltő alkalmatosságában. Magyar érprotézis Nálunk is lesz A rakéta-típusú modern szovjet folyami Köztársaságunk ez évben két hasonló ti­­hajók háromszáz utassal a fedélzetükön el- pusú hajót vásárol a Szovjetuniótól. |CTK) érik az óránkénti 80 kilométeres sebességet. A sebészetben ma már széles mértékben használják a műanyag-érpótlókat. A sikeres magyar RICO érpótlócsövek alapanyaga a Dacronnal azonos poliészter, tehát bioló­giailag inaktív, szövetbarát. A belőle szövé­st eljárással készült különböző átmérőjű ér­pótlócsövek hajlékonyak, rugalmasak. Min­den szennyeződéstől mentesen szállítják, felhasználásuk előtt csupán sterilizálásra van szükség. Az érprotéziseket többszörös sterilizálás sem károsítja meg. Ollóval köny­­nyen vághatók, a végek foszlósa minimális, oldalnyílások könnyen készíthetők rajta. A RICO érprotézis egyik legnagyobb elő­nye a különös gonddal beállított biztonsági porozltása. Ez lehetővé teszi, hogy az ér­pótló csöveket speciális érsebészeti gyakor­lattal nem rendelkező sebész is nyugodtan alkalmazhatja, ami különösen kisebb sebé­szeti intézetekben előnyös. A szervezet za­vartalanul befogadja az érpótlócsövet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom