A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-15 / 11. szám
irodalom a Júliához írt versek közút nem egy a világirodalom halhatatlan szerelmes költeményei közé tartozik. A Kisfaludy Tiraaság a János vitéz sikerének hatására tűzte ki lS4a-ban pályadiját egy népies tárgyú magyar elbeszéld költeményre. Erre írta meg Arany János a Toldit, melynek hatalmas sikere Petőfit Is meglepte. Petőit még kéziratban megszerzi a művet, s egy ültőhelyében végigolvassa; a reális ábrázolás és a népi stílus valúsággal elkápráztatja. Sokan azt hitték, hogy dicsőségét féltve majd szembekerül Arannyal. Petőfitől azonban távol állt a kicsinyes féltékenység: tollat ragad, ős meleghangú Üdvözlő verset ír Arany Jánoshoz. Aranyt bizonyáré igen boldoggá tette ez az üdvözlés: lelke mélyén érezte, hogy a Toldi vetélytársa lett a János vitéznek, s szorongva várta, mit szól ehhez az Indulatos hírben állő Petőfi. Barátságuk Igazi mintaképe két kiemelkedő kortárs költő egymáshoz való viszonyának; mindkettőjük költészete nyert, gazdagodott általa. Már 1848 elején őszinte örömmel köszönti Petőfi a közelgő forradalmat. Ott van verseivel a forradalmárok soraiban: lelkesít, buzdít, érzi, hogy ütött a cselekvés órája. Az olaszok az év elején felkelnek Ausztria ellen. Az osztrák császári hadvezetőség magyar csapatokat vezényel az olaszországi forradalom leverésére. Petőfi azonban felismeri a magyar szabadságharc nemzetközi összefüggéseit, egész szívvel dicsőíti az olasz forradalmárokat. Petőfi nemcsak költője volt a forradalomnak, hanem a Márciusi Ifjúságnak, a forradalom balszárnyának egyik legöntudatosabb, Koasuthnál is határozottabb vezetője. Élete és költészete össxefonúdott a forradalom eseményeivel, s ekkor bontakozott ki legteljesebben költői és emberi nagysága. 1848 februárjában tűrt ki a párizsi forradalom, melynek hírét Veszprémben hallotta meg, és azonnal Pestre sietett. Erezte, hogy történelmi fordulat előtt áll az ország, hogy a felkelő nemzetek sorában most a magyar következik. Március elején a Pozsonyban összegyűlt rendek mér komolyan aggódnak. Olyan hírek Járnak, hogy Rákos mezején negyvenezer főnyi paraszt gyűlt öesze Petőfi vezetése alatt. A hír ugyan nem bizonyult valónak, de Petőfi egyik kötelménye, A mágnások kézről kézre Jár az országgyűlési küldöttek soraiban. Ez a vers előzte meg a Nemzeti dalt, a szabad sajtó első termékét. A pozsonyi urak halálos dermedtségben hallgatták végig a költeményt. Pesten az Ellenzéki Kör március 15-én díszvacsorával akarta megünnepelni a párizsi forradalom kitörését, s azt is tervezték, hogy a felkelés örömére 19-én a Rákos mezején népünnepélyt rendeznek. Petőfi erre az alkalomra írta március 13-án a szabadságharc forradalmi Indulóját, a Nemzeti dalt. A Pilvax kévéhéz Ifjú forradalmárai március 15-én kirobbantották a pesti forradalmat; így a költemény, mint ennek gyújtó dala hangzott el, s valahányszor Petőfi e napokban elszavalta, a tömeg vele zúgta a vert refrénjét: „Esküszünk, hogy rabok tovább nem lassünkl" A költő az Ifjúság, a forradalom egyik vezére. Álmai beteljesültek, s 18-dik március 1848 c. költeményében büszkeséggel említi: „E hős Ifjúság vezére / Voltam e nagy tetteknél;" A forradalmat a márciusi Ifjak robbantották ki, s a nemesi reakció Igyekezett elgáncsolni. A földbirtokosok és reakciósok, akik a forradalom kitörésétől alőször megrémültek, később Igyekeztek az események fejlődését visszafordítani. A nemesség ki akarta sajátítani a forradalmat Is: a márciusi Ifjaknak az országgyűlésen nem volt szava. A bécsi udvar a magyar főurakkal szövetkezve cselt sző a magyar forradalom ellen, s Petőfi rendkívül merészen egyenesen az uralkodó ellen írja A királyokhoz c. költeményét. 1848. Júniusában Petőfi, mint a forradalmi események egyik Ismert vezető személyisége, fellép képviselŐJolöltként szülőföldjén, a Klskúnságon. Ekkor éri élete egyik legnagyobb csalódása: a sazvazók megbuktatják, hallgatva a földesurak és papok ostoba rágalmaira. Petőfit a kudarc elkeserítette, de nem veszítette el a népbe vetett hitét. A választás hatása alatt írta Az apostol c. elbeszélő költeményét 1848 augusztusában, amikor a forradalom ellen támadó császári tábornok, Jellaslch horvát bán seregei már az országot veszélyeztetik. Az apostol Petőfinek legforradalmibb epikus alkotása. Húsz fejezetében belesürítette küzdelmes élete tapasztalatait, emléket állított benne a bebörtönzött Táncsics Mihálynak, aki ekkor az egyetlen Jobbágy származású képviselő volt az ÚJ országgyűlésen. Azok az eszmék, melyekért Petőfi egész életében küzdött, összefoglalva Jelent meg Az apostolban. A mű befejezésében a költő —• bizonyára szabadszállási kudarcára Is gondolva — azt hangsúlyozza, hogy az Igazi forradalmároknak az utókor elégtételt ad, s nem tagadja meg tőlük a dicsőséget. 1848 nyarán a nép Is egyre elégedetle. nebb lesz, mind többen hangoztatják: föld nélkül mit sem ér a Jobbágyfelszabadítás. Táncsics hiába szólal fel a képviselőházban a földosztás mellett. A reakció meghiúsítja a márciust vívmányok következetes megvalósítását, terjed az árulás, a megalkuvás szelleme. A bécsi udvar egymás ellen uszítja a magyarországi nemzetiségeket, hogy vógülis ő kerüljön ki győztesen a küzdelemből. A horvát bán, Jellaslch seregei szeptemberben már a Dunántúlt pusztítják, a Battyáni Lajos vezette kormány pedig a Habsburgoktól félve nem lépett fel elég erályaaen a pártütők ellen. Ezekben a napokban Petőfi élesen szembeszáll az udvar kétszínű politikájával, elítéli a magyar kormány opportunizmusát, fegyveres ellenállást követői. A kormány megbukik, az országgyűlés Kossuth Itt levágandó! Kérdések 1. Melyik versében vallja Félegyházát szülőhelyének Petőfi? 2. Milyen munkából élt 1843-as pozsonyi . tartózkodása Idején a költő? 3» Melyik ma élő szlovák költőt tüntették kt sikerült Petőfl-fordttásalért? 1 1 a ' 1 I x Magyar I | ! ; * i i i i c 1 e ! ! t 1 : « , a: I < irodaiam A költő feleség«, Ssendrey Júlia Petőfi sstUőbtza Kiskörösön vezetésével Országos Honvédelmi Bizottmányt alakít, mely rövid úton megteremti a magyar nemzeti hadsereget, s ez Pákosdnál gyózelmet arat Jellaslch csapatai felett. A költőnek decemberben fia született: Petófi Zoltán. 1849. januárjában Petőfi maga is Jelentkezik honvádnak az erdélyi sereget vezető Bem tábornoknál. A szabadságharc ekkor válságos helyzetben van: a főváros elesett, a kormány Debrecenbe költözött. A költő egymás után írja forradalmi tűztél szikrázó csatadalait, melyek felrázzák a népet a szabadság védelmére. Amikor a bécsi reakció látta, hogy egyedül nem boldogul a magyar forradalom leverésével, 1849 nyarán segítséget kért szövetségesétől, az „Európa zsandárjának" nevezett cári Oroszországtól. A cár hatalmas sereget küldött a magyar szabadságharc vérbefojtésára. Az egyesült oroszosztrák csapatok óriási túlerejével a felkelők nem tudtak megbirkózni. A hősi küzdelemben a nemzet legnagyobb költője Is elesett: Segesvárnál, Július 31-én. A magyar nép nem tudott belenyugodni halálába, még évek múlva Is visszavárták. A bratlilavat Komansky Egyetem és a nyltral Pedagógiai Intését magyar tanszéke dolgoiölnak közreműködésével
