A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-16 / 7. szám
Jt kV. századbári egy csodálatos áramlat Indult meg Itáliában, amelynek hatása alatt Szinte ujjá- W ^ születik á kor, ezért nevezzük azt rsnaissánoe-nak — az újjászületés korátlak, amikoris még mindig festanek ugyan szentek életét ábrázold képeket, de a Mária már húsból s vérből való, S a festmények az élet szépségeit hirdetik, A keskeny ablakúi misztikus homályt kedvelő templomok ablakai kiszélesednek: fény és nap kerül az oltárok elé s megszületik az új stílus: a reneszánsz! Hosszú, alvó századok energiája halmozódott íel ebBert a korban, mely olyan lángelméket szült mint Donatello, Bramante, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Rafael, Cdrregglo és P> Veronese. Ezek közül á művészek közül a legnagyobb Leonardo da Vinci és Rafael mellett Michelangelo, aki 1475-ben született s most négyszáz éve: 1534. február 18-án halt meg. Dajkája kőfaragó családjából számazott s ő gyakran tréfálkozva mondogatta, hogy úgy látszik, ennek az asszonynak a tejével szíttá magába a szobrászathoz való vonzalmát. Apja azonban — aki előkelő családból származott — kegyetlenül elverte, ha rajtakapta, hogy rajzolgat, mert abban az Időben még szégyelltek, ha nemes ember gyermeke művész volt. Nehezen, de mégis sikerült kivívnia, hogy felvegyék a Medici Lorenzó által alapított szobrász iskolába, ahol teljesen az olasz reneszánsz hatása alá került. Klvésl a részeg Bacchust és Cupldőt, olyan tökéletes művészettel, hogy sokáig nem hitték el, hogy ezt a remekművet a fiatal szobrász készítette. Nemsokára kifaragja a „Piétát“, melyet máig a legtökéletesebb Márla-Krlsztus szobornak tartanak. A római Szt. Péter Bazilikában van elhelyezve, ahol a művészet lránt rajongók ezrei keresik fel. Mária az ölében tartja hatott fia testét. Jobb krajával átöleli s rémered a tetemre, mintha nem értené a tragédiát. Bal kezének különös mozdulatával mintha azt kérdezné: Ml történt? Ez lenne az én szerelmetes fiam? Alig 25 éves, mikor kőbe faragja „Dávidot“, amelyet egy téren helyeztek el, mert a művész szerint, ennek a fiatal pásztorfiúnak „világosságra, térre van szüksége“ ... Majd a pápa óriási feladatot jelölt ki számára: ráparancsolt, hogy fesse ki a Sixtusl kápolna mennyezetét. Michelangelo elrémült. HUzen ő szobrász s nem festő! A pápa azoban hajthatatlan maradt — sőt egykori feljegyzések szerint ütlegelte a szobrászt, aki kénytelen volt kedv nélkül, bosszúsan hozzálátni a gigászi munkának. Se tehetséget, se kedvet, nem érzett hozzá. Négy és fél évig tartott a hatalmas munka, hogy aztán győzelmet hozzon alkotója számőzbs, II. Gyula pápa síremlékének résalats — 1513—ISIS Pici», 149S után, mára. De az út, mely odáig vszetett életének legszomorúbb korszaka volt. A legdurvább munkát a legfinomabb ecsetkezelésig egyedül kellett végeznie — háton fekve!... Zaklatott élet közepette fejezte be munkáját, melyet 1512-ben, halottak napján mutatott meg a pápának. S II. Gyula, aki nemrég még ütlegelte, az elragadtatástól szólni sem bírt mikor megpillantotta Michelangelo gigászi munkáját, mely máig, a képzőművészet legnagyobb alkotásai közé tartozik. 1527-ben részt vett a firenzei forradalomban. „Midőn a pápa ■ a spanyolok“ — Irta — „ostrom alá fogták Firenzét, as ellenséget sokáig feltartóztatták azok a gépek, melyeket a toronyra állítottam. íme, mire jó a festészet, hadigépekre meg arra, hogy hidakat verjünk, de főleg, aknák és ellenaknák terveire szolgál...“ A forradalmat azonban leverik s a pápa csak azért kegyelmezett meg neki, hogy elkészítette a Medici család síremlékét. 1534-ben Ismét Rómában van, hogy megfesse a slxtusi kápolna világhírű oltárképét, az „Utolsó ítéletet“. Itáliát azonban megbotránkoztatta a ruhátlan testek tömege. Nem a képből kisugárzó gondolatot vették észre, csak a meztelenséget. Az álszenteskedők sokasága fordult Michelangelo ellen, aki a támadásra csak ennyi megjegyzést tett: „Nem érdemes ellenük hadakozni, mert legyőzésüknek semmi Jelentősége sincs...“ Az álszemérera azonban diadalmaskodott: a pápa elrendelte a kép „felöltöztetését“ olyképpen, hogy ruhadarabokat festettek az „Utolsó ítélet" alakjaira, nemtörődve azzal, hogy mennyit ártanak a kép művészi értékének, Michelangelo 70 éves korában átveszi még a Szt. Péter templom építését, amely munkáért nem fogad el pénzt. S fáradhatatlan szorgalommal dolgozik, alkot 90 éves koráig. Akkor készítette el hattyúdalaként a szt. Péter Bazilika kupoláját, hogy míg Róma, az „Örök város“ áll, s míg élnek szépért lelkesedő emberek, hirdesse az ő dicsőségét.,. LACKÖNÉ KISS IBOLYA Bemutató előtt Üjabb bamutatára készíti a Magyar Területi Színház, Február 24-án a bratlslavai P. 0. Hviezdoslav Színházban bemutatásra kerül John E. Steinbeck Egerek ás emberek c. regényének színpadi változata. A nagy árdeklődással várt előadás kát kaliforniai vándormunkáa életének agy szakaszában tárja elénk az amerikai földmunkások helyzetet. A hat kápra bontott dráma türtánáse folyamán a nyomarák Candy ás a néger istállészolga szövetkezik a kát nincstelennel, hogy megtakarított vagyonkáinkat összeadva kis tanyát vásárolhassanak, ahol végre saját maguk urai lehetnének. A saját föld utáni vágy tölt) be mindnyájuk lelkét. Steinbeck mondanivalója magából az Ólotanyagbél bontakozik ki ás a cselekmény szerves részévé válik. Az epikus tárgyilagosság gátját olykor csupán ez értelmek háborgása, a jól megrajzolt jellemek belső nyugtalansága töri át. A rendezői alapkoncepciót a lelkesedés jellemzi. Ez természetes la, mivel az igazi zzlnmávászetat az átélés ás az érzések tudatos jelenléte jelenti. S erre a szerző — bármelyik szerepet is vennénk bírálat alá — sok lehetőséget ad. t A dráma agyatlan női szereplőjét a félkegyelmű, mániákns lennie megfojtja, s azért Cnrly, az asszony verekedőé tárja a tanya embereivel meg akarja lincselni a hatalmas termetű szarancsátlent. George, hogy társát az erőszakos önbíráskodástól megmenten, maga végzi ki. Azután tovább vándorol, most mór ój társaival a saját-föld álma falé, Szentpétery Aranka ás Budiás Ida, felváltva játssza a dráma női főszerepét,, lenniet Nádasdy Károly személyesíti meg. George-ot Sugár alakítja. Nagyabb szerepben látjuk még Fazekas Imrét, Kovács Józsefet, Lengyel Ferencet, Király Dezsőt. — szem— Nagy László felvétele
