A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-04-05 / 14. szám
ágyún gazdag múlttal rendelkező együttesről van sző. Lapunk olvasót, 1 ha személyesen nem is (1951—58-ban jártak nálunk), de televízión vagy rövid filmen keresztül biztosan találkoztak már velük. Bemutatásukra és az emlékeink felidézésére talán ennyit: alakulásuktól napjainkig mindenkor a népművészet haladó hagyományainak — dal, tánc, zene, népviselet, díszítő és meseművészetnek kutatása és magasfokú művészi feldolgozása volt a céljuk. E feltárt és feldolgozott művészi hagyatékból — nemzeti létünk, kulturáltságunk és gazdag múltunk bizonyítéká- i bői — évente egy-egy csokorra valót kötöttek, így alkották meg az évi bemutatójukat. Tizennégy év telt el megalakulásuk óta, E tizennégy évet a következő műsorok fémjelzik: Kisbojtár (mesejáték 3 felv.), Ecseri lakodalmas, Forradalmi képek, Ballada-est (három egyfelvonásos népballada), Muzsikáló tájak, és Fergeteges című ének- zene, tánc műsorok. Hangzatos, kissé romantikus műsor elmek. Az egyes műsorok tematikus egységet képeznek, de ugyanakkor fejlődési fokok mércéi is. Az együttes a népművészeti hagyományok egyszerű felújításával kezdte és fokozatosan — a népi táncművészet színpadi művészetté emelésén keresztül — eljutott a népitánc bartók-kodályl megfogalmazásáig. Művészetükkel világot hódítottak; Párizs, London csaknem úgy ismeri őket, mint Budapest. Világot hódítottak és helytálltak. Ismeri őket Moszkva, Peking, Afrika és ismerjük őket ml is. Ismeri őket a világ és csodálja a művészetüket — rajtuk keresztül a magyar nép gazdag kultúráját, tehetsé* gét, életrevalóságát. Az együttes fennállásának 10. évfordulójára rendezett „Ünnepi Hét“ alkalmából, nyolc egész estét betöltő műsorban (hat tánc, egy ének, egy zenekari est volt) foglalta össze a tíz év termését. Azóta a repertoárjuk újabb két műsorral, a „Magyar rapszódia“ és a „Kamaraműsorral“ gyarapodott. Fennállásuk óta mintegy 180 000 kilométert utazva, több mint 1500 előadást tartottak. Szerepeltek színházteremben és szabadtéren, művelődési otthonokban és sebtében színházzá átalakított Csűrben, járták a világot és több alkalommal részt vettek a vllágifjúságl találkozókon — ahonnan rendszeresen aranyéremmel tértek vissza. Csaknem három millió néző látta és tapsolta végig a műsoraikat és megszámlálhatatlan azoknak a száma, akik a rádió és a televízió adásaiból vagy filmről kaptak Ízelítőt művészetükből. Hatásuk a magyar népművészet, a szocialista tartalmú, formájában nemzeti kultúra megteremtésében igen nagy. Létük Irányt szabó,'útmutató, nemzeti öntudatra és egészséges nemzeti büszkeségre nevelő erő. Mű-Ennyit talán az együttesről általában. Részletesebben nézzük meg legújabb műsoruk, a „Kamaraműsor“ bemutatóját. Előre bocsátjuk — mert nagyon fontos és sok mindent magyarázó körülménynek tartjuk — hogy az együttes több mint 10 éves fennállása után hét egész estét betöltő népi és munkásfolklór alapanyagra épült táncműsoruk megalkotása után fogott neki e stílus és kifejező módjában, nyelvezetében nagyon sok újat, meglepőt és elgondolkoztatót tartalmazó műsora megalkotásának. Vajon mi volt az Indító ok? Mi késztette az együttest erre a próbálkozásra? 1. Az alkotó és előadó művészet Igen erős bázisa az együttes. A magyar művészvilág, élén Kodály Zoltánnal hűséges pártfogójuk, alkotó segítő társuk. A magyar népművészeti hagyomány felgyűjtése és tudományos feldolgozása Igen magas fokon áll. Különösen az együttes művészi profiljához szükséges dal-, viselet, mese-, népszokások felgyűjtésére és feldolgozására vonatkozik ez, de Európa-szerte vezető helyet foglal el a néptánc-hagyomány felgyfljtése, elemzése és tudományos feldolgozása terén kifejtett munkásságuk is. És ennek a gazdag anyagnak ők — mármint az együttes alkotó művészei — Ismeretében vannak. Ez tette lehetővé számukra a „Kisbojtár“ című háromfelvonásos egész estét betöltő táncmesejáték, a „Hajnalodik“ (Gondolatok a Magyar Állami Népi Együttes „Kamaraműsor" című bemutatója alkalmából) Leudvcy-Létai: Tőtágas. Tánckép azokról az emberekről, akik hatalmuknál fogva mindent a saját Ízlésüknek, egoizmusuknak megfelelően szeretnek láttatni. A képen: Erdélyi T. — a Nagyember, Gyurién I. — Fényképész, Csizmadia J. Katona Gy. Léka G. Papp M. — Ápolók láthatók. A tánc hangvétele: modern. Hrisztov—Rábai: Az agglegény. „Ejnye, nézed milyen ember, / Házasodni sohasem mer. .. Az flgyefogyott agglegényt(Mátyás Zoltán) ldgúnyoló kórusmű-szólótánccal. A tánc hangvétele: népi. Darőczy—Vadasi: A tékozló fid. Az ifjóság egy részének, a tanulás és az életre való felkészülés Idejét eltékozló ifjúság erős bírálata. A képen a Tékozló fiú (balról a második.) Molnár Lajos szerelme Bejári Judit, Gyurién J. Pándi Gy. A tánc hangvétele: modern. «velner—Rábai: Változatok egy magyar népdalra. A tánc hangvétele népi. A képen: Erdélyi Ilon« és Torcsl László szólisták az előtérben. soruk minden egyes száma mélyen a magyar valóságban gyökerezik, a modern megfogalmazás esetében is nyelvében tiszta, egységes és sajátosan magyar. És ez az, ami igen naggyá teszi őket. Ez az, ami párhuzamot enged vonni közöttük és a szovjet Mojszejev együttes között. Ez az, ami példaképül állítja őket az e munkaterületen alkotó vagy reprodukáló munkát végzők előtt. Erjesztő hatásuk ereje megsokszorozódik azáltal, hogy valamennyi táncosuk művésze és megszállottja munkájának. Sokan közülük az együttes megalakulása óta részesei a sikernek. Rábai Miklós középiskolai tanárral Indultak el 1950-ben, élethivatást találva a népművészet ápolásában, hogy most alkotótársai lehessenek a közben Kossuth-dljas koreográfussá vált Miklós bátyjuknak, az Ecserl lakodalmas, Barcsai szeretője, Kádár Kata stb. táncok alkotójának. ■ Felvételek: MTI — Friedmann és „Latinka ballada“ forradalmi képek, a „Barcsai szeretője“ és „Kádár Kata“ népballadák táncban való megalkotását. Tehát elgondolásuk nemzeti hagyomány ismereti, tudományos elméletismereti alapon áll, Illetve arra, valamint széleskörű nemzetközi tapasztalatokra és neves művészek segítségére, épülhetett fél. 2. Az együttes kiforrott, igen erőteljes és Igényes művészgárdával rendelkezik. A táncosok nagy része 10—15 éves táncmúltra tekinthet vissza. A „Kamaraműsor“ pedig teljes egészében a tánckarra — főként a szólistákra, hiszen több számban csak kis létszámú táncos táncolt — épült, ök már többek mint előadóművészek, segítői az alkotónak, a típus és figura kidolgozásában énjüket hozzáadva tovább alkotják a koreográfus megteremtette személyt. Magasfokú táncos készségükkel, gazdag és sokrétű mozgáskultúrájukkal pedig biztosítják egyegy tánc kifejező nyelvének a tisztaságát. 3. A két előbbi pontban felsoroltak blrto-
