A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-03-29 / 13. szám

pályaudvar letek sora. A peronokhoz lépesük vezetnek. A mi fent vár a látogatóra, az minden elkép­zelést felülmúl. Egymás mellett 26 sínpár és felszállóhely fekszik, felettük hat csarnok magasba nyúlé hatalmas tetű Ível. Ennél is nagyszerűbb a csaknem 300 mé.ter hosszú keresztcsarnok magas boltozata. Minden fény­ben ragyog itt. Lipcse ffipályaudvaráról naponta átlagosan 440 vonat indul, az árumintavásárok idején 560-ra nő a vonatok száma. Minden nap mint­egy 120 000 utas fordul meg a főpályaudva­ron. A peronok felett megközelítőleg 1680 ton­na vas, két és félezer köbméter fa, 17 000 négyzetméter üveg tornyosodik, a felhasznált festék- és impregnálóanyag súlya eléri a 114 ezer kilogrammot. A Főpályaudvar Lipcse büszkeségei közé tartozik. Nemcsak nagyvonalúságával, hanem élénk forgalmával is a világ e legnagyobb vásárvárosának közlekedési központja. Abból a megállapításból kiindulva, hogy Matoramo Igen elfogadhatóan magyaráz­­a gyémántok nagy nyomás és magas hő- za meg ezt a rejtélyt: az izzásban levő mérséklet hatására keletkeznek, az olasz meteor óriási energiával ütközik össze a Maioramo érdekes kísérletre szánta el ma- Földdel. Egy pillanatra rendkívül nagy gát. Izzó grafitból készült lövedékkel nyomás lép fel, s ennek hatására a me­­bombázott egy acélfalat, miáltal a másod- teorit belsejében végbemegy a gyémánt­perc egy töredékére sikerült rendkívül képződés. A Goalpara, Noyo Urei és Canon nagy nyomást előállítania. Nemrégiben az Diablo környékén talált meteorltokban a Egyesült Államokban végeztek hasonló ki- gyémántok kicsinyek, feketék voltak, tehát sérleteket: nyomás alatt levő grafitréteg olyanok, amilyeneket laboratóriumban pil­­belsejében idéztek elő robbanást. Az így lanatnyílag nagy nyomással lehet előállí­­nyert gyémántok parányi méretűek, ipari tani. célokra nem alkalmasak, a kísérletek nyo- A Maioramo szerinti gyémántképződés­­mán azonban érdekes feltevések születtek hez a Holdon jóval kedvezőbb feltételek a meteoritokban talált gyémántok kelet- vannak, mivel ott nincs légkör, amely fé­kezésére vonatkozóan. Eddig ugyanis úgy kezné a meteorok zuhanását. Ha a Hold vélekedtünk, hogy az ilyen gyémántok kráterei valóban meteorok becsapódásai­­kis bolygók belsejében keletkeznek, ahol tói keletkeztek, könnyen lehetséges, hogy megfelelő nyomás uralkodik. Az elemzé- a felszínt borító porrétegben gyémántok sek viszont azt bizonyították, hogy a gyé- ezrei hevernek. mántok gyors kihűlésen átesett, tehát pa- A biztos választ persze csak a Holdra rányi égitestekből származnak. eljutó űrhajósok adják majd meg. sál centiméternyi alkoholt szivattyúztak a mű­anyag-ballonba, amely így kitágulva pon­tosan a gyomorfalra feküdt. Egy órán át működött a szivattyú, s ez­alatt a hűtőközeg valóságos jégtömbbé fa­gyasztotta a beteg gyomrát. Meglepetésre, a gyomor lehűtése mindössze egy fokkal csökkentette a beteg testhőmérsékletét és a hűtőközeget vezető cső semmiféle fagy­sérülést sem okozott a beteg nyelvén. Egy óra elteltével kiszivattyúzták az al­koholt a beteg gyomrából, majd kiemelték a szondát is. A vizsgálat szerint a lehűtés megszüntette a gyomorsavtermelést, s ez módot nyújtott a beteg nyálkahártya meg­gyógyulására. A beteg azóta semmilyen fájdalmat nem érez, s nyolc hónappal a beavatkozás után is teljesen panaszmentes volt. Azóta már számos betegen végezték el a kezelést, jobbára hasonló eredmény­­nyl. Vajon, valóban módot nyújt-e arra az új módszer, hogy a súlyos fekélybeteg­­ségben szenvedők elkerüljék a sebészkést? (A Népszava nyomán) fagyasztás Ekkor ütött szeget fejében a gondolat, hogy még mélyebb hőmérsékletre való hű­téssel talán ideiglenesen csökkenteni le­hetne a gyomorsavtermelést, s ezen a módon lehetőséget teremtenének a sérült gyomornyálkahártya spontán gyógyulásá­ra. Az elgondolást tett követte, s 1961-ben megkezdődtek az állatkísérletek. Kísérleti kutyák gyomornyálkahártyáját mínusz 20 fokra hűtötték le, s kitűnő eredményeket értek el. A többszörösen ellenőrzött állat­­kísérletek után sor került az első beavat­kozásra emberen is. Az első beavatkozást egy jellegzetes nyombélfekélyben szenvedő, erősen vérző és műtétre szoruló betegen végezték el. Helyi érzéstelenítő folyadék lenyelése után a beteg nyelőcsövén 0,64 cm átmé­rőjű, kettősfalú műanyagcsővet vezettek le, A szonda végén gyomorformájú mű­­anyaggömböcske függött. A szonda lenye­lése után megkezdték a gyomor-formájú ballon mínusz 20 Celsius fokos alkohollal való feltöltését. Végül is mintegy 650 köb­Vezető nélküli gépkocsi A minap nagy izgalmat váltott ki a szovjet Sztavropol utcáin egy kis Moszk­vics kocsi, amely a szó szoros értelmé­ben vezető nélkül jutkározott az utcákon. A közlekedési mtlictsták sípjai üldözték, a szembejövő gépkocsik kikerülték, míg végül az egyik útkereszteződésen „vörö­set“ jelzett neki a villanyrendőr. A Moszk­vics engedelmesen megállt. Tüstént kí­váncsi tömeg vette körül a furcsa autót. De hol a vezetője? A volán mögött sen­kii Ez a furcsa kocsi hasonló módon — vezető nélkül — már az Eszak-Kaukázus­­ból Moszkvába és vissza vezető 4000 ki­lométeres utat ts megtette. A csodaszám­ba menő Moszkvics tulajdonosa P. Kuz­­nyecov mérnök, aki már négy éve fog­lalkozik az autók rádiólrányításával. A kutató rádióvevőkészüléket és desifrí­­rozó berendezést szereli autója poggyász­térségébe. Egy nyomógombos műszer­­tábla és egy 0,1 watt teljesítményű adóberendezés segítségével ily módon egy másik autóból mindaddig irányíthat­ja a kocsit, amíg el nem veszíti azt szem elől. Kuznyecov mérnök most a gépko­csi távirányítási sémáját tanulmányozza. A képen P. Kuznyecov a rádiójelek vé­telének beszabályozásánál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom