A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-04-05 / 14. szám

Néhány sorban Mtholtcs Zoltán neve szorosan össze­forrott a Csemadok alsópéterí helyi szer­vezetének tevékenységével. Ez a rokon­szenves külsejű, halkszavú ember mint pedagógus került a községbe. 1951-ben úgy érezte, hogy ott a helye a Csema­dok tagjainak sorában. Tagja lett az al­­sópétert helyi szervezetnek, amely ké­sőbb elnökévé választotta. Azután tit­kára, majd pénztárnoka lett, de mindig az élvonalban harcolt a magyar kultúra nemes ügyéért. Nagy érdeme van abban is, hogy a falu közepén modern, műve­lődési ház hirdeti a kulturális felemel­kedést. Igaz, ezzel még nem oldódott meg minden probléma, mert a harminc méter hosszú terem csupán a rendezvé­nyek lebonyolítására alkalmas. A szín­darabok betanulására továbbra is az is­kola épülete nyújt lehetőséget. Az elmúlt évben két színdarabbal arat­tak nagy sikert. Az egyik Sásdl Sándor Nyolc hold föld c. darabja, a másik pe­dig Lovicsek Béla Baj van a szerelem­mel c. darabja. Ez évben sem tétlenked­nek. Ivan Bukovőan Az elveszett útlevél c. színrhüvét készülnek előadni, örven­detes Jelenség az ifjúság egyre nagyobb­­mérvű aktivizálása, akik szívesen kapcso­lódnak be a műkedvelő színjátszásba. Maga a Csemadok elnöke, Dóczy András Jár elő JÓ példával. A szervezet tevékeny­sége azonban nem csupán a színjátszás­ban merül ki. Nagyszerű eredményekkel dicsekedhet a Vrábel Ferenc vezette öt­tagú zenekar ts. Az elmúlt évek folya­mán oly Jól működő tánckört Szabó Esz­ter szervezi újjá. A falu dolgozói elősze­retettel látogatják a „Petőfí-esteket", arról nem ts szólva, hogy a komáromi MATESZ előadásai mindig telt ház előtt zajlanak le. Négyszáz ülőhely várja a kultúrára szomjazó dolgozókat, de na­gyon sokszor még ez is kevésnek bizo­nyul. Ezt igazolja az ez évi nemzetközi nőnapi ünnepség is, amikor több mint száz személynek állva.-, kellett végighall­gatnia a műsort. Mtholtcs Zoltánt magas kora sem gá­tolja, hogy részt vegyen a szervezet szép törekvéseiben. Sőt, most hogy Jól megér­demelt pihenőjét élvezheti, kettőzött szor­galommal kapcsolódik be a falu kultu­rális mozgalmába. Ebben a munkában Jelentős segítőtársra talált feleségében, aki az ifjúság zenei oktatását végzi. A fa­lu dolgozót bizalommal fordulnak hozzá nehézségeikkel, mert tudják, hogy Mtho­­lics elvtárs nevelő munkája még nem ért véget. A célkitűzések még megvalósításra várnak és a megvalósításhoz közös aka­rat, közös erő szükséges. * Éppen ezért Mtholtcs Zoltánnak kitartó és lelkesj mun­kájához sok erőt, JÓ egészséget kívánunk. ANDRISKIN JÓZSEF Sajóvölgyi irodalmi kör Egy Irodalmi önképzőkörrel összefogó és segítő erőnek a létrejöttére már régóta szükség volt Tornaiján. Ezt a szükséget magával hozta a város kulturális színvo­nalának állandó emelkedése, fejlődése. Mégis, a február 27-1 alapító ülésen, ame­lyen megszületett a Sajóvölgyi irodalmi kör, csupán hét tanító jelent meg. Azok, akik nemcsak a szükséget érezték, hanem a jelentőségnek, felelősségnek Is tudatá­ban voltak. Elosztották maguk között a feladatokat, és mikor egy hét múlva me­gint összejöttek, már tizennégyen voltak. Akkor már tisztábban rajzolódott eléjük a cél is, az Irodalmi kör ars poétikája: kap­csolatot teremteni a csehszlovákiai ma­gyar irodalommal, népszerűsíteni a ma­gyarországi Irodalmat, alaposabban megis­mertetni a világirodalmat, felkutatni, fel­színre hozni a Sajó-völgye haladó irodalmi hagyományait. Az értelmi szerző három magyar tanító: Kovács István Gömörről, Pazderák Berta­lan Tornaijáról és Molnár Béla Derecs­kéről. A feltételek megteremtésében, a szervezési munkában nagy segítségükre van Okos József, a művelődési ház vezető­je. ök négyen alkotják a vezérkart. A had­sereg zöme a sajóvölgyi tanítóság lesz, mert a kör kiterjeszti tevékenységét az egész Sajó-völgyre. A falu népe Is igényli a kultúrát. A kör keretén belül Irodalmi színpad van alakulóban. Az lesz majd az irodalmi csoport szócsöve. Az első műsor terve már nagyjából készen áll. A téma: Petőfi és a szerelem. A bemutatót májusra tervezik. Szép és hasznos ez a nekibuzdulás. Az eddig megtett út az akaratot Igazolja, az elhatározás erejét bizonyltja. Hisszük és reméljük, hogy azok a tanítók, akik elha­tározták, hogy a szükséget bizonyítékká emelik, nem állnak meg félúton. KOVÁCS ZOLTÁN A királyhelmeci helyi nemzeti hízottéig két kedves képet küldött szerkesztőségünknek. Az egyiken a HNB mellett működű polgári aktíva névadó ünnepséget rendez. — Bréda elvtárs és felesége az állami gazdaság dol­goséi a pionírok Jelenlétében fogadják a HNB elnök üdvözletét, aki sok sikert kíván kisfiák neveléséhez. — A másik képen egy polgári házasságkötést látunk. Az elnök Dobos elv­társnak és választottjának házasságuk meg­kötése alkalmáböl gratulál és sok sikert kíván az új élet megkezdéséhez. ............................ Gyerekek ............... Az ég még borús és a levegőben alig érez- vei az ereszek alatt. A gyerekeken még ni a tavasz langymelegét, de a faluk utcáin meleg ruha, kötött sapka, de az arcukra már megindult a gyerektársadalom nyüzs- már gondtalan, huncut mosoly ül, mintha gése. A tavaszi gyerekjátékok a halódó azt mondanák; végre elérkezett a mi tél utolsó napjainak múlásával olyan tör- időnk...! (Képükön: marcelházai gye­vényszerű következetességgel Jelennek rekekj meg újra meg újra a falu utcáján, mint a — du — fecskék a melegebb napok elkövetkezté- Prandl felv. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom