A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-04-07 / 14. szám

Szovjet pedagógusok érdekes kísérlete A Szovjetunióban az utóbbi években el­terjedtek a napközis Iskolák. Mint már ne­vük is mutatja, abban különböznek a töb­bi Iskolától, hogy a gyerekek több Időt, tehát nem 5—6 órát, hanem fl—9 órát töl­tenek az iskola falai között. Eleinte is­kolánkban azt a rendkívül leszűkített célt akartuk elérni, hogy a gyerekek tanárok felügyelete alatt készítsék el a házi fel­adatokat. A tanórák után diákjaink meg­ebédeltek, sétáltak, aztán újra beültek uz Iskolapadokba. Am hamarosan rájöttünk arra, hogy a kialakított rend nem helyes. A gyerekek hamar klfáradak, lassan és kedvetlenül oldották meg házi feladatai­kat. Ekkor elhatároztuk, hogy a tanuló­szobában eltöltött időt összevonjuk az ere­deti tanítási Idővel, s az így nyert órák­kal egységesen gazdálkodunk. Rádikálisan alakítottuk a tanrendet, mégpedig úgy, hogy a gyermekeket se fizikailag, se ide­gileg ne terheljük túl. Az első órákra osz­tottuk be a legnehezebb tárgyak, az orosz nyelv, a matematika, a fizika ős a vegy­tan tanulását. Az órák után háromórás szünet következik, amikor is a gyerekek pihennek, ebédelnek és az Iskolai tanmű­helyekben dolgozgatnak. A pihenés után tartjuk a történelem, a földrajz és a bio­lógia órákat, mert ezeknek az általános műveltségi tárgyaknak a megértése sok­kal könnyebb. A gyerekeknek a VII. osztálytól kezdve előadótermekben tartjuk a fizika, a vegy­tan, a történelem és az irodalom órákat. A szak-előadótermek felállítása révén a tanár óra közben ki tudja alakítani az anyag befogadásához szükséges légkört. Az ilyen keretek közt zajló kiegészítő órák lehetővé teszik, hogy a nevelők egyéni, il­letve csoportos laboratóriumi, gyakorlati foglalkozásokat tartsanak, s ez is meg-Bgesznapos könnyíti a tanultak számonkérését, a gyengébb diákok segítését. A kisebb gyerekek oktatása szintén e szerint az elv szerint történik. A cél az, hogy az órák érdekesek, vonzók legye­nek. Ennek érdekében a nevelők gyak­ran igénybe veszik a játékszertárat, amit az iskolában létesítettünk, játékszertárunk­nak közlekedési, hírközlő, tervező ős épí­tő részlegei vannak. De felszereltük tár­sasjátékokkal, babákkal, játékedényekkel, bababútorokkal, vagyis „háztartási eszkö­zökkel" is. A gyerekeket „felfedező séták­ra" ős kirándulásokra visszük, s ezeket az ismeretterjesztő foglalkozásokat formázás, rajz, ének követi. Vannak munkaszobáink is — ezeket a felsőbb osztályosok rendez­ték ős díszítették sok gonddal — ahol a gyerekek nagy élvezettel próbálgatják a gyalu, a véső vagy a fűrész fogásait, s így szinte észrevétlenül sajátítják el a gyakorlati készségét. A gyermekek már a harmadik osztályban — iskolai méretek­ben — önmagukat szolgálják, ki olyan formában, hogy például naposok az ebéd­lőben. A kicsinyek ilyen „egősznapos" iskolája nagy feladatokat ró a pedagógusokra. Többször fel kell öltöztetni, illetve le kell vetkőztetni, kétszer meg kell etetni a gye­rekeket, sőt, az elsőoszályosokat ebéd után még csendes pihenőre is le kell fektetni. Ebben igen értékes segítséget nyújtanak a szülői munkaközösség tagjai, a mamák és a nagymamák. Amikor láttuk, milyen jótékony hatással van növendékeink jellemének fejlődésére az „egésznapos" iskolában végzett meg­gondoltan alkalmazott munka, elhatároz­tuk, hogy a helyileg az iskolában zajló, de Iskolán kívüli foglalkozások irányítását magukra a tanulókra hagyjuk. Rájuk bíz­tuk tehát, hogy ők döntsenek a fegyelmi kérdésekben, maguk szervezzenek önkép­ző művész-köröket, közös színház- mozi- és múzeum-látogatásokat, sportversenye­ket és sportfoglalkozásokat, ők irányít­sák a műhelymunkát. Sőt, megengedtük nekik, hogy maguk osszák el a műhely­munkából származó bevételeket, maguk döntsenek arról, hogyan és mikor fizessék ki a tanulók azt az összeget, amelyet a műhelyben dolgozva megkerestek, s így bizonyos mértékben maguk szabályozzák az iskola költségvetését. A bizalom valósággal szárnyakat adott a gyerekeknek. Hisz nem tréfadolog az, amikor minden osztály hetenként eldönti, ki milyen osztályzatot kapjon magatartás­ból. Nem sínylette meg ezt az órák alatti fegyelem, sőt, érezhetően megjavult, mint ahogyan javult a munka minősége is. S a gyerekek a maguk gazdáinak érzik ma­gukat, s mint jó gazdához illik, igyekez­nek rendet tartani és ügyelnek a tiszta­ságra. Az esztétikai nevelésről sem feledkez­tünk meg. A már leírt módon „meghosz­­szabbított" tanítási nap este hatig tart. Ekkor kezdődik az iskolában a klubélet. Szása Kuxnyecov már jó barátságot kötött a mikroszkóppal Mánkéban a matematikai szakkör Az alsó lépések a tudományban. A gyerekek meghatározzák a magok csíraképességét

Next

/
Oldalképek
Tartalom