A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
Grigorjevnek hívnak. Történetemhez tartoznak: a legkisebb tenger, amit valaha is láttam, egy íorrő „szivet“ rejtő 54 méter magas betonblokk és két pár fehér papucs. A másik pár az APN hírügynökség fotoriportere, J. RJumkln számára van Itt, aki velem Jön, hogy meglátogassuk a titánok erejét kordában tartő férfiakat. Az óriások nem Ismeretlenek az Uraiban. A legifjabb Belojarszk mellett található. Saját lvócsészéje van: 40 négyzetkilométernyi viz, a Belojarszki-tenger, amiről néhány évvel ezelőtt nem is álmodott az ember. Ez szolgáltatja az Ipari vizet a belojarszkl „I. V. Kurcsatov“ atomerőmű számára, amely nemrég becsülettel klálta az első próbát. A csíkos kéményű, világosszürke betontömb a reaktorcsarnok. Ebben a műszaki épületben nem emeletekben, hanem méterekben szokás számolni: plusz Jelenti a föld fölötti magasságot, mínusz a föld alatti mélységet. „Plusz nyolc“ a hatalmas géptermet jelenti a százezres turlbnával, amely gőzt nyel és energiát szolgáltat a generátoroknak. A legérdekesebb magasság plusz 16,40. Csöndesen haladunk nemezpapucsainkban. Minden ragyogóan tiszta, mint valami steril műtőben. Fehér köpeny és fehér sapka a látogatókon. „Golyóstoll“ a köpeny zsebébe tűzve. Egy doziméter ez, amely a felvett sugárzás mennyiségét Jelzi. Óvatosság, tisztaság, csönd. A nagyterem, ahová belépünk, mesterséges fényárban úszik. Éjjelnappal. A falon 14 méter hosszú csillogó rudak. Hideg, burkolatlan fém, amit az ember veszély nélkül megérinthet: urán, az értékes mag-üzemanyag. A reaktor hatalmas, 12 méter átmérőjű graflthenger. A sejtszerű nyílások „fűtőanyaggal“ töltve. Uránnal dúsított üreges rudak. Grafit, beton és öntöttvas blokkok zárják el a reaktort a külvilágtól. Védelem és biztonság az emberek száméra. Rozsdamentes acélcsövek ezrei vezetik az atomhasltás nyomán keletkező hőt a reaktorból közvetlenül a turbinába. 510 fokos gőz szolgáltatja az energiát. „Egyedülálló jelenség. Mit Jelent ez? Első ízben hajtottunk Itt végre egy kísérletet, amelynél a gőzt a reaktor aktív zónájában tülfűtjük és aztán rögtön a turbinába vezetjük. Ez a kísérlet külföldi tudósok figyelmét Is felkeltette. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ez egy megbízható és veszélytelen reaktor. „Borisz Georgljevics az erőmű főmérnöke tovább magyaráz: „Az ilyen típusú berendezések kapacitása elméletileg határtalan. Egy vagy két millió kilowatt teljesítményű erőműveket Is lehet építeni.“ Meredek lépcsőkön kaptatunk felfelé egészen a plusz 19,60-ig. Egy öntöttvas lemez mögött van a közvetlenül a tető alatt mozgó daru irányító fülkéje. Ennek a darunak a segítségével szerelték össze a reaktort. A jól védett fülkében komplikált mechanizmusok. Egy hajőablak, vastag ólomüvegből. Egy periszkóp, akárcsak a tengeralattjáróké. Benézek az ablakon, s előttem a reaktor-osztály panorámája. Fehérköpenyes emberek, csillogó műszerek. A leszállás az „alvilágba“ mínusz 7,5- nél végződik. Ismét fehér köpenyek, fekete doziméterek, fehér sapkák. A „forró kémia“ titkait kutatják itt, a reaktor alatt. Az Idegek, amelyek a hatalmas erőművet összetartják, az elektronika fémhuzalai. Egy félköralakú teremben végződnek: ez a reaktor, a turbina és a generátor irányító és kapcsoló központja. A parancsnok? Vlagyimir Bodrov, alacsony és sovány ember, ő a reaktorirányltó osztály főmérnöke. 26 éves! „IsmePincélba ágyazott vastag üvegablakon lehet benézni a reaktor-térbe rik a uaiauanov lakótelepet? Ez Moszkva mellett fekszik, Obnyinszk közelében, ahol mór tíz éve működik a világ első atomerőműve. Ott születtem. Kik voltak a szüleim? Apám könyvelő volt, elesett a háborúban. Anyám mint takarítónő dolgozott egy gyufagyárban. 1954-ben, amikor az első atomerőművet üzembe helyezték, a 10-éves Iskolába Jártam. Érdekelt a fizika, természetesen a magfizika és energetika. Kezdetben a szomszédos atomerőműben dolgoztam — mint laboráns. Közben esti tanfolyamon elvégeztem tanulmányaimat a moszkvai Fizikai Intézetben. Aztán kerültem Belojarszkba.“ Bodrov mellett ott áll az „Istennő"! Kira Szlklnának hívják és a taskentl Politechnikai Intézet hallgatója. Csinos mint egy színésznő és — az elektron titkaival Jegyezte el magát. Belojarszk férflalkalmazottai tréfásan „elektronikus lstennő“nek nevezték el. Mindent összegezve: egy fiatal kollektíva, amely Itt titánl erőkkel áll szemtől szemben. A gigász nyitott szive: 16,4 méter mélyen e füld alatt utoisé szerelési munkák a reaktoron. Figyelmeztető táblák minden lépésre: „Vigyázat! Rádiúaktfv sugárveszélyt“ té r fin k. U táni erők e s m ^ istennő Egyetlen központi helyiségből ellenőrzi és Irányítja L. E. Gnyedkov az erOmfi valamennyi berendezését. A 100 000 kilowatt teljesítményű turbinát a reaktorban túlfűtött gőz hajtja. 270 gramm uránt „fogyaszt“ 24 éra alatt a gigász, ugyanilyen teljesítményhez egy hOerOműnek 3000 tonna szénre volna szüksége Az áramátalakító berendezés
