A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)
1964-02-02 / 5. szám
lyek kilencven százalékénak bőrén sötét foltok keletkeztek, melyek az esetek húsz százalékában gennyezni kezdtek. Az Illető személyek bőre hámlaní kezdett és helyén erős vérzés Indult.“ Az 1945. március 1-1 robbanás további káros következményekkel járt. A robbantás pillanatában a kijelölt biztonsági övezettől 50 és a kísérleti színhelytől 150 kilométerre a Csendes-óceán vizén úszott a Fukuryu Maru-5 nevű japán halászhajő. A robbantás okozta atomíelhő, melyet a halászok a horizonton észleltek, hihetetlen gyorsasággal terjedt. Néhány óra múlva elérte a halászokat és finom porral szórta be őket. A radioaktív hamu súlyos sebesüléseket okozott a hajó egész személyzetén, s egyet közülük meg Is ölt. A hajón magán oly erős sugárzást mértek, hogy feldarabolása után egyes részeit sugárzó-forrásk'ént kísérleti és gyógyító célokra kutatóintézetekben, illetve kórházakban kezdték használni. A március elsejei robbantás következményei a Bikinitől 1800 kilométerre úszó hajókon — köztük a Jasukava Maru postahajón — Is észlelhetők voltak. A robbanás helyétől négyezer kilométer távolságban fogott halakat, az erős rádlóaktlvltás miatt meg kellett semmisíteni. Veszélyes felhők Ma már közismert dolog, hogy maguk, az atomfegyverkísérletek is veszélyeztetik az emberiséget. A rádióaktív felhő beszennyezi földünk egész légkörét. Ezzel kapcsolatban 1956-ban az Amerikai Tudományos Akadémia a következő megállapítást tette: Három tényezőt vizsgáltunk meg, melyek befolyásolással lehetnek az Időjárásra: 1. A rádióaktív por, mely a robbanás következtében az atmoszférába kerül katali tlkus hatást gyakorolhat a felhőkre, minek következtében megváltozik a felhő- és psapadékképzödés nagyobb kiterjedésű területek fölött. 2. E por rádióaktív jellege megváltoztathatja a levegő elektromos vezetőképességét s ez befolyást gyakorolhat bizonyos meteorológiai folyamatokra, melyek közvetlenül Is megfigyelhetők. 3. Az atmoszférába került por gátolhatja a napsugarakat a Föld felé való terjedésükben és ezzel hőmérsékletcsökkenést okoz a Föld felszínén. Az atmoszféra rádióaktív besszenyezése egyre több helyen -előre nem látott koncentrációhoz vezet és a szakemberek szerint éppen ez jelenti a legnagyobb veszedelmet. Nemcsak a belélegzett levegővel, hanem a csapadékkal, ivóvízzel, növényi táplálékkal, zöld takarmánnyal és a tejjel is az emberi szervezetbe kerülhetnek az olyan hosszú élettartamú rádióaktív Izotópok, mint például a kobalt 60, stroncíum 90, rádióaktív mész, rádióaktív jód és foszfor. Az emberi test ezeket az izotópokat elraktározza, sőt némelyiküket bizonyos helyeken koncentrálja. így például a stroncíum 90 azzal veszélyezteti az embert, hogy a csontokban halmozódik fel és rákos megbetegedéseket okozhat. „A rák a rádlóaktlvltás huzamosabb ideig tartó koncentrációjának következtében csupán évek múltán lép fel, gyakran 10—12 esztendő elmúltával“ — mondja dr. K. Becher professzor. Az atomrobbantási kísérletek következményei óriási romboló hatással vannak az emberi magzatra és meglehetősen hosszú időre előre veszélyeztetik a genetikus tulajdonságokat. (Folytatjuk) A Mlady svét nyomán átdolgozta: —pl— Csimpánzvese — emberben Régebben próbálkoznak már több ország tudósai a vese átültetése (transzplantációja) problémájának a megoldásával. Mind ez Ideig ez csak olyan esetekben sikerült, amikor a beteg vesét a páciens közeli vórrokonának (Ikrek) veséjével helyettesítették. A közelmúltban bejárta a világot a hír annak az angol orvosnak a esetéről, akinek a legjobb barátja (szintén orvos) adta oda a tél veséjét. Az operáció látszólag sikerült, de aztán hirtelen rosszabbodás állt be és a megoperált orvos meghalt. Most New Orleánsban a Tulan Univerzity Medical School intézet amerikai orvosainak sikeres operációt sikerült végrehajtani a 44 éves Jefferson Davisen, akit beteg veséje miatt halál fenyegetett. A páciensbe egy negyvenöt kilogrammos csimpánz veséjét ültették át. Az operáció harminckilenc percig tartott, a beteg felgyógyult. Képünkön orvosaival látjuk ót egy sajtókonferencián, 60 millió éves ősállat Az NDK-bell Neumarkt-jlh felületi barnaszén bányában, a Geisel folyó völgyében egyedülálló állat, maradványokat találtak. A tudó. sok szerint a fellelt űsállat SOSO millió évvel ezelőtt élt, amikor földünket még sűrű, nedves szubtrópikus erdők borították. Az értékes leletek közé tartozik a képen látható ösló csontváza, amely mindössze 70 centiméter magas. Találtak Itt továbbá őskori her. nyókat, rovarokat, gyíkokat, amelyeknél az izmokat és gyomruk tartalmát is meg tudták különböztetni. Találtak tróplkus madárcsontvázakat tarka tollazat maradványaival. A legöregebb bankó A világ eddig legrégibb ismert papírpénzét, a képen látható kínai bankjegyet a göttlngeni bauk állítatta ki. A bankjegy 1368-ban, a Ming dinasztiabeli Hung Wu császár uralkodása alatt volt kiadva. Rizsszalmából készült és a rajta lévő szöveg súsoly büntetéssel fenyegeti azokat, akik a bankjegyet hamisítani merészelnék,
