A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-08 / 36. szám

kedő telepet a IX. század elején északnyu­gati oldalon 5 m széles és 350 m hosszú földsánccal határolták. Évek folyamán, ahogy a telep lassan városkává növekedett, több védőövezet keletkezett körülötte, a leg­hosszabb mintegy 2000 m hosszú, amely 250 hektárnyi területet határolt. így nőtt az egykor földművelő telep termelési és vásári központtá egy évszázad alatt. Rasztyiszlav rezidenciája? Igen, a kutatás sokszor kérdőjeleket ered­ményez. Mint ebben az esetben Is, a mlku­­őlcel sánc-erőd esetében. Katonai és egyházi jellegű település volt, de kihez tartozott? KI lakott udvarnépével széles falai mögött, melyik morva herceg látogatta eddig meg­ismert tíz templomát? A belső „vár“ hat hektárnyi, ovális alakú területen fekszik és erős fallal van körül­véve. A sáncfalak külső oldalán, — csakúgy, mint a pohánkái sáncerőd falai mentén —, csontváz csontváz után. Ott temették el őket, ahol elestek, s közben talán arra gon­doltak, hogy a halottak szelleme Is védi majd a falakat az ellenség elől. Az archeológus első kérdése a leletekhez: milyen korból, (évtizednyi pontossággal) melyik századból származnak? Furcsa, de így van, erre a kérdésre a feltárt sírok vá­lasztónak. (Lém, az utókorhoz az emberről még a sírja is beszél, mintha nem is lenne egy olyan fogalom kapcsolásunk, hogy né­ma, mint a sir!) A mikulőicei-1. számú tem­plom talaja alatt megtalálták egy még ré­gebbi templom erősebb deformálódott, ön­tött anyagtalaját, amely alól egy főúri sírt ástak ki. A mintegy 19 éves férfi csontvá­zának baloldalán, nehéz, kétélű kard nyu­­gebbi templom erősen deformálódott, öntött agyag padlóját, amely alól egy főúri sírt gyedéből származtatják a régészek és ez egyben a két templom korát Is meghatároz­za. De a sírok egyebekről is regélnek. Ta­láltak ékszerekben gazdag női sírokat, gye­­rekslrokat, kis karddal és sarkantyúkkal; mindezek főúri sírok és akkori gazdaságot, hatalmat hirdetnek. De találtak jeltelen sí­rokat Is, amelyekben sem fegyver, sem ék­szer, csupán a csontváz nyugodott. Mindez a korai feudális Nagy-Morva Birodalom tár­sadalmi viszonyairól, főnemesség, nemesi osztály és köznép létezéséről, osztályokról tanúskodik. A mikulőicei sánceröd hercegi palotát vé­dett a támadások elől (alapjait megtalálták és rekonstruálták). Az egykori település legalsó rétegeiből származó leletek a VII. és rekonstruálták). Az egykori település núskodnak, hogy már az akkori, kezdet­leges fapalánkkal körülvett erődben sem földművelő nép lakott, hanem valamelyik morva herceg, a katonai egységeivel. Hős-Bronikard markolata korát a Nagy-Morva Birodalom virágzása Idején, a politikai és gazdasági szervezett­ség fénykorában élte a várerőd. Ekkor, a mintegy 100 hektár terjedelmű vár-aljával együtt 2000 lakosa lehetett, ami abban az időben jelentős koncentráltságot jelentett. De ki volt a vár ura, Rasztyiszláv... ? Az autóbusz még tovább röhög, de az út­ról való híradás végetér. A látvány minde­nütt hasonló, ami azt jelenti, hogy egy rég­múlt, egységes és szervezett birodalom ma­radványai között járunk, amelynek élénk gazdasági élete, ügyes mesterember rétege és sajátos nemzeti kultúrája volt. Váraikat szinte kivétel nélkyi folyó völgyébe, mocsa­rak közé építették, ami egyrészt természetes védelmet nyújtott, másrészt arra enged kö­vetkeztetni, hogy a Nagy-Morva Birodalom egyszerű népe földműveléssel és halászattal foglalkozott. Birodalmuk történetének a mi­nél tökéletesebb felkutatása nemcsak utó­daiknak — a cseheknek és szlovákoknak — az ügye, de közvetve Közép-Európa összes nemzeteié, mert saját nemzeti történetüket úgy ismerhetik csak meg egészen, ha vlzs gálják az összes hatásokat, amelyek más népek részéről érték őket. Fehér Géza ma­gyar történész ezt mondta például a bala­­tonmellékl ugyancsak szláv eredetű Pribina vár felkutatásával kapcsolatban: „A magyar nép és állam kialakulásának problémáit tör­ténettudományunk csak a Pribina-közpon! régészeti feltárása alapján oldhatja meg. Csakis az ásatások mondhatják ki a végső szót arról, hogy milyen népelemeket talál­tak hazánk területén a honfoglalók, milyen volt az a gazdasági és társadalmi élet, anya­gi és szellemi kultúra, amelybe beleillesz­kedtek, és amelynek elemei — mint to­vábbra is ható tényezők — közreműködtek a magyar feudális társadalom kialakításá­ban.“ S ezzel kapcsolatban még valamit. A múlt­ban a történelemtudomány és a régészeti kutatások sokszor nemzeti és faji hatalmi törekvéseket szolgáltak, ezért az objektivi­tásuk erősen kétségbevonható. Mai törté­nelemvizsgálatunkban előtérbe került a szocialista hazafiság tiszta érzése, amely tisztelettel hajt fejet nemzete történelme előtt, de emellett tejesen objektiven értékeli mind a maga, mind más nemzetek történel­mét. _

Next

/
Oldalképek
Tartalom