A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-26 / 17. szám

irodalom fíyába dobná — Móricz a nyomorultakkal fog kezet, ember az emberrel. Ebben a kéz­fogásban van a Hét krajcár szemléleti új­szerűsége, művészi többlete. Ezentúl a szen­vedésnek lesz nagy megszólaltatéja: azt tudja legtökéletesebben, leghübben megírni — ami fáj. Így lesz szimbóluma egész pá­lyájának a Hét krajcár. Hogy élnek ott, ahol a hetedik krajcár hiányzik -- ennek a megírását látta egész életében a legfon­tosabb feladatnak. A vidám szívvel viselt szegénységről, a nyomorúság megrendítő mélységeiről már elődei is írtak — Thuiy, Petelei, Bródy, Nagy Lajos, Révész Béla —, de a Hét kraj­cár mégis korszaknyitó jelentőségű Móricz művészetében, s talán egy kissé novellánk történetében Is. Az irodalmunkban s Móricz korábbi novelláiban meglevő elemek új (szintézisben, új színekkel gazdagodva forr­nak egybe. Egyik legtragikusabb, legmegrázóbb pa­raszti tárgyú novellája a Tragédia. Kis Já­nos, nincstelen napszámos ember lázadni akar saját sorsa ellen: „ki akarja enni“ a zsíros parasztot vagyonából. Elhatározza, hogy Sarudy gazda lányának lakodalmán megeszik ötven darab töltött káposztát. A bosszú mérgével kezd az evéshez, de már a levesnél megcsömörlik, s egy torkán akadt falattól megfullad. Komikus hatást keltene a történet, ha nem végződnék ha­lállal, s ha Móricz nem azt ábrázolná, mi­lyen keserű lázadó Indulatok robbantok ki hősében. Kis János alakjának két Ismertető jegye van: szegénysége és jelentéktelensége. „Senki se vette észre, hogy eltűnt, mint azt som, hogy ott volt, vagy élt.“ Sorsának ábrázolásában hűen tükröződik az agrár­proletariátus szociális tragédiája. Elesettsé­­ge közepette hogy is lehetne más, közvetle­nebb vágya: minthogy egyszer jóllakjék. Móricz ebben a semmibevett emberben meglátta azt az embert, akinek álmai, vá gyai vannak, akiben szenvedélyes tiltakozó érzések gyűlnek fel a saját elviselhetetlen sorsa ellen. A Sári bíró c. színművében Is Időszerű falusi parasztproblémát vesz tollhegyre. Olyan témáról szól, amely leginkább izgatta Mórlczot, amelyről a legtöbb kemény, kese­rű Igazságot mondta ki: a parasztság osz­­tálytagoződásáről, a nagygazdák kizsákmá­nyoló szerepéről. Bonyodalma egy falusi blrőválasztás eseményei körül gyűrűzik, s a darab élesen leleplezi, hogy a falvakban úgyszólván a nagygazdák magánügye a bí­róválasztás. Móricz a falusi életet ebben a művében feltűnő pontossággal látja. Meg­kapó az az újszerű meglátása például, hogy a falu parasztsága éppen úgy társadalmi osztályokra tagolódik, mint az egész társa­dalom; hogy megvan a maga proletariátusa és arisztokráciája, éppen úgy, mint az or­szágnak. Ez a darab a magyar falu rajzá­ban határozott haladást jelent. De haladást jelent a nyelvben Is. A magyar paraszt nyelvét legjobb népies Íróink is kissé stili­zálni szokták. Móricz azon nyersen, föld­­izűen viszi színpadra. Az ő parasztjai egé­szen úgy beszélnek, mint ahogy a paraszt csakugyan beszélni szokott; s ezért a da­rab dialógusa rendkívül eleven és kifejező, s egyúttal kitűnő eszköze a jellemrajznak is. Kétségtelen, hogy a falusi osztálytagozó­dás s az abból adódó konfliktusok reális ké­pének a szlnrevitele, reális parasztok sze­repeltetése döntő változást, határozott újat jelent a korabeli népszínművekhez képest. Móricz nagyjelentőségű parasztregénye: a Sárarany. Szellemi forradalmat jelent újsze­rű parasztábrázolásával, a paraszti élet problémáinak őszinte feltárásával. Oj kor­szakot nyit a magyar irodalomban s lezárja végleg azt az időt, amelyben Jókai, Mik­száth, Gárdonyi szemlélet- és írásmódja le hetett a magyar társadalom realista ábrá­zolásának megoldása. Izzó drámalsága, túl­fűtöttsége, Irodalmi eszközei és tematikája teljesen elüt attól, amit addig a magyar regényirodalom létrehozott. Maga Móricz több évtizeddel megjelenése után így fogal­mazta meg regénye alapgondolatát: „ ... az volt a tömör érzésem, hogy a falu népe éppen úgy tele van tehetséggel, mint bár­mely más társadalmi réteg, de a nép embe­rének tehetsége az akkori viszonyok közt nem juthat felszínre és nem alakulhat át cselekvő energiává, mert hiányzik a szük­séges kulturális kiképzés. Ezt jelenti a szó: sár-arany, az az arany, mely sörként hasz­nálódik el az emberi élet útjain. A tehet­ség, mely elpang az emberiségtől megfosz­­totságában.“ Túri Dani, a zsellér fiú, a regény tehetsé­ges főhőse számára kicsi a világ, kicsi a határ: nem bírja elviselni a nagybirtok által gúzsba kötött falu nyomorúságos életét. Minden ereje tettre és szélesebb működési körre vágyó energia, amely a feudális nagy­birtok szorításában vergődő faluban nem élheti ki magát, s ezért kénytelen tévutakra térni, zsákutcában levezetést keresni. Túri Dani minden erejével, vágyával és akaratá­val egyetlen erő szegül szembe az egész regényen keresztül: a feudális nagybirtok, a Karay grófok hatalma. S a Karay-blrtok nemcsak azért lázltja fel Danit) mert meg­fojtja feltörekvő vágyát, életét, de azért Is, mert az a vagyon a hazaárulás bére volt: Túri Dani földéhségét, földkövetelését haza­­fisága Is támogatja. A Karay grófoknak ez -a vonása mélyen a történelemre támaszkod­va fejezi ki a feudális nagybirtok egyik jel­lemző vonását, a népelnyomó osztrák hata­lommal való közösségét, érdekazonosságát, amelynek segítségével tudta eddigi, uralmát, hatalmát biztosítani. Túri Dani s a benne megtestesült erő, szépség és tehetség elbukik. -Bukásának igazi oka a „magyar Ugar“, a nagybirtok. De bukása nem hiábavaló; fontos társadal­mi mondanivalót fejez ki: a magános hős küzdelmei eleve kudarcra vannak ítélve — a siker egyedüli záloga a paraszti tömegek egységes és tömeges összefogásának a meg­teremtése. Az író a főhős alakján keresztül zseniálisan érzékelteti, hogy a parasztság Szerény ember vagyok, g családomat is sze­rényen neveltem ét kell is, mert szerény kit nemzetnek gyermeke vagyok. Evvel az ezerszfizoldalaz könyvvel (eredetileg eny­­nyire volt tervezve a szöveg alapján, de a nyomda nagyobb kolumnát csinált, hogy a papíron spóroljon, bogy öt pengőért lehes­sen adni, amin a kiadó éppoly keveset keres, mint én) — én tizenhét évi munkámnak ez­zel az eredményével, a kiadás után eddig összesen 2400 pengőt kerestem, legfeljebb kéthavi megélhetés. Móricz Zslgmond a Tündérkertről feudális nagybirtok ellen a parasztság osz­tályai egyeslthetők és együtt harcba vihe­tők; sőt azt Is, hogy a paraszti mozgalom a munkásosztály támogatása nélkül halálra van Ítélve. Móricz Zslgmondnak a falu, a parasztság életét ábrázoló Írásai a fegművészibb alko­tásai; a hagyománytól eltérően ezen a te­rületen nyújt a legtöbb újat, művészi több­letet, merőben forradalmit. Ezt a többletet Czlne Mihály Mórlcz-monográflája így fog­lalja össze tömören: „A magyar parasztnak ő szerzett polgárjogot a XX. századi magyar irodalomban, ő fordította leginkább megol­datlan kérdéseire a figyelmet. Nála lett a paraszt igazán embor; kivétkőzve népszín­műi és adoma! ruhájából; a falu a magyar élet egyetemébe bekapcsolt valóság. Ezzel több a parasztábrázolása az elődöknél. Több a radikális felfogású kort&rsakánfil is: mert több szépet és nagyszerűt tud észrevenni bennük, ás nagyobb művészettel tudja ki­fejezni a problémáikat.“ A bratislavai Kamensky Egyetem és e nylt­­rel Pedagógiai Intézet magyar tanszéke dolgo-TOár osztályokra tagozódott, de éppen a sóinak közre működésével. Megfejtendő kérdések•' 1 A „Sárarany''-on kívül melyek még Mó­­‘ ricz nagy parasztregényei? (Soroljon fel legalább hármat!I 2 Melyik szlovákiai magyar népi íróval tartott fenn közelebbi kapcsolatokat Mó­ricz Zstgmond? O Melyik két feledelem szerepel Móricz * JSrdély” c. regénytrllógtájában? Itt levágandó! V 1 'S Magyar 1. o d t» ^ ■*- «3 M % 2a Clt !J3 10» ^ 7 2. Aj £** er ■<U ej a: 5 — a7 1-irodalom 3. c I

Next

/
Oldalképek
Tartalom