A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-07 / 14. szám

Április 4-én ünnepli a Magyar Népköztár­saság felszabadulásának 18. évfordulóját. A második világháború végén beállt fa­siszta rémuralomnak a szovjet csapatok vetettek véget: 1944 végére elérték a Du­nántúlt; az 1944. december 28-án körül­zárt Budapestet 1945. február 13-án, az egész országot pedig április 4-én szaba­dították fel. A Szovjetunió győzelme a második világháborúban, a német és ma­gyar fasizmus erőinek szétzúzása, új kor­szakot nyitott a magyar nép történetében. A munkásosztály és a dolgozó parasztság összefogásával megindult a szocializmus alapjainak lerakása. Magyarország — a Szovjetunió és a szocialista tábor orszá­gainak hathatós segítségével — leküzdve az imperialisták szította 1958-os ellenfor­radalom által okozott gazdasági nehéz­ségeket — a jelen időszakban a szocia­lizmus építésének befejező szakaszát éli. Aközelmúltban vitatták meg a Prá­gai Nemzeti Bizottság képviselői a közúti társasközlekedés problémáit, hi­báit és jövő prespektívált. Egyszer talán mégiscsak megérjük, hogy — az Itt fel­vetett merész tervek megvalósultával — nem fog többé nap mint nap bosszantani a prágai villamos. Nemrég a baráti Ma­gyarország fővárosában jártam, és higy­­gyék el, ami a társasközlekedést illeti, szörnyen irigylem a pestieket. A magyar fővárosban jobb, kényelmesebb és talán jobban szervezett a közlekedés. 3 700 000 utas naponta Szinte hallom, ahogy a prágai közleke­dési vállalatok vezetői dühösen kifakad­nak, hogy hát az ég és föld, hogy Buda­pesten szélesek az utcák, a város nagy­részt síkságon fekszik, tehát össze sem lehet hasonlítani Prágával. Ez azonban csak részben igaz. Végigjártam egész csomó keskeny utcát, Jókora emelkedők­re kaptattam fel Budán. Autóbuszok és trolibuszok rohannak a Bőlváros szűk ut­cáin és bizony csak csodálni lehet a sofőrök Ügyességét. Már az első pillan­tásra feltűnik, hogy a villamosok, autó­buszok és trolibuszok sokkal gyorsabban és sokkal rövidebb időközökben közleked­nek, mint nálunk. Csúcsforgalmak ide­jén itt is vannak problémák. Megálltam az egyik legnagyobb villamos-, trollbusz- és autóbusz-kereszteződésnél, a Keleti pályaudvar előtt. Felmásztam a diszpé­cser „gomba" kabinjába. Alattunk fek­szik az egész hatalmas tér, s minden Az élénk forgalmú budapesti utcákon a köz lekedésl rendőrök erős hangszórókkal fi­­gyelmeztetlk a közlekedési szabályok ellen vétő gépkocsivezetőket és gyalogjárókat Bár a pesti utcákon lényegesen nagyobb a forgalom, mint Prágában, mégis gyorsabban és fegyelmezettebben bonyolódik le így utazik Budapest járdaszigeten százszámra állnak az embe­rek, akik hazafelé igyekeznek a munká­ból. Minden jármű zsúfolásig telt. Nagy elvtárs, a diszpécser ezeket mondja: „Csúcsforgalom Idején van egy nagy promlémánk. Nemcsak kétmillió pestit szállítunk, de el kell juttatnunk további tízezreket is a pályaudvarokra, azokat a vidékieket, akik a fővárosban dolgoznak. Igyekszünk lerövidíteni a csúcsforgalom idejét, mégpedig régebbi kocsik beállí­tásával, amilyeneket éppen láthat. így sikerül egy órára lecsökkenteni a roha­mot. Szükség volna azonkívül még több autóbuszra és trolibuszra, s akkor nem kerülne sor torlódásra." Megint eszembe jut, milyen körülmények közt utazunk otthon Prágában s nem állhatom meg, hogy újra összehasonlításokat ne tegyek. A nyilvános közlekedési eszközök 3 700 000 személyt szállítanak naponta Budapesten. Ehhez 1800 villamos és több mint 1000 troli és autóbusz áll rendel­kezésre. Prágában a közlekedési vállala­tok 1 600 000 személyt szállítanak napon­ta 635 villamos motoros- és 726 pótko­csin, valamint 238 troli- és autóbuszon. Azt hiszem, fölösleges a további meg­jegyzés. Pedig Budapestnek sem egészen modern a járműparkja. A villamosoknak csak a harmada új, négytengelyes kocsi, amelyek a pótkocsikkal együtt 330 utast fogadnak be. Olyan „babicskákat" 1907- ből, amilyenek Prágában a Vencel-terén közlekednek, aligha látni Pesten, legfel­jebb ha a perifériákon. Budapesti különlegességek Ezek közé tartozik kétségkívül a föld­alatti, mely elsőként épült meg az euró­pai kontinensen. Az első ős egyetlen vo­nalat 1896-ban, a millennium évében ad­ták át a forgalomnak, s még ma is A csuklós trolik és autóbussok, amelyek 130 utast fogadnak be, ma már elengedhetetle­nül hozzátartoznak a pesti utca képéhez. ugyanazok a kocsik közlekednek — gyor­san, kifogástalanul — mint annak ide­jén, azzal a különbséggel, hogy erősebb motort kaptak, hogy el tudják húzni a pótkocsit. Forradalmi újítást jelentett a budapes­ti körúti közlekedésben a csuklós trolik és autóbuszok bevezetése, amelyek 130 utast szállítanak (míg a régi kocsikban csak 60—70 személy fért el). Egyre több ilyen csuklós kocsi közlekedik Pesten, sőt a múlt év közepén megjelentek az első csuklós villamosok is a pesti utcá­kon. Ezeket jórészt régi alvázi kocsik­ból alakították át, a csuklós trolik ős autóbuszok új építésűek. Ezek iránt a kocsik iránt igen nagy az érdeklődés külföldön is, legutóbb például a lengye­lek vásárolnak csuklós autóbuszokat Var­só számára. RUDOLF JELINEK Farkas Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom