A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-09-08 / 36. szám
MM öztársaságuwk ez évben ünnepli a két MM bizánci szerzetes, Ciril és Metódnak yMi a Nagy-Morva Birodalomba való jö- V vetele 1100. évfordulóját. A brnói Művészek Házában ez alkalomból Nagy-Morvaország elmen kiállítást nyitottak meg, amely bő anyaggal dokumentálja a nyugateurópai azl&vság őstört éneim ének egyik fejezetét. Amit Itt most elmondok, azt méternyi, rozsdamarta kardok és díszesen cizellált, aranyozott sarkantyúk, ezüst fülbevalók és paplrvékony vassarlók, rombadölt templomok rekonstruált alapjai és szürkére fakult, hiányos csontvázak mesélték nekem. A Nagy-Morva Birodalom a IX. században keletkezett és fejlődött Közép-Európa legjelentősebb államává. Az írott emlékek szerint I. Mojmlr, Rasztylsztlav és Szvatopluk fejedelmek uralkodtak felette. Rasztylszlav herceg és Szvatopluk fejedelem uralkodása alatt a birodalom egyre nagyobbodott, és végül magába foglalta Csehországot, az Elba mentét, Szilézia egy részét és a Visztula menti slksőg egy részét. Nyugaton a frank birodalommal, délkeleten pedig a bolgár birodalommal volt határos. Mintegy évszázadig tartott a Nagy-Morva birodalom növekedése és fénykora, s akkor a X. század elején II. Mojmlr uralkodása alatt, a frankokkal szövetkezett, Duba Gyula: Augusztus 16-án nyitották meg a brnói Janiiéit operában a Veíká-Morava (Nagy-Morva Birodalom) című kiállítást. Az ünnepi beszédet L. Jankovcová, a CSKP KB elnüksátének |elölt|e, miniszterelnök-helyettes mondta. portyázó magyar lovashadak támadásai nyomán fokozatosan elvesztette jelentőségét, elerőtlenedett és szinte nyomtalanul elenyészett. Autóbusszal a „Nagy-Morva Birodalomban“ Bizarr cím és persze csak közvetve igaz. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének brnói részlege, a Csehszlovák Újságíró Szövetséggel együtt két napos exkurziót rendezett újságírók részére, amelyen megtekinthettük a Nagy Morva Birodalom nyomait kutató archeológiái ásatásokat. Az útirány; az Uliorské Hradläte melletti Staré Mesto (öreg város), a Bfeclav melletti Pohánka és Mlkulölce, Hodonln közelében. Érdekes és lebilincselő utazás. Közlekedési eszközünk a XX. század korszerű és kényelmes Skoda autóbusza, az utitársak korunk szellemes és modern emberei. S a látnivaló? Régen lerombolt és összedőlt épületek maradványai, sírhelyek és megszürkült, révülő csontok. A jelen embere lépked közöttük, de a múltban jár és szllonruhás, oberonköpenyes társai mellett Igénytelen darócruhát és bársony köntösöket próbál varázsolni fantáziája segítségével a csontvázakra. A főváros lehetett! Staré Mestora 1948-ban összpontosult az archeológusok figyelme. Bár Antonín Zelnltius helybeli tanító kutató tevékenysége nyomán régebbről is voltak már bizonyos Ismereteink a település múltjára vonatkozóan, a széleskörű és alapos kutatás tizennégy éve kezdődött. Az ásatásokat többek között Dr. Vilém Hruby docens, történelemtudós vezette, öt templom alapjait és többezer sirt tártak fel ezen a környéken az archeológusok ... Az egyik közeli falu, Sady mellett állunk egy dombtetőn, amely az egész vidék fölé emelkedik. Alattunk a városka, a távolban a Morva folyó. Előttünk egy meglepően nagyméretű (23X16 méter) templom alapjainak a rekonstruált maradványai. Híres templom lehetett ez valamikor!' Írott emlékek alapján állítólag Szűz Mária temploma volt. Az archeológusok kiderítették, hogy 1. u. 800 körül építették. Méreteiből arra lehet következtetni, hogy abban az időben püspöki katedrális lehetett. Bár a bizánci missziónak a Nagy-Morva Birodalomba való jövetele előtt épült, szinte biztosnak látszik, hogy egy időben Metód püspök székhelyéül szolgált. Ezt az elgondolást a kutatások Is igazolják. A templom mellett faépületek nyomait fedezték fel, amelyek valószínűleg egy kolostor épületei voltak. Az a tény, hogy minden bizonnyal egyházi központról van szó, szinte magától kínálja a gondolatot; itt volt az első ószláv Iskola Is, ahol a szerzetesek a Cirill és Metód alapította írásmódra és egyházi tudományokra tanították a kiválasztottakat. A templom körül talált sírok IX. századbeli eredetre utalnak. A kolostor korabeli fontosságát és rangját öt kő- és deszkabetéttel ellátott sir mutatja. Érdekes egy mauzóleumszerü kápolnácska, egyetlen sir részére, a benne nyugvó csontváz életében bizonyára különösen jelentős személyiség volt. Sajnos, ma már lehetetlen megállapítani, egyházi vagy világi személyiségről volt-e szó. Nem lehet tudni, hány évig uralta a domtetőre épült templom a környéket, de vörösre égett vakolatdarabok arról tanúskodnak, hogy a X. század elején — valószínűleg portyázó magyar lovascsapatok — felégették és földig rombolták ... A Staré Mesto környéki kutatások azt mutatják, hogy az ősrégi település kimondottan városi jellegű termelőközpomt volt ős élelemmel való ellátását a környező mezőgazdasági és halásztelepek biztosították. A sírokban acélkardokat, nyilakat, baltákat, késeket és edényeket, díszes sarkantyúkat és ékszereket találtak. Mindezek tömeges Két apszisos rotunda MlkulClnérftl Részlet egy sírból, arany gombokkal (Mlkul- Ctoe) Ezüst fülbevaló (Staré Kouflm) jelenlétét fejlett helyi iparral lehet csak magyarázni. Az ékszereket, bizánci minták alapján helyi mesterek készítették, Igazolva azt az elméletet, hogy az egyes nemzetek átveszik ugyan más nemzetek tapasztalatait és szakmai eredményeit, de tovább fejlesztik azokat és Így lényegében jellegzetes nemzeti kultúrát teremtenek. Helyi Iparosrétegre utalnak egyéb leletek Is; többek között egy agancsfeldolgozó műhely maradványai, és három olvasztó kemence, amelyekben azonban már tiszta fémet — rezet, cint, ólmot — olvasztottak. Staré Mestón tizennégy éve folynak az ásatások. Eredményeikből V. Hrub$ Így jellemzi a település történetét: az első nyomok kb. a VII. századra utalnak, ezek az, ún. prágai típusú leletek. Az egyre növe-6
