A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-07 / 27. szám

Szatírának is Olvasóink míg bizonyára nem­igen hallottak róla, hogyan figu­rázta kt Max Aub francia író a modern festészetért rajongó kö­zönséget és szakértőket. Elhatá­rozta, ír egy életrajzi regényt, és életre kelti főhősét. A história úgy kezdődött, hogy Aub kitalált egy jóhangzású spa­nyol nevet: jusep Torres Campa­­lans. Ezután megírta hozzá a regényes életrajzot. Megírta, hogy Campalanst egy szerelmi csalódás sodorta Párizsba, ahol Picasso tár­saságába került és egykettőre kibontakozott rendkívüli tehetsé­ge. Tulajdonképpen őt kell az absztrakt festészet Igazi atyjának tekinteni. 1914-ben a nagyremé­nyű mester azonban nyomtalanul eltűnt. A szerző egy véletlen foly­tán akadt rá Mexikóban. Mikor rádöbbent, hogy kit ts fedezett fel, nyomban visszautazott mexl­­kóba, de Időközben Campalans már eltávozott az élők sorából. Az író azonban elhatározta, hogy összegyűjti adatait és 1958-ban meg is Irta a regényes életrajzot. Aub azonban ennyivel nem elé­gedett meg. Különféle régi la­pokból kivágott képekből össze­­montálta és retusálta a szüksé­ges dokumentumképeket ts, hogy a mű még hitelesebb legyen. Igen ám, de az emberek Igen kíváncsi természetűek, és nagyon érdekel­te őket a mester zseniális élet­műve. Max Aubot azonban nem olyan fából faragták, aki vissza­rettent Ilyen semmiségektől, neki­állt és megfestett negyven „le­nyűgöző" abszbtrakt képet. Eddig tartott a regény, és ez­után következik a világraszóló ko­média. Mexikó fővárosában kiállí­tották Campalans müveit, hogy le­róják tiszteletüket a nagy mester­nek, akiről nem ts sejtették, hogy közöttük él. A kritikusok egymás­sal versengtek a dicsérő jelzők halmozásában. Egymásután jelent­keztek a régi Ismerősök. Campa­lans barátai és tisztelőt, olyanok Is akadtak, akikkel a művész le­velezett, és kérték az életrajz szerzőiét, hogy egyes téves ada­tokat javítson kt könyvében. Egy­szóval Campalansnak olyan nagy lett a sikere, hogy teljesen elho­mályosította szülőatyja, Max Aub népszerűségét. Campalansról ára­dozott mindenki, az újságok már meg sem említették Aubot. Az írót addig rágta a féltékenység, míg végül ts bevallotta, hogy Campa­lans soha sem létezett, mindenes­től az 0 alkotása. A burzsoá sajtó előszeretettel teregeti ki közismert hírességek magánéletének, vagy vtselt dolgat­­érdekes, Izgalmas részleteit. Sőt, egyes bulvárlapok attól sem riad­nak vissza, hogy bizonyos kényel­metlen história elhallgatásáért né­mi honoráriumokat fogadjanak el. Az elmúlt hetek egyik legnagyobb szenzációja űz angol hadseregügyi mlntszter, föhn Profumo körül ki­robbant botrány volt, amely poli­tikai pályafutásának a végét je­lenti. A bárót származású, 48 éves Profumo már közel egy évtizede különféle miniszteri tárcákat töl­tött be. A jómódú miniszternek azonban úgy látszik nem volt elég a felesége, az egykori fllmszínész­­nő, Valeria Hobson. Kapcsolatot tartott egy Christina Keeler nevű széplánnyal, akinek szeretői kö­zött közismert előkelőségeken kí­vül, gangszterek, mór flume sempé­­szek szerepeltek. Legutóbb egy jamaikai kábltószercsepész gyil­kosságot kísérelt meg ellene, és az egész ügy a rendőrség kezébe került- Ez okozta Profumo buká­sát. Az angol kormány több­ször ts ülésezett a kellemetlen botránnyal kapcsolatban. Termé­szetesen a legjobban a konzerva­tív párt vezetőségének fáj a feje. A legutóbbi évtizedben felgyü­lemlett botrányok és a Profumo­­hoz hasonló esetek nem valami jó bizonyítványok az egyszerű angolok előtt a vészesen közeledő választások Idején. Christine, a huszonegyéves uö­­röshajú démon pedig igyekszik kihasználni a botránnyal szerzett hírnevet. Dániában megfilmesítik „változatos" életét. Fodrászlány­ként kezdte, azután plncéreske­­dett, tlzenhatéves korában már táncosnő volt, szabad idejében pe­dig fotómodell és diplomaták ba­rátnője. A filmgyártó üzletembe­rek remélik, hogy a botrány jó propagandát csinált a filmnek. A miniszter lebukott, szeretőjéből pedig színésznő lesz. Lám, milyen könnyen lehet nyugaton valaki­ből fllmszlnisznO — csak „fel kell fedezni." • • • Az amerikai sajtó meglehetősen sokat ír egy késet nagy szerelem­ről, amely ugyancsak egy politikai karriert törhet ketté. Nelson Roc­kefeller, New York állam kor­mányzója és az USA egyik leg­gazdagabb embere elvált felesé­gétől és ü/ra nősült. Persze, Ilyes­mi nem ritkaság Amerikában sem, a szokatlan éppen csak az, hogy Rockefeller nem éppen mai gye­rek, Immár négy unokája van, és 31 évi házasság után lobbant fel benne a késel szerelem. Elvett egy elvált hölgyet, akt miatt négy . . . aki itt még feleségével vidá­man pihen. [A botrány óta még nem készült fénykép róluk.) Az ''lvált asszony, aki meghódí­totta a világ egyik leggazdagabb emberének, Nelson Rockefellernek a szívét, és lehet, hogy ezzel el­ütötte az elnOki széktől Christie Keeler, aki Profumo an­gol hadseregügyi minisztert... gyereket hagyott ott. Akt Ilyen kiszámíthatatlan a magánéletében, nem való elnöknek — állítják egyes amerikai lapok. Rockefeller ugyanis Kennedy helyére pályá­zik, és a republikánus párt őt akarta jelölni. Ha pedig ezúttal nem Is sikerült volna, négy év múlva, amikor Kennedyt már har­madszor nem választhatták meg, esélyes lett volna. De hát közbe­jött ez a házasság, amely talán derékbatörte a nagy politikai kar­riert. A Gallup közvéleménykutató intézet már meg ts állapította, hogy népszerűsége hány százalék­kal csökkent. Ez azonban nem mérvadó, mert a közvélemény né­hányszor már megtréfálta a nagy­nevű kutatóintézetet, mást mon­dott nekik és másra adta a sza­vazatát. Egyesek azt állítják, hogy az Ifjú házas még önzetlenebbül jog küzdeni a republikánusok győ­zelméért. Most már csak az a kér­dés, a republikánus párt vezető­sége hogyan ítélt meg ezt a há­zasságot. Nagy tragédia azonban nem tör­ténik, ha Rockefellernek nem lesz olyan sikere a politikában, mint az elvált asszonyoknál. A hölgy mindenképpen jó partit csinált, mivel a világ legnagyobb olajmo­­nopóllumából, a 750 milliót jelentő Rockefeller vállalatból neki Is csurran valami. ISZ) Charlotte és a szuperférfiak Ax angol Frencotse Saganl — írták egyes újságírók « londoni Charlotte Blngham-rúl. Lord John Clanmorrla hásxévea leányáról amikor — néhány hónappal ex­­előtt — megjelent nagy feltűnést keltett könyve, a „Keresem a szu­­perférflmatr Ex a megállapítás nem pontos, mert bár Sagan sem Charlotte Bingham, amikor rOpke néhány napig állatni szolgálatban állt, keménykalapban, karján eser­nyőjével kerékpározott végig a legforgalmasabb londoni utcákon, hogy bosszantsa a külügyminisz­térium vezető hivatalnokait, akik­nek ez a hagyományos viseletűk. No, és hogy egy kis reklámot csi­náljon magának és „forradalmi“ könyvének... húzódik ax olcsó siker — olcsó eszközökkel való hajszolásától, kétségkívül van benne bizonyos Igény ás tehetség. Charlotte kis­asszonyban viszont csak száki­­mondás van. Könyve — amelyért majd húszezer angol fontot ka­pott — azért aratott sikert bizo­nyos körökben, nem utolsósorban éppen az úgynevezett „társaság" ban, mert mindenkit a nevén ne­vezve, kalandjai Jellegéről sem­mi kétséget nem hagyva meséli el benne Charlotte egy két esz­tendeje az udvarnál Is bemutatott „társaságbeli ifjú hölgy“ viszon­tagságait. Mit csinált — és kik­kel — IS éves koréban egy eg­­zisztencléllsta pinceklubban? Ho­gyan került — 1B éves fejjel — neobuddhlste prédikátorok közé? Hogyan tőrt borsot — nem min­­denaplan vagány — hódolóival — az előkelő rokonság, „az erényü­ket berámáztató“ vénklsasszonyok orra alá? Erről és ehhez hason­lókról számol be Charlotte Bing­ham könyve, amelynek meglrásé­­sára különben is a Lady Morris néven drámákat irdogáló mamája biztatta a leányt. A „Keresem a •zuperférflmat! szerzője magát „forradalmár“-nak vallja. Igazi mestere azonban nem Sagan, hanem a magyar származású fiva Bartók, aki több százezer dollárt keresett több nyelvre le­fordított „Minden férfim“ cimü könyvével. Charlotte kiadója is rögtön a nagy mesterünk nevét önkényesen felvevő Évácskára gondolt, mart — a kéziratot ol­vasva — kijelentette: „Egy batfit, egy helyesírási hibát sem szabad kljavltanil Éva Bartóknak Is ez a titkai"

Next

/
Oldalképek
Tartalom