A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-29 / 13. szám
Egy olasz tudós érdekes feltevései Képzeljük el, hogy a Holdról visszatérni készülő űrhajós elindulása előtt lehajol, hogy néhány maroknyi gyémántot szedjen össze tarsolyába — emlékbe. Hihetetlenül hangzik, ugye? Pedig egyes Jelek arra vallanak, hogy a Hold felszínén valóban gazdag gyémántlelőhelyeket találunk. A General Motors társaság kutatólaboratóriumaiban az elmúlt hót év folyamán .sikerült kidolgozni a meste: séges gyémántok grafitból vagy kőszénből való gyártásának módszerét. A legértékesebb gyémántok ára azonban ezáltal nem csökkent, mivel a mesterséges előállítás rendkívül költséges. Ezenkívül az egyes darabok nem nagyok, s hátrányt Jelent a színeződésük Is. Ipari célokra, fémek megmunkálására, kemény kőzetekben használt fúrófejek előállítására azonban tökéletesen megfelelnek a mesterséges gyémántok. Sikeres kísérleteket végzett egész sor svéd, holland és dél-afrlkal vállalat Is. Negyvenezer atmoszféra légköri nyomás és tizenkétezer C fokos hőmérséklet hatására apró gyémántok keletkeznek. Méreteik nagyobbak, tisztaságuk tökéletesebb lehetne, ha a mai technika megfelelő hőmérséklet mellett 80 000 C fok hőmérsékletet tudna biztosítani. A természetes gyémántok Izzó, megolvadt vasban, nikkelben, kobaltban, mangánban, krómban vagy platinában keletkeznek, kétszáz kilométer körüli mélységben a föld színe alatt. A megolvadt fémek a katalizátor szerepét Játsszák. A Jóval könynyebb gyémántok kiúsznak a fémolvadók felszínére, a kb. 70 km mélységben elhelyezkedő lávaróteglg. Tehát nem a lávában keletkeznek a gyémántok, a láva csak a „felvonó“ szerepét tölti be: feljuttatja a gyémántokat azokba a rétegekbe, amelyek" hozzáférhetők az ember számára. Tndományus-Iantasztlkn« elképzelés szerint rivBn kép térül majd a Hold felszínéről a Fűidre. Vajon, milyen lep* p vnlöség? I Fekélygyógyítás — Szerte a világon az emberek milliói szenvednek gyomor- és nyombélfekélyben. Egy új statisztika szerint egyedül az Egyesült Államokban 2,5 millió fekélybetegségben szenvedőt tartanak nyilván, s feltehetően nálunk Is több tízezerre tehető a számuk. A fekélybetegség a férfiak jellegzetes betegsége. Oka még nincs teljesen tisztázva, de annyi már teljesen bizonyos, hogy a fekélyt a gyomor és a nyomból nyálkahártyájának önemésztés folytén bekövetkező pusztulása hozza létre. Fekálybetegség esetén tehát a gyomor emésztőnedvei a gyomorfalat emésztik, amely valamilyen okból védtelenné vált az emésztőnedvvel szemben. A gyomorsavnak Így közvetlen szerepe van a fekély létrejöttében. A fekélybetegség Jellegzetes tünetekkel jár: a legfontosabb közülük a gyomortáji fájdalom. Gyógyítása hosszadalmas, s tünetei olykor több hőnapos szünet után Is újra Jelentkeznek. A betegnek sok-sok hónapon át szigorú diétát kell tartania, s savtermelést csökkentő, illetve savat közömbösítő szereket kell szednie. Sajnos, sokszor megesik, hogy ez a kezelés nem Jár eredménnyel, s ekkor a fekőlyes gyomorrészlet műtéti eltávolításéra van szükség. Sebészi beavatkozás szükséges a fekély átfúródása, vagy a más módon nem csillapítható vérzése esetén Is. Mindezek alapján érthető, hogy világszerte rendkívüli érdeklődéssel fogadták dr. Owen H. Wangensteennek, az amerikai Minnesota egyetemi klinika orvosának legújabb bejelentését egy új fekélybetegség kezelő módszerről, amelynek iényege meghökkentő: a beteg gyomor megfagyasztósa. Dr. Wangensteen kórházi működésének három és fél évtizede alatt sok száz gyomormütétet végzett. Régóta törte már rajta a fejét, hogyan lehetne a műtétre ututt fekélybetegeket sebészkés nélkül meggyógyítani. Végűi Is egy roppant egyszerű megfigyelés adott számára útmutatást. Egy vérző fekélyű beteg gyomornyálkahártyáját 10—15 C fokra hűtötte le egy műtét során, hogy ezzel a vérzést megállítsa. hűtőgép és szivattyú külső esd Rekordokat tartó A hatszázezer lakosú Lipcse egyik nevese tessége a főpályaudvar, amely surépal viszonylatban (a miiénél után) a második legnagyobb. Az épületet 1915-ban tejelték be. Az ntolaú követ, amelyet ünnepélyes keretek között falaztak be, még ma Is látni. Ez a nevezetes ké egyébként a régi drezdai pályaudvar alapköve. Tudni kell, bogy Lipcséből az első vonat 1839-ben Drezdába Indult. Az első lipcsei pályaudvart ezért Drezda után nevezték el. Egy évvel később további vasútvonal létesült Magdeburgba, ennok — alig néhány szél méterrel tovább — külön állomása volt. Ez a két pályaudvar bonyolította le hosszú Időn át Llpcze vasúti forgalmát. Caak 1902-ben kezdték meg tizennégy évig tárté tárgyal&sok után a mostani tápályaudvar építését. Az éptllatkolosszns ugyan nőm üti mag a mai Ízlés szerinti mértéket, de annál megkapőbb. Az ötven évvel ezelőtt divatos An. monumentális stílusban épült, a „nemzetek czatája“ híres emlékművéhez hasonlóan, amelyet csaknem egyidejűleg építettek. A háború rengeteg kárt okozott e pályaudvarban. Bombatalálatok érték, a vasúti közlekedés teljesen megbénult, a vasbeton tömegek az alagsorban lévé poggyássraktárlg beomlottak. Több mint 32 ezer köbméter romtörmelék maradt Itt e háború emlékoként. Egyetlen üvegtábla sem maradt ép állapotban. A vágányok és t Jolzőberondozésak tönkrementek. A súlyosan megsérült nyugati oldal foiajttlsa után a kormány 1984-ben úgy döntütt, hogy az agész pályaudvart Újjáépítik. A munkát a forgalom korlátozása nélkül, rövid tdfi alatt alvégezték. A mai pályaudvar még sokkal lanytigözöbb át pompásabb, mint ügykor volt. A 320 méter hosszú főhomlokzatot magas bomokkőosilopok díszítik. A főbejáraton a pályaudvar földszinti részébe Jntnnk. Itt van nak a pénztárak, a poggyászmegörzök, ax ttz-
