A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-19 / 16. szám
Aktívabb munka, frissebb szellemi élet A losonciak azt mondták, hogy még ilyen járási konferenciájuk nem volt, mint a mostani. A küldöttek nem ültek tétlenül, nem is csupán az ebédért vettek részt a konferencián. Volt ott bőven ünnepi hangulat, méltón a szervezet tizenöt évéhez, de volt vita is, ellenvetés és javaslat a jövőre nézve. Losoncon is tanúi lehettünk az új szellemi élet megnyilvánulásának, a gondolkodó embernek az élet jelenségeihez, a szervezeti problémákhoz, a társadalmi munkához való aktívabb, komolyabb hozzállósának. A pártcsoport ülésével kezdődött a konferencia. Ez Így is helyes, hiszen a kommunisták voltak az úttörői kultúrszervezetünk létrejöttének. Fáradságot nem kímélve járták a falvakat és városokat, felvilágosították annak idején a népet, a szocializmus erős bástyájává kovácsolták a dolgozó tömegeket, új eszméket, okos szót hirdettek és hirdetnek az embereknek. Úttörő munkájuknak köszönhető, hogy falvalnkon, városainkban a Csemadok szervezetek, a tánc, ének és zsínját-szó csoportok, előadásokon és társadalmi munkán keresztül terjesztik a szocializmus eszméjét a magyar dolgozók között. Am a kommunisták nemcsak bátorságukkal tűnnek ki, hanem alapos marxista tudásukkal, széles látókörrel, tárgyilagossággal és nyíltsággal, az új, a haladó szellem iránti jő viszonnyal, küzdő szellemmel az elavult és rosszemlékű jelenségek és módszerek ellen. Ez nyilvánult meg Losoncon is, nemcsak a pártcsoport ülésén, de az egész konferencián. A küldöttek büszkén vallották magukénak azokat az eredményeket, melyeket a járásban elértek az utóbbi tizenöt év alatt. Ám szomorúan, néha aggódva szóltak egyes elvtársak nemtörődömségéről, hozzá nem értéséről, sőt rosszindulatáról, ami akadályozza az eredményesebb munkát falvainkon a kulturális és a közéletben egyaránt. A konferencia különösen kiemelte a Csemadok feladatát a proletár nemzetköziség, a szocialista hazafiségra való nevelés terén. Ez annál is fontosabb, mert a járáson nyelvhatár fut végig. Szlovák és magyar dolgozók találkoznak a napi életben, a közös teendők elvégzésére az üzemekben, szövetkezetekben s a hivatalokban. Kétnyelvű embereik közös társadalmi életet élnek. Ez azonban megköveteli, hogy egymást tiszteletben tartsák és megbecsüljék. A „kétnyelvűség tényét a hivataloknak is figyelembe kellene venniük, mondották a losonci küldöttek, nagyobb tisztelettel viseltetni az emberek iránt. A kultúrmunka nevelő hatását az is viszszatükrözte a konferencián, hagy a Csemadok szervezetek a járásban nem végeznek öncélú klub-életet, hanem a népnevelő és kulturális tevékenységet az élet főbb társadalmi feladatainak megoldására összpontosítják. Így pl. a tavaszi és nyári kultúrmunkával a magyar dolgozókat intenzivebb mezőgazdasági termelésre serkenti. Dicséretre méltó e téren a Csemadok zsélyi szervezetének kezdeményezése, melynek az egységes földművesszövetkezetben dolgozók tagsága elhatározta, hogy megalakítja a szocialista munkabrigádot és olyan munkát fog végezni, hogy ezt a elmet Iki is érdemelje. A termeléssel foglalkozó felszólalásoknál csupán azt lehet hiányolni, hogy a konferencia keveset foglalkozott a szaknevelés problémáival, a dolgozók esti iskoláinak jelentőségével. A konferenciára jellemző, hogy aktuális feladatok megoldására irányította a küldöttek s a Csemadok-szervezetek figyelmét. Főleg a választásokról esett sok szó. A küldöttek Ígéretet tettek, hogy a Csemadokszervezetek a faluközösséggel egyetemben méltóan vesznek részt a választások előkészítésében. Helyesen hangoztatták, hogy a Csemadok-szervezetek nem csupán kultúrműsorral járulnak hozzó a választások ünnepélyessé tételéhez, de aktív segítséget nyújtanak a választóbizottságtiknak az agitációs munkában is. Meggyőzik a magyar dolgozókat, hogy olyan képviselőkre szavazzanak, akik társadalmi munkőjukkal kiérdemelték a dolgozók bizalmát s politikai és szdkmai képzettségük eléri azt a színvonalat, ami biztosítéka, hogy a jövőben eredményesen végezhessék a reájuk háruló feladatokat. Amit nem lehet elhallgatni, az az ifjúság kérdése. Ogy mint a többi konferencián« Losoncon is sok szó esett az ifjúságról. Nem csupán a nevelés problémáiról beszéltek, hanem inkább a Csemadok utánpótlásáról. A szervezet tagsága lassan kiöregszik; új, fiatal lelkes gárdával kell feltölteni a szervezetek sorait. Nézetem szerint a losonci járásban erre minden feltétel megvan. Ezt igazolja a konferencia küldötteinek öszetétele is, ahol az idősebb elvtársak, az alapító tagok mellett sok fiatal vett részt a konferencián. Ezeknek arcáról nemcsak az életkedv és vidámság tükröződik vissza, de szavukból kicsendült a tenniakarás, a kultúráiét utáni vágy és érdeklődés. Néhány szervezetet bíráltak a gyönge munkáért, majd sok javaslat, hozzászólás és kérelem is elhangzott a konferencián. S amit a fülekicUkel kapcsolatban mond’ak, az inkább egy önálló riportot érdemelne. Ebből csak azt ragadjuk ki, hogy az ötven magyar tanító közül Fülekén csaknem nyolcán vesznek részt az énekkarban. S ami a füleki népművészeti együttes létrejöttét illeti, szinte nevetséges, ami e körül forog. Füleken van lelkes kultúrgárda, de az illetékesek nem tudnak megegyezni, hogy milyen nevet adjanak az alakulóban lévő népművészeti együttesnek. Egyesek már a római időkből kerestek revet, csak azért, hogy közös nevezőre jusanak. Bátran beszéltek az emberek a munkaformákról is, a Csemadok tevékenységének tartalmáról. A mai időknek már nem felelnek meg azok a munkamódszerek, melyek a Csemadok létrejöttének időszakőban születtek — hangoztatták a küldöttek. Oj tartalmat, jobb minőséget a Csemadok munkájában — mondották. Több segítséget kérnek a központi bizottságiéi mind szakmai, mind metodikai téren. Ezek után csak egy kívánságunk lehet, hogy az az elvtársias magatartás, ami a konferencián megnyilvánult, nyilvánuljon meg a munkahelyeken is, hogy azokat az ígéreteket, melyeket a küldöttek tettek s a határozatokat, melyeket a konferencián elfogadtak, eredményesen valósítsák meg kulturális életünkben. major Ágoston Calántai problémák Galántán március 15-én reggel nyolc órakor a gépállomás nagytermében a magyar iskola pionírjai üdvözlik a Csemadok 13. járási konferenciáját. Elhangzott a Munka dala, a küldöttek elfoglalják helyüket, hogy kiértékeljék az elmúlt évben végzett munkát, tervezzenek, határozatokat hozzanak. Sajnos, a tavalyi konferencián kitűzött tervek és az elvégzett munka nem állnak arányban egymással, sotk helyi szervezetben az általános ok: a kultúrház, a szakképzett irőnyltók hiánya, de legfőképpen, hogy a vezetőség hanyagul végzi feladatait. „Amilyen a vezérkar, olyan a legénység" —. mondotta Pásztor Ferenc, a járási bizottság titkára. Népnevelő munkánkat úgy kell irányítani, hogy örömtelibbé tegye az emberek életét és növelje a magyar dolgozók szociálist!
