A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-09-01 / 35. szám

egyik földszinti sötét szobácskábán lakik. Egészen egye­dül él, még lakótársa sincs. Egyedüli hü barátja a magnetofon, amelynek szalagjá­ról gyakran hallgatja a feljátszott zenét és előadásokat. S a dologban az az érde­kes, hogy az internátus, amelyben lakik, leányinternátus, s 0 benne — a kapus kivételével — az egyedüli férfi lakó. Dr. fán Gregának hívják■ A lányok Jankónak szólítják, de közelebbről alig ismerik. Megszerették öt és 6 is kedveli a lányo­kat. Hosszú-hosszú évek óta vak már. A főtskolárr jogot tanult és a tanárok véleménye szerint a legszorgalmasabb hallgatók közé tartozott. Elvégezte a fő­iskolát és bebizonyította, hogy tel les ér­tékű tagja a társadalomnak. A promó­­ciónál attól félt legjobban, hogy az aulá­ban elveszti tájékozódó képességét, és az ellenkező oldalra halói meg, mint ahogy kellene. De nem, minden jól sikerült, és talán csak az édesanyja volt ekkor bol­dogabb nála. Eredetileg a besztercebányai bírósághoz kellett volna kerülnie. Ám itt meg nem ér­téssel és kibe szélé sekkel találkozott. Hogy nem tudja tanulmányozni a pörlratokat, mert nem lát. Kassán kínáltak neki ál­lást a főiskolán, amit el is fogadott. Azóta ott ad elő, és igyekszik, hogy a hallgatók­kal szemben határozott legyen, és semmi se emlékeztesse őket arra, hogy nem lát. Jól ismeri az összes, Iskola felé veze­tő utakat, a parkot és az internátus kör­nyékét. Kevesen tudják, hogy nem lát, mert fehér pálcát sem hord, csak ha messzebre megy a városba. Bár a foglalkozásával és munkájával meg van elégedve, lelke mélyén mégis gyötri valami. S ez a magány, az elha­­gyottság érzése; különösen, amikor jön­nek a vasárnapok, a szünetek. Ilyenkor csak a magetofon marad ' számára, amelyre feljátssza előadásait és közben jut eszébe vajon igarettáztk. megnősül-e valaha? Talál-e magának élet társat, aki hajlandó megosztozni a ma­gányban? S egy napon ... Sötét szobácskájábán legfeljebb egy órára szokott • megjelenni a napsugár, Ilyenkor Jankó megállapítja, hogy a napocska a leghűségesebb és egy­ben legpontosabb barát. Az ajtaján halkan kopognak, amelyet alig hallani a sikeres vizsgákat ünneplő lányok vidám zajától. Még egyszer kopogtak, és valaki belépett a szobába. „Jó estét, Jankói* — mondta ez a valaki, — „no, miért nem felelsz?" Hanka vagyok, érted jöttem, gyere közénk, hiszen olyan egyedül vagy. Vagy felol­vassak inkább valamit?" Azóta többször meglátogatta őt, és Jankó már nem érzi olyan elhagyatottnak magát. Hanka hűséges barátja lett a munkában és munka után. Nincs már egyedül... H. P. Hanka látogatóban Jankónál Dr. Ján Grega előad „Ahogy látom, már megint a háztetőn voltál.. ív Szürkülő szépség A moszkvai állatkor! pávája is büszke szépségére. Észre som veszi, hogy ragyogó tollai fokozatosan el­hullanak, s az újak csak a kővetkező tavaszon nőnek majd ld. Hja, a szépség még a páváknál is múlandó! Négylábú csirke Négylábú csirke kelt ld ez egeri földművé sszövetkezet baromfikelte­tőjében. A csirke természetesen csak első két lábán jár, hátsó lábai - amint a képen is látható — elkor­­ciosodtak. Tény azonban, hogy a sü­tőben mégiscsak négy combja lesz. &>­„Egészen giccs ez a vidék.“ „Hányszor kell még monda­nom, hogy a lakásban nem fogsz repülni!“ Humor

Next

/
Oldalképek
Tartalom