A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-07-28 / 30. szám
30 /'I Of/et/f/s// sstt’//e4'/e/5? Százéves a Matica Az 1863-as évben alakult a Szlovák Matica. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén igen fontos küldetése volt: maga köré gyűjtötte és szervezte a szlovák haladó erőket a feudalizmus elleni és a nemzeti függetlenségért folytatott harcban. Küzdött a szlovák nyelv elismeréséért a hivatalokban, az iskolákban és az élet minden területén, az önálló igazgatású szlovák iskolák megteremtéséért egészen az egyetemekig, az irodalmi és népművelési egyesületek létrehozásáért. A Matica minden tekintetben demokratikus és haladó törekvése megértésre és támogatásra talált a szlovák nép és főleg az értelmiség körében. Az ideiglenes irányító bizottság gyűjtési akciója sikeresnek mutatkozott. Az első közgyűlésen Mártonban — 1863. auugsztus 4. — a Maticának már több mint ötvenezer aranya volt. Az elnökség kidolgozta az alapszabályt, amely szerint ez a fontos kulturális intézmény gondoskodik a szlovák irodalmi művek megítéléséről, kiadásáról, terjesztéséről, az irodalmi és műemlékek, valamint a tudományos munkák megőrzéséről, s nem utolsó sorban az arra érdemes tehetségek támogatásától. A Matica rövid, mindössze tizenkét éves fennállása idején elsősorban kiadói tevékenysége figyelemreméltó. A jelentős szlovák kulturális intézmény a lapokon kívül negyvenegy szerző művét jelentette meg. Sikeres gyűjtési munkája eredményeképpen lehetővé vált a nemzeti levéltár és múzeum megalapítása. A Matica eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy erőszakos megszüntetésekor 1875-ben — az intézmény épületében 10 629 könyvet, az irodalmi és történelmi levéltárban 332 kéziratot, 107 archeológiái leletet, 12 000-nél több érmét és papírpénzt, 2238 metszetet, 23 képet és 13 iparművészeti emléket stb. őriztek. A Matica fő feladata a nemzeti műit megismertetésére, a szlovák nemzeti élet megteremtésére irányult! Természetesen a magyar uralkodó osztály nem nézte jó szemmel a szlovák haladó erők szervezkedését, a széles körű kulturális és népnevelő munkát, s mindent elkövetett a szlovák nép e jelentős intézményének feloszlatása érdekében. Előbb megszüntette a három szlovák gimnáziumot, amely akkor teljes mértékben összhangban állt a magyarosító politikával, majd az osztrák-magyar kiegyezés után, a Bach-korszak sötét esztendeiben, amikor a magyar országgyűlés egyik ülésén gróf Tisza István miniszterelnök bejelentette, hogy nem ismeri el a szlovák nemzetet, feloszlatta a Maticát. Ezek durva intézkedések a haladó, a nemzetiségi politikában lojális képviselők kis táborában felháborodást, tiltakozást váltottak ki. Eredménytelenül! Az uralkodó osztály nacionalista politikája késleltette és feltartóztatta a szlovákság nemzetté válását, önkénye lehetetlenné tette a nemzeti öntudat kialakítására tett erőfeszítéseket. Mikor a Matica feloszlatására sor került, a magyar népnek már volt nemzeti múzeuma, tudományos akadémiája, nemzeti színháza, tudományos és kulturális intézménye, s ezek mind az állam támogatásában részesültek. A szlovák nép ugyanakkor nemzeti intézmény nélkül maradt. Eső—ostorok Még az előbb tiszta volt az ég s most a szél üvöltve hadonász. Eső ez, nem könny csorog, csak eső ez az arcomon. Az ember elácsorog * az ég alatt, nem tudja senki mit érez, a távol is közel ér szívéhez s nézi ahogy a szél hadonász. El, szeretett — s döbben: szeretett — s érzi: elveszett a cél. Nem könny csorog, csak eső-ostorok verik az arcom. Hallod?! Csak eső-ostorok, eső-ostorok ... GÁL SÁNDOR A magyar uralkodó osztály nacionalizmusa nem ismert határt, a területén élő nemzetiségeket el akarta törülni a térképről. Nem érte be a gazdasági és a szociális elnyomással. A Matica megszűnését követő fél évszázados nemzeti és szociális elnyomás a szlovák nép nagy erőpróbája volt. A monarchia felbomlása után a Csehszlovák Köztársaságban újjászerveződött a Matica. Kezdeményezésére tudományos, irodalmi és, művészeti osztályok alakultak, s újra megteremtődtek a feltételei a szlovák nemzeti élet sokoldalú fejlődésének. 1919—1938 között a helyi szervezetek kiépítésével párhuzamosan tovább szélesedett a meglevő szakosztályok száma: irodalmi, képzőművészeti és zenei szekciók, irodalomtörténeti, történeti, nyelvtudományi, pedagógiai, művészeti, és természettudományi osztályok alakultak, amelyek később, a második világháború éveiben tudományos, filozófiai és szociológiai osztályokkal bővültek ki. A felszabadulás után, de különösen a párt februári győzelme után a Matica szerepkörét fokozatosan a munkásosztály közművelődési és egyéb intézményei töltötték be. A teljes egyenjogúság megteremtésével hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek kultúrája soha azelőtt nem tapasztalt fejlődésnek, virágzásnak indult. Ez mit sem von le abból, hogy a százéves Matica a múltban nagyszerűen teljesítette nemzetébresztő, népnevelő, tudományos és kulturális küldetését, a szlovák kulturális élet valamennyi területére kiterjesztette figyelmét, s ami önmagáért beszél, hogy keletkezésétől 1953-ig 2740 könyvet, folyóiratot, brosúrát adott ki. Ma a meglevő szlovák könyvállománnyal törődik, részt vesz a könyvtárhálózat kiépítésében, s ezzel igen nagy szolgálatot; tesz kulturális forradalmunk magasztos ügyének. (M. G.j Nyári vasárnap — A. Prakeä felvétele {CTKJ