A Hét 1963/2 (8. évfolyam, 27-52. szám)
1963-08-25 / 34. szám
Galamb-recepció eléjük a morzsát. Terített asztal a tér, az élet peremén álló, elárvult öregek fogadó-órája ez: galamb-recepció. A nagy, szelíd madarak 'mohón vetik magukat a Iakmározásba, felszállnak vendéglátóik vállára, fejére, kezére. Az öregek rekedtes, boldog nevetése betölti a reggelt. Visszafelé az időben Nyolc óra elmúlt. Gy. Jóskával járom Banská Bystricát. Jóska nem benszülött, de ismer itt minden követ, órákon át tudna mesélni a városról. Talán a tisztaság, a gondozottság miatt az ember még véletlenül sem találja el a város korát. Azt, hogy Besztercebánya már elmúlt hétszáz éves — szinte képtelenségnek tartja. Hiszen minden olyan fiatal itt, a házak többsége csinos, frissen vakolt, csak a belváros mellékutcáiban találsz néhány öreg, lebontásra ítélt házat. Az ám! Csakhogy Itt van két szögletes tornyával a vol.t jezsuita templom, amely 1630-ban épült, vagy a kétemeletes reneszánsz Thurzó-ház — a tizenhajpdik század első évtizedeiből. Az utóbbit nemrég -restaurálták, s most szinte modemül hat. Így mehetünk visszafelé az időben. A tizenharmadik századot a vártemplom képviseli, és persze a múzeumiban megtalálható alapítólevél — 1255-ből. Egy -másik reneszánsz épület előtt állunk a Malinovszkij utca elején. Nevezetessége: 1620-ban itt -koronázták királlyá Bethlen Gábort. leget ölteniük. A házak itt is modernek, pontosabban: típusházak (legújabban panelból készült házóriások), itt is látni a sietséget, a versenyfutást az idővel, de nem (vagy csak elvétve) lehet látni kapkodást, hebehurgya „ahogy lesz, úgy lesz" építkezést. Ezek a házak itt nem álltak glédába, mintha éppen rohamra készülődnének az óváros ellen, de nem is forognak összevissza, mintha valami részeg isten dobálta volna őket rakásra. (Utóbbi „koncepció“ Jellemzi például a pótori bányák nagykürtösi lakótelepét). Az újvárost * betonba ágyazott Garami és az említett széles utcá négy részre osztja. A Garam k-é: partján bőven maradt hely fák és bokrok részére, de az egyes részek házai k-özöT is tág közök várják a fásítás megkezdését Nem kell -túl nagy képzelő erő, hogy -a; ember suhogó, üde-zöld lombok alatt, vi rágzó bokrok között lássa ezeket a háza kát. Tíz-húsz év kérdése az egész, s as új lakótelep is beolvad a városkép ha-rmő n iájába. A tisztaságról verset lehetne írni. Nem tudom, hogyan csinálják ezt, de hogy jó csinálják az biztos. Ezt akkor érezzük iga zán, ha például Losoncról érkezünk ide Ég és föld — ahogy mondani szokás. Pedij Losonchoz hasonlóan, itt is emberek élnek Az utcák mégis tiszták, sehol egy elhají tot-t papír, legfeljebb a szemétkosárban melyekből (csodák csodája) itt talán anéj kevesebbet látunk, mint Losoncon. Az utcá kát gyakran öntözik és söprik, s az ernibe rek alighanem fegyelmezettebbek. Pedij a város mellett van egy cementgyár is! A felkelés városában Hajnalban érkezem A kísállomáson szállók le a vonatról, s harmatragyogásban Indulóik a város felé. A Garam szökés hullámaira ezüst pikkelyeket szór a hegyek mögül felbukó nap, az épülő betonúidon munkások serénykednek. A hangulatom jó, mintha belőlem is kimosta volna a harmat az éjszakai fáradtságot. A hídon túl -miniatűr park, a park mellett virág-óra mutatja az időt Mit kezdjek magammal ilyen korán? A színház előtt ácsorgók, bámulom a hirdetőtáblákat. Ma este Suchoü: Krútftava (örvény) c. darabját játsszák. Jegyet már aligha kapok .,. Öntöző kocsi mosdatja az utcát, vén kertész locsolja a park virágait. A szökőkút hajnali szivárványt játszik. Arcomra hűvös permetet szór a szellő. Mennyi szegfű. Szinte lángol tőlük a hajnal... A főtéren lázas forgalom — a felébredt város demonstrálva köszönti a reggelt. Olyan ez a tér, mint egy nagy elosztó központ, szinte már az az érzésem, hogy nincs is a városban ember, aki — ha csak pillanatokra is — reggelente meg ne / jelenne a téren. Üde háziasszonyok suhannak a gyalogjárón, -kezükben színes szatyor. Valóságos versenyfutás az üzletek felé. A buszmegállón cigarettázó férfiak serege. Arcuk morcos és frissen borotvált. Idegesen teklntgetnek a toronyóra felé. Beszálláskor az autóbusz vörös oldalához nyomják a cigaretták parazsát. Galambok. Három városnak is elég lenne ennyi galamb. Szürkék, fehérek, idegesek és szelídek és... kövérek, olyan kövérek, az ember nem akarja elhinni, hogy repülni is tudnak. Fáradt anyókák, békebeli űregurak tipegnek a térre, és szórják 6 — Ejha — kiáltok fel —, ez nem tréfa. Az ember Ilyen előkelő helyen jár, s ha rá nem szólnak, észre se veszi. Jóska még megmutatja azt a láncot, amellyel az országgyűlés idejére lezárták az utcát. A jó öreg lánc, betűltvén történelmi küldetését, bánatosan rozsdásodik a falon ... Csatangoló» a jelenben A főtér felső sarkán, a ferde torony árnyékában felszállónk egy vörös autóbuszra, amely a villamos szerepét tölti -be a város -közlekedésében, s elvitetjük magunkat a nagyállomásra. Az állomás ú], néhány éve adták át rendeltetésének, de Jóskának az a véleménye, hogy lassan -már ez Is kicsi lesz. A város rohamosan növekszik. A modern állomáscsarnok állandóan tele van utassal, mintha minden -nap egy városnyí ember utazna. Utazik is, mivelhogy a leggyorsabb építkezés sem tudja -kielégíteni a lakásigénylőket, sokan, akik már évek óta dolgoznak a városban, még -mindig a -környező falvakban laknak. Negyvennégy szeptemberében, a Szlovák -Nemzeti Felkelés alatt volt hasonló a helyzet, amikor a város lakossága háromszorosára nőtt... Gyalog indulunk vissza. Ez itt az új-város. Széles, egyenes utca, térnek is beillene. Két oldalt üzletek ... Oj lakótelepeink többsége csaknem mindig lehangolóan hat rám. Csúnyák, és sivárak. Igyekszem megértetni magammal, hogy ennek Így kell llennie, nincs időnk, lakáshiánnyal küszködünk, sietnünk kell. A magyarázat mit sem segít. Értem és elfogadom az érveket, de csúnyáknak látom a házakat. Itt láthatja az ember, hogy az új lakótelepeknek seri!' kell okvetlenül sivatagi jel-Az embernek tüdeje is van A cementgyár hat vagy hét kilométern van a várostól. Erről a gyárról azt -hihet nérik, hogy modern berendezésével (rőté ciós kemencék st-b.j, nagy kapacitásával - beszterceiek büszkesége — ám tévedünk Jóskának pontos adatai vannak. Pillanatnyi lag — -mivel az egyik kemencét javítják - a cementgyár tíz tonna porral „ajándékoz za“ meg naponta a várost. „Normális“ ikí rülmények között, hozzávetőleges számitá szerint, húsz tonna a napi átlag. A cement gyár fekvése olyan (északra a várostól] hogy a szél szünet nélkül szórja a por a közép-szlovákiai metropolisra. Reggele-nt a -fényes gépkocsik teteje elszürkül a por tói, ami még nem lenne túlságosan nag baj, d-ehát... az embernek tüdeje is var S az orvosok is egyre gyakrabban ernte getik a szilikózist. A tűz csiholó! A gyufagyár udvara fűrésztelepre e-mií keztet. Mindenfelé faóriásoik heverne! Gyönyörű szálfák, gerendák. Az ember ne szinte kedve szottyan a házépítésre. — Ez itt bükk, emez nyárfa, ez me lucfenyő — magyarázza kísérőm, az els műszak vezetője. — Ml ebből a háromik dolgozunk. Ogy látom, ő a harmadikat -kedveli lej Inkább, mert egyik hatalmas fenyőgerer dát megsimogatja, megveregeti. öntüttbeton házóriások az új városnegyei ben
