A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-22 / 38. szám
Asszony, dermedt mosollyal, kínban. Miért ne? Fiazekas. Hát kérlek — éppen egy izét... egy kalandomat meséltem el a nagyságos asszonynak... de roppant komikus kaland ... nem győzöm röhögéssel... Az asszonyhoz. Ugye, mulatságos? / Asszony kínosan mosolyog. Nagyon. Fazekas most már könnyedén. Hát kérlek — de miért nem ülsz le?... Fér). Nem értem ... mit keressz te a dívány alatt és ingujjban ... Fazekas. Várj... Hiszen éppen azt akarom elmesélni... Szóval izé ... Az JÁTSSZÁK: asszonyhoz. íudja mit, akkor kezdem újra elölről, hogy a Laci is röhögjön ... Asszony Asszony. Tessék, tessék ... Férj Fazekas Kovács Női szalon, pamlaggal. A pamlag földigérő szőnyeggel van letakarva. A pamlagon ülnek az asszony és Fazekas, ölelkezésben, csókók közt. Az asszonyon pongyola. Fazekas. mellényben, ingujjban. Fazekas. Még ... Még ... Asszony. No de nem ... te bolond ... Fazekas. De imádlak ... ne izélj... Asszony. Ede... Kint az előszobában kulcs-csikorgás, léptek, motozás. Asszony ellöki Fazekast, rémülten. Ä férjem! A következő párbeszéd szédítően gyors iramban. Fazekas lihegve. Laci? Asszony igazítja a haját. Térjen magához ... szedje össze magát... Vegye fel... Fazekas keresgél a pamlagon. A kabátom ... , Asszony. Jézus Mária... Hová tetted? Fazekas rémülten. Lecsúszott!... keresgél. Asszony. Talán a dívány mögé ... Fazekas négykézlábra ereszkedik, bebújik a pamlag alá, de csak félig, látni, hogy keresgél, rúgkapál a lábaival. Férj belép, nyájasan. Drágakám... Kitárt karokkal megy az asszony felé, aki dermedt mosollyal ül. Meglátja a rúgkapálázó lábakat, elnémulva. Ki ez? Asszony. Ez? ... izé ... ja ... nézd, csak, ki lehet ez? Fazekas hátrálva kijön a pamlag alól, hozza a kabátot, feláll. Férj rámered. Fazekas Feri... Fazekas lihegését átalakítja röhögéssé, amtiől az egész teste rázkódik. Hehehe ... szervusz, Lacikám ... hehehe. Férj. Mi az? Hogy ... hogy kerülsz... miért vagy ... mit röhögsz ...? Fazekas. Hehehe ... Jaj az oldalam ... mindjárt te is röhögni fogsz ... hühühü ... várj egy kicsit... Férj. Na de nem értem. Egyikről a másikra néz. Fazekas fuldoklik, legyint. Várj, na ... mindjárt... Ejnye ... csak felveszem ... Felveszi a kabátot. Férj csodálkozva. Ejnye. Fazekas. Szóval, kérlek ... hühühü ... Egy merész fordulattal az asszony jelé ... Elmesélhetem Lacinak is? Augusztus 29-én volt Karinthy Frigyes nagy magyar humorista és szatíra fró halálának 25. évfordulója. Fazekas. Szóval, kérlek, ilyen furcsa kaland történt velem, Izé ... tegnap, valahol ... éppen mesélem a nagyságos asszonynak. De kérlek — diszkréció! Férj leül, nyugodva. Hogyne — szóval, gáláns kalandról van szó? Te huncut! Nevet. Fazekas. Na igen, kérlek — mit tagadjam. Előttetek nincs titkom, ilyen régi barátok előtt. Férj biztatóan. Csak mondd hát! Fazekas. Kérlek szépen — a kalandnak az lehetne a cime, hogy mennyire buta egy férj. Férj röhögve. Ez jő lehet, te! Megböki tréfásan. Fazekas. Na igém-"' Kérlek szépen — ott vagyok tegnap egy izé — egy nagyon kedves hölgynél látogatóban — nevet nem mondok — ti is ismeritek. Férj kíváncsian. Csak nem .a — Fazekas. Elég! Találgatni tilos. Kitalálni lehet. De nem is ez a fontos. Szóval ott vagyok — és hát kérlek, ülünk a díványon. Férj szakértelemmel. Aha, aha. Értem. Az asszony felé. Nagy selyma ez a Feri! Fazekas. Na és ... na és ... szóval ülünk és — én ingujjban ... Férj. Csókolódzunk, mi? Hehehe. Te komisz! Neked csak szerencséd van az asszonyok -körül. Fazekas. Hát egyszerre — képzeld!... az előszobából kulcs-csörgés, léptek — szóval — Férj. Szóval? Bután néz. Fazekas. Nem érted? Férj. Nem. Fazekas. Na mit gondolsz, ki jön? Férj fejére csap. Aha? Értem már! A villanyszerelő! Fazekas. Te buta! Hát elfelejtetted, mi a címe ennek a történetnek? Férj. Dehogy is! Az, hogy mennyire buta tud lenni egy férj! Fazekas. Na hát akkor. Szóval — Férj diadallal. Értem már! A férj jön. Nagyon jó! Fazekas. Ügy van, jön a férj, én meg nem találom a kabátomat — dühösen muszáj röhögni, ha eszembe jut —, hogy velem mik történnek, az istenit 'neki! Lecsúszott a földre ... a dívány mellett... Férj röhög, kíváncsian. Na és? Fazekas mindkettőjüknek mesélve. Na és, képzeljétek, én keresem a kabátomat — az asszony — Férj röhögve csapkodja a térdét. Hű, de jó! Veled mik történnek! Az asszonyhoz Mit szólsz ehhez a csirkefogóhoz! Fazekas. Én kezdem keresni, nincs sehol a szobában — erre fogom magam, lekushadok négykézláb, és igyekszem bebújni a dívány alá, és ott keresem — 12
