A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-08 / 36. szám
Száz évig élni. Bizonyos 15., 16. és 17. századbeli jegyzetek szerint élt Angliában egy Thomas Parr nevű, Igen öreg ember. Kissé hihetetlenül hangzik, de ez az öreg angol 1635-ben halt meg, tehát 152 éves korában. Kiszámíthatjuk, hogy ezek szerint 1483-ban született és a valóságban három évszázadon át élt. Amikor a király tudomást szerzett róla, Londonba hivatta és alaposan megvendégelte. Az aggastyán nem bírta ki a vendégséget, a bö evést és — belehalt. A krónika így magyarázza halála okát: „A királyt udvarban olyan ínyenc falatokkal kínálták, hogy így életmódjának radikális változása halálát okozta“. Az amber szervezete Ilyen sorrendben öregszik: 1. Az idegrendszer és az agy erecskéi; 2. Hlpophyzis; 3. A szív és erei; 4. Lép; 5. Hasnyálmirigy; 6. A csontváz; 7. Máj; 8. A lőütöér; 9. Pajzsmlrigy; 10. Nemi mirigyek. MI AZ ÖREGEDÉS? Öregedés alatt a test sejtjeinek olyan helyrehozhatatlan változását értjük, amely az évek számának növekedésével következik be. Amíg a sejt megőrzi regenerálódó (megújuló) képességét, fiatal marad, vagyis amíg a sejtek szaporodnak, az elhaltakat új sejtek pótolják és a szövetek fiatalok maradnak, Érdekes, hogy az öreg emberek életrajza sosem egyforma. Némelyek az alkoholt, dohányzást egyáltalán nem élvezték, mások viszont teljes mértékben éltek vele, mégis hosszú életkort értek el. Ez tehát nem Irányadó szempont. Egy dolgot mégis biztosra vehetünk, három dolog feltétlenül hat az életkorra: MUNKA, BOLDOGSÁG, EGÉSZSÉG. S mindenekelőtt a munka. Százötven évvel ezelőtt azt mondta Ch. Hufeland német tudós: „Egyetlen lusta ember sem élt még hosszú életetS ez ma Is érvényes. Természetesen nem a kimerítő és elcsigázó munkára gondolunk, de az örömteli, az boldogságot adó munkára. A Mit jelent..b a hidegháború? A második világháború befejeztakor létrejött az Egyezőit Nemzetek Szövetsége (ENSZ), melynek feladata lett, hogy a kollektív biztonság elvének megvalésltásával megakadályozza, hogy az emberiségre egy Ajabb világháború szenvedései zúduljanak. Az ENSZ alapokmányának elfogadáséval kötelezték magnkat a tagállamok, hogy többé nem alkalmaznak erőszakot más államokkal szemben, nem követnek el tárnádé cselekményeket, nem avatkoznak be más államok belső ügyeibe. Ezt a kötalezettséget az imperialista államok is vállalták. A második világháború után, mely a fasiszta államok vereségével és az antifasiszta államok győzelmével végződött, az a remény támadt, hogy a háború folyamén megalakult antifasiszta szövetség tagjai a háború után Is folytatják együttműködésüket. Ámde az imperialista államok vezető körei, elsősorban az Egyesült Államokban, megvéltotztatták a háború alatt folytatott politikáinkat, és új Irányt adtak nakl, mely nyíltan a Szovjetunlő és a szocialista államok ellen Irányult. Az új politikai Irányvonalnak jele volt W. Churchillnek 1948 márciuséban, Fulton amerikai városban elmondott beszéde. Ebben meghirdette a Szovjetunlő elleni preventív háborúra irányúié politikát. Így indította el az USA 1948-ban a hidegháborút (először a nyugati burzsoá sajtú alkalmazta 1946—47-ben a hidegháború kifejezést a nemzetközi helyzet jellemzésére), vagyis fegyveres erő alkalmazása nélküli támadásait a szocialista államok, elsősorban a Szovjetunlő ellen. Egyúttal diplomáciai, gazdasági, pénzügyi nyomással rábírta a többi tőkés államot, hagy ők Is részt vegyenek akcióiban. A hidegháború legfontosabb fegyvereiként a következőket alkalmazzék: 1. Óriási propaganda kifejtéso annak elhitetésére, hogy a szovjethatalom erőszakkal akarja rákényszeríteni a többi országra a maga rendszerét, és ezért támadásokat készít elő. 2. A támadások meghiúsítása végett a tőkés államoknak fel kell készülniük a védekezésre, hogy katonailag Is meg tudjanak mérkőzni az ellenséggel, ha a támadást valóban megindítják. A védekezés megköveteli, hogy fegyveres erőiket megfeszített mértékben fejlesszék, nagy mérető fegyverkezésbe kezdjenek, haditechnikáinkban a legújabb tudományos felismeréseket a legmesszebbmenően alkalmazzák. A védekezés megkívánja azt is, hogy erőiket ogyesltsék, és közös tömbbe vonják össze. Olyan államcsoportosulásokat hoznak létre, melyek körülveszik a Szovjetunió és a szocialista országok határait. A nagy erejű hadsereggel rendelkező Egyesült Államoknak támaszpontokat engednek át és rendeznek be Európa, Ázsia és Afrika legkülönfélébb pontjain. A felkészüléshez tartozik az Is, hogy Nyugat-Németországot telfegyverzik, és Így a német mllltarlzmust fulújftsjék. A hidegháború jellemző megnyilvánulásai a szocialista államok ellen irányuló katonaipolitikai szövetségek (NATO, SEATO, CENTO, ANZUS) létrehozása. 3. Olyan gazdasági rendszabályokat léptetnek életbe, melyektől a szocialista országok gazdasági egyensúlyának és fejlődésének megzavarásét és meggyengítését remélik. Stratégiai fontosságú árucikkek elvonása címén megtiltják egyes áruknak a Szovjetunióba és a szocialista országokba való szállítását, és szigorú megtorlásokkal sújtják azokat a vállalatokat, amelyek a tilalmat megszegik. 4. Kémeket, kártevőket, belső felbujtókat szerveznek be, hogy ezekkel kártevő cselekményeket hajtassanak végre, és zúgolódást, elégedetlenséget, ellenforradalmi megmozdulásokat szítsanak. Erről szól az Egyesült Államoknak „kölcsönös biztonságra“ vonatkozó 1951. évi törvénye, mely költségvetési fedezetet biztosit ilyen beavatkozások pénzelésére. A hidegháború nyilván ellentétben van a nemzetközi jog szabályaival. Jelzett eszközei gazdasági erőbzaktételt, fegyveres erőszak alkalmazásával való fenyegetést tartalmaznak, és nem alkalmasak arra, hogy előmozdítsák a különböző rendszerű államok békés együttélését. A hidegháborús politika a széles néptömegek ellenállásába ütközik, és ennek a békemozgalom ad szervezett formát. A Szovjetunió és a szocialista államok törekszenek a hidgeháború megszüntetésére vagy legalább enyhítésére. Így például a legutóbbi moszkvai atomcsend-egyezmény nagy mértékben hozzájárul a nemzetközi feszültség és a hidegháború enyhítéséhez. DR. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD tudomány bizonyítja, hogy a boldogság érzésének fiziológiai alapja van. A boldogság érzetének lényege a központi Idegrendszer, és így az egész szervezet működésének harmóniájában kereshető. A szervezet működése nagymértékben függ az ember gondolataitól, érzelmeitől, kedvétől, vagyis az idegrendszer működésétől. S mindez azt jelenít, hogy az élet szociális tényezői nagy befolyással lehetnek az életkor meghosszabbítására. Különösen a szocialista államokban mutatkozik ez meg, ahol az állam átvette a gondoskodást az ember felett. A Slovenka nyomán.
