A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-12-22 / 51. szám
Egri Viktor 65 éves Egri Viktor huszonöt éves korában mutatkozott be első irodalmi művével, a Rácsablakos ház című regénnyel. Már az első köztársaság idején az egyik legtehetségesebb szlovákiai magyar prózaírónak számított. Döntő élményt jelentett számára az első világháború, innen származik regényeinek és elbeszéléseinek antimilitarizmusa és humanizmusa. Első novelláskötete, a Pierre megtérése 1925-ben Berlinben jelent meg a Foggenleiter Verlag magyar osztályának kiadásában, ahol számos csehszlovákiai magyar könyvet adtak ki Az itt közölt novelláit polgári humanizmus, a háború szülte dekadencia, a realizmusnak és a misztikának bizonyos keveredése jellemzi. Korán jelentkezik műveiben a szociális kérdések iránti érzékenység is. Elbeszéléseinek és regényeinek témái rendkívül változatosak, nagyrészt különös eseteket és történeteket dolgoznak fel. Pl. a Kamba és az arany, Békesség, Mexikói házasság, Aida fináléja, Ábel. A kutya stb. c. elbeszélései. Első regényétől és novelláitól egyenes fejlődési üt vezet már kiforrott regényének a Főikéi a napnak megírásáig. Ez a műve, mely a felszabadulás után átdolgozva Márton elindul címen is megjelent, egy magára hagyott, árva fiú életét ábrázolja, gyerekkorától férfivá éréséig. Márton anyja halála után árvaházba kerül, de később innen Is kiteszik, mivel jótevője, a földesűr (akinek ő törvénytelen gyermeke) hirtelen meghal, s tovább nem támogathatja. Életének legnagyobb élményét az első világháború véres valósága jelenti. Előbb az orosz, majd az olasz frontra hurcolják A háború befejezéséig teljesen megváltozik, átalakul s nem találja helyét az új társadalmi viszonyok között — a züllés útjára kerül. A regény cselekménye rendkívül fordulatos, érdeke? s Egri első nagyobb jelentőségű művészi alkotásának tekinthető. Fő erőssége, mint Egri későbbi műveinek is, nyelvében, stílusában kereshető. Hibája elsősorban az írónak még le nem tisztult eszmeiségéből fakad. Evri további művészeti fejlődésének figyelemreméltó dokumentuma következő regénye, az Égő föld. A mű a népvándorlás korából meríti tárgyát. Forrását az egesz világirodalomban ismert Rozamunda monda alkotja. A nomád longobárdok harcias vezére, Alboln király véres boszszút áll a gepidákon: megsemmisíti országukat, megöli királyukat, Kunimundot, s leányát, Rozamundát erőszakkal veszi feleségül. Utána a longobárdok Észak- Ulaszországba vonulnak, s itt egy alkalommal Aiooin, aki közben elhidegül feleségétől, mert az nem szül számára fiúgyermeket, arra kényszeríti Rozamundát, hogy bort igyék megölt apja koponyacsontjából. Rozamunda ezért bosszút esküszik és egyik szolgája segítségével megöli férjét. Utána Rozamunda és bűntársa, Helmekisz veszik át a longobárdok vezetését, de rajtuk Is rövidesen beteljesedik a végzet, mindkettőjüknek ki kel üríteniük a méregpoharat. A regény Egri Viktornak máig is legművészibb epikus alkotása, a felszabadulás után átdolgozott formában is megjelent. Az Égő föld", a Főikéi a nappal szemben elsősorban a jellemábrázolás, a szerelem és a bosszú lélektani ábrázolásának hitelességével tűnik ki A jellemek bonyolultsága és pszichológiai mélysége, a népvándorlás korának folytonos harcait bemutató cselekménnyel együtt izgalmas, érdekfeszítő olvasmánnyá teszi e regényt. Fogyatékosságai szintén főként az eszmei mondanivalóban találhatók. A longobárdok vad, barbár cselekedetei azt a benyomást kelthetik az olvasóban, hogy a világon általában az erőszak, a más népeket leigázó szenvedély győzedelmcskedhetik. A regény átdolgozott, 1958- ban megjelent kiadásából az író ezeket a hibákat eltávolította. A fasizmus és a második világháború elnémították az Írót, de éppen ezekben az években válik öntudatos antifasisztává, szocialista művésszé. A felszabadulás óta Egri alkotókedve egyre fokozódik, 1948 jégtörő februárja után szinte minden évben egy-egy új irodalmi alkotással jelentkezik. 1948-ban még csak szlovák fordításban jelenhetett meg első kiemelkedő drámai alkotása, a Gedeon-ház. A mű első változatát Egri még 1936-ban megírta, s az epikában elért sikerei után tehetséges drámaíróként mutatkozott be. A Gedeonház a drámai tömörítésnek valóságos mintája; a cselekmény rendkívül rövid idő alatt, egy délutántól másnap hajnalig játszódik le, egyetlen szobában hét szereplővel. A konfliktust egy földbirtokos családon belül ábrázolja: férj és feleség, apa és fia, valamint hűséges öreg szolgájuk között, akiről kiderül, hogy ő a fiú természetes apja. A konfliktus megoldása azonban reformista jellegű. 1961-ben mutatták be a szlovák Nemzeti Színházban Közös út c. drámáját, melyért az írót állami díjjal tüntették ki. A művet nagy sikerrel játszották műkedvelő színpadjainkon és magyarországi hivatásos színpadokon is. A Közös út iránydarab: azt a tételt igazolja, hogy a szlovák—magyar nemzetiségi viszályok 1948 után-'ls akadályozzák a szocializmus építését, konkréten a falu szocializálását Dél- Szlovákiában. A dráma cselekménye 1949- ben játszódik; a faluban megalakult szövetkezet ellen összefog a reakciós könyvelő, a szlovák Harustyák a magyar gazdag paraszttal, Forgáccsal. A dráma mind cselekményében, mind jellemábrázolásában kissé sematikus, de vitathatatlanul jelentős, úttörő érdemei is vannak Az első irodalmi mű 'volt, mely bátran foglalkozott a felszabadulás után, 1948-ig rendkívül) módon kiélezett szlovák—magyar viszonnyal. Nemcsak a szlovákiai magyar irodalomban, hanem a szlovák színjátszás történetében is a szocialista realizmus ígéretes kezdetét jelenti. Közvetlenül a Közös út előtt, mintegy előgyakorlatként, próbálkozásként írta meg Egri Viktor a Sovánuka c. falusi sritáclős párbeszédeket tartalmazó könyvét és a Fény a faluban c. színjátékot Ez utóbbi „optimista játék három felvonásban”, a falu villamosításáról és a falusi osztályharcról. Űjabb színpadi sikert Egri főként Házasság c. drámájával aratott, melyet először szintén szlovákul mutatott be a nyttrai Kerületi Színház. A darab főszereplője egy igazgatóvá előléptetett élmunkás, akinek fejébe száll a siker, feleségétől is el akar válni, és a karrierjére számitő titkárnőjébe szeret bele. Az elvált férj hibát hibára halmoz, amiért leváltják s csalódnia kell hízelgő munkatársaiban és új szerelmében ts, aki az egyszerű munkáshoz már nem ragaszkodik. Gál Péter azután kitartó, szorgalmas munkával visszaszerzl munkásbecsületét és visszanyeri családját Is. A kissé sablonos mű cselekménye Izgalmas, típusai eléggé élethűek. Művészi értékeivel Egri valamennyi drámai alkotása közül kiemelkedik Ének a romok felett c. verses tragédiája, melyről találóan állapítja meg értékelője és kritikusa, TurGzel Lajos: Ebben a művében Egri az előző drámák konkrét konfliktusait mintegy közös nevezőre hozza, költőileg általánosítja. Az a közös vonás, —■ művészi legkisebb közös többszörös —, ami ezt a műveletet lehetővé teszi: a négy dráma (Élni kell, Közös út, Házasság, Ének a romok felett) azonos eszmei töltése. Amazokban az emberiesség és a haladás vívott meg egy-egy konkrét harcot különböző antihumánus és visszahúző erők ellen; az új drámában pedig az általános és költői szimbólumba sűrített humánum és antihumánum, haladás és maradiság csap össze.” A mű cselekménye a szerzői utasítás értelmében „a tatárdúlás után, .nyáron, késő délutántól hajnalig” játszódik le, de ez csupán Időhöz köti a költött témát és az általánosan érvényes eszmei mondanivalót Egy Máté nevű várúr, az erőszakos és durva lovaghoz, Lőrtnchez akarja férjhez adni galambszelidségű, angyali tisztaságú lányát, Erzsébetet. Közben mégérkezik várába egy idegen ország elűzött hercege, a halkszavú, érzékeny és müveit dalnok, Timur is, aki természete alapján sokkal inkább illik Erzsébethez. Erzsébet, aki már Lőrinc menyasszonya és Tlmúr olthatatlan szenvedéllyel egymásba szeretnek. A humanizmus és szerelem e nemes képviselőit azonban eléri az embertelenség kegyetlen bosszúja. Lőrinc vad martalócaival birtokába veszi a várat, erőszakkal teszi magáévá Erzsébetet, aki szégyenében öngyilkos lesz. A viszatérő Tlmúr leszámol Lőrlnccel, de a barbárság feletti győzelmében már sem ő, sem az összetört apa nem lelheti örömét. Kevésbé sikerült Egri másik verses drámája, a trencséni vár kútjának nevezetes mondáját feldolgozó Örök láng (1955) és a népszínművekre emlékeztető Virágzik a hárs. 1960-ban készült el Egrinek egy újabb regénye: Szivet cserélni nehéz és egy drámája: A tüzet rettegik a farkasok. Eddig írt elbeszéléseinek válogatott gyűjteménye 1982-ben jelent meg Keserű égbolt címen. Novellái különböző színvonalúak: Egyesek a szlovákiai magyar Irodalom legjobb elbeszélései közé tartoznak, másokat csak felületesen alkotott meg. Egri Viktor a csehszlovákiai magyar széppróza nesztora, központi jelentőségű írója. Alkotásainak legnagyobb erőssége fejlett írói stílusa és jellemábrázoló tehetsége. Gyengéje, hogy jó művelt gyakran kevésbé érett, vázlatos alkotások követik, s a művészi alkotás nehézségeit néha írói rutinja segítségével kerüli meg. A felszabadulás előtt a regényírásban, azóta pedig a drámaszerzésben ért el kimagasló eredményeket. Hatvanötödik születésnapján számos további sikert kívánunk" az írónak a csehszlovákiai magyar irodalom gazdagításában. Dr. CSANDA SÁNDOR 14
