A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-16 / 7. szám
Új formákért A szövetkezeti klubok, a falvak új kulturális központjai felölelik a kultúra minden területét. Tevékenységük^révén a dolgozók megismerik a tudomány és művészet eredményeit, kellemesen szórakoznak, tanulnak. A klubok nem szakadnak el a gyakorlati élettől. A dolgozók aktív részvételének- eredményeként a szövetkezeti klub munkája szorosan kapcsolódik az élethez, a napi problémákhoz. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a klub fokozza a felkészülést, ösztönzi a termelési feladatok teljesítésére. A jól működő szövetkezeti klub a falu dolgozóinak legkedvesebb találkozási helye. Jó munkáról azonban csak ott beszélhetünk, ahol a klub munkája nem csupán egyesek, hanem az egész falu közreműködésére épül. Számos szövetkezeti klubban — Szégyénben, Szilicén, Bősön, Leleszen és másutt — ez már így is van. E falvakban a szórakozni és tanulni vágyó dolgozók a klubban töltik szabad idejük nagy részét, és tudásuk legjavával járulnak hozzá szövetkezeti klubuk efedméijyes munkájához, A felvilágosító munka, valamint a napi események figyelemmel kísérése azonkívül, hogy tájékoztat és kielégíti az érdeklődést, irányt is mutat. Ráirányítja a figyelmet azokra a fontos problémákra, melyek a szocialista építőmunka szempontjából a legfontosabbak. Az aktívák segítségével a klubok Igen hasznos termelési propagandát is végeznek, részt vesznek a szocialista munkabrigádok népszerűsítésében, segítséget nyújtanak a dolgozóknak a magasabb képzettség, az újabb szakismeretek és munkamódszerek elsajátításában. Sajnos, nincs mindenütt így. Számos faluban — annak ellenére, hogy a szövetkezet jól működik és megvan a feltétele a sokrétű kultúrális életnek — a dolgozók vonakodnak a kulturális munkától, húzzák halasztják a szövetkezeti klub megalakítását. Nem ritkaság az sem, hogy a klubot csupán szórakozási helynek, amolyan átjáróháznak tekintik, ahová jó néha benézni, ahol lehet kártyázni, beszélgetni, viccelni, egyéb jelentőséget azonban — mondjuk, tudatos nevelést nem is tulajdonítanak a klubnak. Pedig a szórakozás és a nevelés a szövetkezeti klubokban sem választható el. A klubok munkájában a nevelés legalább olyan fontos, mint a szórakoztatás. Sok helyen, a klubokban alakult érdekcsoportok betanulnak egy-két színdarabot, rendeznek egy két esztrádműsort s azt hiszik, ezzel elvégezték mindazt, ami az adott keretek között elvégezhető Igazságtalanok lennénk, ha a színdarabok, vagy az esztrádműsorok értékét lebecsülnénk. Nagyon jók, nagyon hasznosak ezek is. Összetartanak embereket, céllal, tartalommal töltik meg sokak életét, munka utáni szabad idejét, Évente egy két színdarab vagy esztrádműsor be-, mutatása azonban kevés, nem szabad hogy csupán ennyiben merüljön ki a klub és a benne dolgozók munkája. A szövetkezeti klubokban mindenekelőtt a szakköri munka hivatott sokra. A honismereti kör, az irodalmi kör, az énekkar, a zenekar... mind, mind olyan formája az együttélésnek és a kulturális munkának, amely egész éven át végezhető, és amely igen hasznos lehet mind az egyénnek, mind a közösségnek. Szérintünk, hogy a szövetkezeti klubokban mindenki otthon érezze magát, és ezek az intézmények valóban a falvak kulturális központjai legyenek, mindenekelőtt ezeket a formákat kellene meghonosítani, támogatni, továbbfejleszteni. A tapasztalat azt mutatja, sok helyen a szövetkezeti klub már az, aminek lennie kell, sok helyen azonban még nem tölti be hivatását. Dolgozzunk hát benne egymásért, együtt, legyünk azon, hogy a szövetkezeti klubok mindenütt eredményesen működjenek, a falu kedvelt kultúrális központjaként mindenütt elvégezzék azt a feladatot, amit mint új templomoknak, a dolgozók érdekében végezniük kell! R. BALÁZS BÉLA Ivan Skála Fekete testvérem A homok még nyomodat, törzsed gyermek-nyomát, el nem simította, be nem fedte, talpad még, mint a gabuni moha őrzi a puhaságot. Nincs agyagból már kunyhód: kőviskód van helyette, — ez csak a változás —, tetején hullámbádog. Az íjat is kicsavarták kezedből, az íjat is, a szabad férfit megillető fegyvert. Helyette seprűt nyomtak kezedbe, mocskos szállodák piszkát hadd seperd. És még zöld félhomállyal vagy telve egyre, hüllőkkel és illatos esővel. És lábad, karcsú lábad, mint a partra vetett hal rángatődzik szenvedélyes afrikai ütemre. Embertelen kapzsiságból szemedből már kirabolták a ragyogó afrikai napot. Helyette gombokat varrtak neked avítt georgián libériáról. Fekete testvérem, hiszen a nap ezer éve csókolja arcod, s nem hatolt csak bőröd pigmentjébe, a telkedben is bolyong, mint a bibliai zsidók. Épp ez az ok, hogy annyira gyűlölnek a fehérek. Testvérem — az vagy bár bőröd színe ében —, befalaztak imaházak s lebujok nyüzsgésébe, hogy ott lassan elhamvadjon benned bánatod és izzó gyűlöleted szertartások emésztő tüzében. S mégis, niint a beszögezett koporsó dongnék, dongnék halántékodban az eszmék, melyeket fennen ki nem ejthetsz. S mégis, mint a beszögezett koporsó dongnék, dongnék halántékodban az esszék, melyeket fennen ki nem ejthetsz. S mégis, mint csupasz fekete dobok, hüllőben és forrásban gazdag hazád záporoz porlepte bőrödre fájdalmasan, ösztönzőn. Fekete testvérem, hiszen a nap ezer éve csókolja arcod, s nem hatolt csak bőröd pigmentjébe, Tebenned van, Ielkedbe szívódott. De ezt eddig nem vetted tudomásul, fel nem fedezted, hogy szörnyű hatású robbanószerré gyúrhatod, amely széttépné a fehér eget, melyben annyi fekete ág integet, s annyi fekete árnyék imbolyog. Fordította: FÜGEDI ELEK A földet úgy érzed, mint az oroszlán érzed a csillagokat a királyi üstökön. mancsával umm
