A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-25 / 34. szám
Mitjelent-A viharfelhők szelídítői A jégeső elleni „üteg“ elfoglalta tttxe- MáMásAt Tűi! A parancs elhangzott, s a rakéta a felhékbe fúrja magút A meteorológusok fegyvertáréban berendezéseket találunk, amelyek néhány perc alatt az egész környéket speciális, apró és szilárd széndioxlg krlstálykákból álló „füstfeHhővel“ borítják be. Repülőgépből Is permetezhetünk szét hasonló felhőket, feladatuk a kiszáradt mező megöntözése. Az említett fegyvertárból a rakéták sem hiányoznak, amelyek a természetes felhők közé aktív kémiai anyagokat szállítanak; a kémiai anyagok áldást hozó esővé változtatják a veszélyes jégeső-felhőket. A kérdés lényegében egyszerű: mikor és milyen magasságban kell hatni a felhőkre, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el? A kazah tudományos kutatóintézet hldrometeorológusal próbálnak válaszolni a kérdésre. Az intézet repülőlaboratóriumai segítségével megtanulták hatásosan kihasználni Kazahsztán különféle kerületeinek „felhő-tartalékait“. Kiszámították, hogy 1 km5 felhőmennyiség általában 1000—2000 tonna vizet tartalmaz. De hogyan lehetséges akkor, hogy az ég egész nap felhős és a fellegekiböl mégsem esik egy csöpp víz sem? v Hogyan megy végbe az a természeti folyamat, amelyet a gyakorlati életben zápornak, vagy esőnek nevezünk? Erre a kérdésre legjobban a pilótáik felelhetnének, akik gépeikből speciális megfigyeléseket végeznek a felhők között. — A repülőgép ógy fúrja magát a felhőkbe, mintha mágnes vonzaná, s a pilóta méri a felhők sűrűségét, nedvességtartalmát. Eléggé kimerítő és veszélyes munka ez, de a „felhő-vadászok" örömmel csinálják. A fedélzeti aerológusoknak a legmodernebb gépek állnak rendelkezésükre. 6—7 km magasságban már nem tudnának lélegezni légzöberendezés nélkül. Az aerológus vastag sarki bundát ölt magára, és légzömaszkot tesz az arcára... A meteorológusok megfigyelő központjában' ezalatt feldolgozzák a beérkező eredményeket. Így folyik az aprólékos kutatómunka, amely mindig 'közelebb hozza azt a napot, amikor majd a biztos eredmény tudatában adhatunk fel a meteorológiai központ címére Ilyen szövegű táviratot: Délutánra, esőt rendelünk 1 Rakétákkal a jégeső ellen jégeső... már áprilisban elverhetik a szőlőtermést, amikor a tőkék éppen csak rügyezni kezdenek még, de ugyan így elverhetik augusztusban is, amikor a szüretig már csak néhány hét hiányzik. A tbiliszi Geofizikai Intézetben a Jég elleni sikeres védőeszközök egész komplexumát dolgozták ki az intézet dolgozói. Különleges rakétát szerkesztettek, amelyet vegyileg aktív tölteltel töltenek meg. A rakéta átrepül a felhőkön és sűrű füstoszlopot hagy maga mögött, amelynek részecskéi a lehűtött felhőrészek apró kristályosodását idézik elő. így elkerülik a-nagyobb darabokból állő jégfelhőzet képződését, és a szőlőültetvényekre csupán nagyon finom jeges esőt permetez. A jégeső ellen rakétáknak aránylag nagy hatósugaruk van, az előírt irányt pontosan betartják és füstfelhőik elosztődását pontosan szabályozni lehet. A grúz bortermelők a jég elleni harcukban mind több és töb Ilyen rakétái „vetnek“ be. A múlt években ily módon sok tízezer hektáros szőlőültetvények termését mentették meg. A Svét zoclalizmu nyomán Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) Amikor a kelet-európai népi demokratikus országok a szocializmus építésének áljára léptek népgazdaságok gyors ütemű fejlesztésének feladata megktfvetelte, hogy szorosabbra fűzzék baráti egyflttmükOdázflket a Szovjetunióval, a közbe erőfeszítéseket tegyenek országaik felvirágoztatása érdekében. Ext az együttműködést még sOrgóeebbá tette az • lény, hogy az imperialista országok, amelyek azelőtt jelentés szerepel játszottak a kelet-európai országok külkereskedelmében, az USA vezetésével a kereskedelmi tilalmak éz korlátozások, valamint egyéb eszközök étjén akadályozni próbálták ezen országok népgazdaságának t ejt ód és át. Ezért a Szovjetunió óz a szocialista országok, melyek között addig nem voltak jelentősebb gazdasági kapcsolatok, elhatározták, bogy szorosabb gazdasági együttműködést bornak látra a szocialista kölcsönös sagályny&jtás szenemében Ebből a célból ISIS februárjában megalakították a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Tagjai lettek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szovjetunió, azután Albánia (most nem vesz részt a KGST munkájában) ás e Német Demokratikus Köztársaság. A KGST célja a tagállamok szélesebb gazdasági együttműködése. Ez annál Inkább sxflkafiges, mert az USA és az egyes nyugat-európai országok kormánya olyan diszkriminációs és egyéb intézkedéseket tesznek, melyek a szocialista országok függetlensége és népgazdasága ellen Irányodnak. Működésének első sxaakszéban a Tanács fű feladata az érne sere kibővítése veit, és ezért a tagállamok gazdasági együttműködése elsőtorban az árucsere-forgalom területén 'Valósult meg. A termelés közös fejlesztése nem Indáit mag, a termeié« fejlesztése csak az egyes tagállamok belső szükségleteiből Indáit ki, ét csapán a helyi lehetőségek saját arával történő kiaknázásának étjén /történt. A gazdasági együttműködésnek az a csupán csereiorg»lo«n útján történő formája nem biztosította, hogy a fontos beruházások, az ó] gyártási ágak létesítése, a nyersanyagforrások kiaknázása a legkedvezőbb "természeti gazdasági feltételekkel ót szakképzett munkaerőkkel rendelkező orizágokben történjen, vagyis hogy a nemzetközi munkamegosztás legésszerűbben éz legelőnyösebben alakuljon ki, azonban az ogysz tagállamok népgazdaságának fejezztáea egyre Johban megkövetelte a hatékony együttműködés megvalósítását a termelés ás a beruházások terén te. A KGST tagállamainak a szorosabb gazdasági egység megteremtésére irányodé törekvését annál Inkább hatékonyabbá kellett tenni, mert ez zzükzégezeé vált a közös piacnak a szocialista állomk allen irányuló egyre diszksrtrain ál óbb gazdasági politikája miatt te. Ehhez hozzájárult a Kínai Népköztársaság gazdaságpolitikája, melynek alapján a KGST tagállamaival való kereskedelmét a felénél kevesebbre csőként ette, a Csehszlovákiával való kereskedettnél pedig egy harmadára. 19B2-beu a Tanács működése olyan fejlődési szakaszba Jutott, mely Jogosan nevezhető a fordulat évének. Ugyanis fontos határozatot fogadott el, melyben a tagállamok kimondották, hogy moot már ez árucsere fejlesztésén felüt okvetlenül öeeze kell ben* ölni a tagállamok gazdaaága egyse ágazatainak fejlesztését tóképp azok szakosítását, és a népgazdasági tervek egybehangolását. Ily módon az ű| beruházások, tehát a termelés további fejlesztése közös terv és közös megegyezés alapján valósult meg. Ez azonban nem mehet végbe bizonyos nehézségek leküzdése nélkül, amelyek a tagállamok kfllönbözó fejlődési színvonalából fakadnak. Tény, hogy a KGST már eddig Is sokat tett a szocialista országok gazdasági együttműködése térést, de még nem valósított« meg a legfontosabbat: a KGST tagállamainak teljes gazdasági egyesítését. Nem kétséges, hogy ez valóra válik, ás valamennyi szociálist a ország javát fogja szolgálni. Dr. BALOGH-DÉNES ÁRPÁD
