A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-29 / 39. szám

■.UíMIIÍ KIV3KIJ mi • MU; Ciolkuvszkij professzor és az ál­tala tervezett űrhafő makettje UI ár az ókori ember Irigyke­dő csodálattal tekintett a ma­darakra, amelyek a levegöég korlátlan ural voltak. A mon­dabeli görög Daidalosz és fia, Ikarosz a krétai király fogsá­gából viasszal Összeragasztott madárszárnyaKkal emelkedett a levegőbe. A monda szerint Ika­rosz túl közel repült a Naphoz, a viasz megolvadt és ő maga a tengerbe zuhant, ö volt a re­pülés első vértanúja. Utána még sokan követték. Az ember mindig hitt abban, hogy egyszer majd meghódítja a levegőt. Ma, amikor szuper­­szónlkus repülőgépek szágulda­nak őrült sebességgel és a föld bármely pontját percek vagy órák alatt elérhetjük — termé­szetesnek vészük, hogy a leve­gőt nemcsak meghódítottuk, de megtanultunk rajta uralkodni is. Az ember azonban nem éri be ennyivel, szemét e világ­űrre, a távoli titokzatos vilá­gokra fordítja. Elszakadni a földtől, üzenetet küldeni, vin­ni a végtelen égbolt mögötti ismeretlen világokra — megis­merni a mindenséget — ez az ember leghőbb vágya. A Bratislavában megnyílt Ember és az űrrepülés c. nagy sikerű kiállítás is ezt példázza. Az ókortól napjainkig bemutat­ja a rakétatechnika fejlődését; a tudósok ős Írók néha fan­tasztikusnak tűnő elképzelé­seit az űrhajókról és az első ember megjelenéséről a legkö­zelebbi égitestünkön, a Holdon. Ez már nem ábránd, hisz itt láthatjuk a kiállításon az el­ső sikeres szovjet eredménye­ket: a műholdakat, a Vosztok űrhajó hű mását, a különböző­­műszereket, űrruhákat, melyek mind ezt a vágyat segítenek megvalósítani. A rakétákkal már az ókorban kísérleteztek, a kínaiak a tűzi­játékoknál alkalmazták őket. Maga az elnevezés a rochetto olasz szóból származik, csö­vecskét, csévét jelent. Európá­ban az olaszok használták elő­ször mint fegyvert a két vá­ros, Velence és Padova háború­jában. A mai modern rakétatechni­ka kifejlesztésének első úttörő­je és megalakitója, Ciolkovszklj szovjet tudós. Az ó rakétái ugyan nem emelkedtek a leve­gőbe, de számos olyan tétételt állított fel, mely az űrhajózás­nak oia is elengedhetetlen fel­tétele. A rakéták lépcsőzésére és a folyékony hajtóanyagra ő gondolt először. A szovjet reké­­takutatás ma Is az ő nyomdo­kain fejlődik rohamosan to­vább. A kiállítás különösen az If­júság körében arat nagy sikert, grandiózus hatása szinte az ember lélegzetét is elállltja. Ügyesen oldották meg az egyes termekben a törpe filmvetítő­­gépek elhelyezését és az érde­kes filmek a leendő űrhajósok kemény, sokszor fárasztó gya­korlatairól 161 kiegészítik a látottakat. — d — Ókori elképzelések a Földről és a* égboltról

Next

/
Oldalképek
Tartalom