A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-03-15 / 11. szám
Paul zás Nash: Nayraíorgó-fugyatko P. Havran felv. tásmód hive (Cecilia Hey arcképe), nem riad viasza a valóság meztelen ábrázolásától, a konkrétumot keresi, nem idealizál, de lónyegáben már az impreazszloniztnus talaján áll, akár társai. Harold Gilman, Spencer Gore, Charles Glnner ás Lucien Pissaro (Camillo Plssarrónak, a nagy trancla impresszionista testűnek a (la). Valamennyien Van Gogh ás Cézanne művészetének angol folytatói. A brit festészet utolsó ötvanhatvan esztendejének Jelentűs színfoltja a nácizmus elül menekült német, lengyel, magyar (Moholy-Nagy) ás más nemzetiségű művészek hatása az angol plktúrára. A varsói születésű Josef Herman angliai képei az ezpreszszionlzmus sötét, eztátikos szírjeiben izzanak. Luden Freud (Siegmund Freudnek, a pszlhoanalfzls világhírű megalapítójának az unokája) Berlinben született, de Londonban angol testű lett. Képei a német Neue Sachlichkeit (CJ tárgyiasaág) áa George Groaz kíméletlenül leleplezd látásmódjának angliai változatai (Leány rózsával!. Fordulatot Jelent az angol festészet történetében az absztraktművészet betörése a szigetországba. Az absztrakt festészet létjogosultsága tagadhatatlan, szélesre tárta a képzőművészeti lehetőségek határait, kifinomult színkompozlclókkal hat, de a képek nagyrésze mér szinte elhagyja a festészet talajét, és az álom, a képzelet, a tudatalatti világ leegyszerűsített asszociációinak útját Járja. Négy nevet kell ezzel kapcsolatban a kiállítás anyagéból megemlítenünk: Ben Nicholson a harmincas évek óta az abeztraktivizmus angliai elűharcosa, Graham Sutherland a szürrealista irányzat angol képviselője, az avantgardista Paul Nash és a forradalmár Peter Lányon, aki személyesen is részt vett a kiállítás megnyitóján. Lányon aktív pilóta és vitorlázó repüld; újszerű perspektívával, a repülő szemével látja a világot s a világ dolgait (pl. a Fekete szárnyak című képe). Az absztrakt festészet ötletes, de már a dekoratív Iparművészetbe hajló Jellegére Bryan Wynter jellemző. A szétszórt pont elmű képe, amely klsebb-nagyobb színes pontok sokadalmából, illetve tapétaszerü megismétlődésébűi áll. Hasonlóan szellemes Alan Davie „Kedves, ideje, hogy fészket rakjunk“ című explozív festménye, amely rikitóan tarka, kígyózó vonalak, ágak szfnfoltok nyüzsgű tömkelegé s a buja tavaszi természet orgiájának, a fészekrakás idejének absztrakt képzelet szülte víziója. A kiállításon a két szélsőséges irányzat között a felemlltettokon kívül szémáos olyan kiváló testű Is szerepel még, aki a hagyományos angol festészet keretei között többé-kevésbé szabadon alkalmazza a korszerű áramlatok és Irányzatok kifajezű eszközeit, tematikáját. Keith Vaughan égettengeri tájai tisztára szinlmpreszszlók, Ivon Hitchens az fisai falombok festfije, Stanley Spencer konzervatív hajlamú, pontosan részletező festO, hogy csak néhányat említsünk. TANYA PÁL Brit festészet-]^ A kiállítás anyagából A Duna partján, Szlovákia fővárosának Műcsarnokéban igen érdekes és tanulságos kiállítás látható „Brit festészet 1800—1862“ címmel, amely az angol tesztészet több mint föl évszázados fejlődésének keresztmetszetét nyújtja az egyes művészi irányzatokat Jól Jellemző művek bemutatójával. 184S óta ez a kiállítás az első alkalom, hogy közvetlen kapcsolat létesült az angol festészet és a művészetet kedvelő szlovákiai közönség között. A kiállítás huszonkilenc, tflbbékevésbé ismert és neves angol vagy angollá vélt festő alkotásait mutatja be. Az átlagszínvonal rendkívül magas; egyéni Jellegű, kultlvált művész nem egy akad közöttük. A Münchenben született Walter Sickert — az úgynevezett Camden Town csoport alapltú tagja — még a régebbi realista festői Iá-Bedricli Smetana 1824. III. 2. — 1884. V. 12. A Prága felé vezető főútvonaltól eltérve, nem messze Ceská Tfebovától, festőt környezetben fekszik egy nomanttkus kisváros — LitomySl. Tizennégy évtizeddel ezelőtt Itt látta meg a napvilágot Bedftch Smetana — a cseh opera megteremtője. Tiszteletére a hajdani főúri kastélyudvaron nyaranta szabadtéri operaelőadásokat rendeznek. Smetana abban a korban élt, mikor Európa-szerte a nemzet) gondolat megerősödése, a szabadság és önállóság kivívásának reménye hatja át az emberek millióinak lelkét. A zenei formák, új, nemzett, hazai tartalommal töltődnek meg. A cseh zenei életben Smetanáé a kezdeményezés érdeme. Magas művészt szinten teremti újjá népének ritmusait, táncait, dallamait, melyek aztán később legteljesebben az „Eladott menyasszony“ című operájában bontakoznak ki. Ez a pergő ritmusú, üde, népi melódiájú vlgopera szerzőjének világszerte ismertté tette nevét. Számos más nemzeti jellegű müve közül legfennköltebb operája a „LtbuSe“. Témáját LtbuSe hercegnőnek, Prága mondabeli megalapítójának életéből meríti — s a „nép a haza apoteózlása“ jelzőt kapta. Operát mellett a sztmfontkus zene terén is kimagaslót alkotott. A „Hazám" című ciklus Smetana lánglelkü hazaftságának ragyogó dokumentuma. A ciklus egyes részeit Liszt Ferenc hatására — akihez nagyon bensőséges kapcsolat fűzte — „sztmfontkus költemények“ megjelöléssel látta el. A régi cseh legendákat kelti benne életre, ragyogó színekkel festi hazájának természeti szépségét és dicsőséges nemzeti múltját. Ez a mű hangzott el vasárnap, február 23-án délelőtt Bratlslavában, a nevezetes évforduló alkalmából rendezett ünnepi matinén. A prágai FOK (szimfonikus zenekari dr. Václav Smetáöek karnaggyal az élen legautentikusabb előadásban szólaltatta meg a müvet. Jó diszpozícióban, kiegyensúlyozottan, tömören játszottak. A leg magával ragadóbb rész a vad Sárka és Ctlrád lovag szerelmét és bukását ecsetelő tétel lendületes, erőtől duzzadó interpretálása volt. Smetanát alkotóerejének teljében, már negyvenéves korában utolért Beethoven sorsa — a süketség. Megválik a dobogótól, hangversenyteremtől, s kizárólag a komponálásnak szenteli életét. Nyolcvan évvel ezelőtt, elborult elmével éri utol a halál. Halálának dátuma — május 12-e — az immár komoly, hagyományokkal rendelkező „Prágát Tavasz“ zenei fesztivál kezdete. VARGA JŐZSEF 8