A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-30 / 26. szám
a/tm iA tek részt Érv Rvűlésünk Is volt már. a másikat azonban valami hirtelen tavaszi zápor miatt nem tudtuk megtartani. Konkrét tevékenység? Hát egyelőre nincs... még csak március elején alakult a bizottság ... Nagypusztán Horka János, a bizottság elnöke (egyébként a gazdaság vezető dolgozója) elmondta, hogy a bizottságnak 7 tagja van (gépjavítók, traktorosök, egy könyvelőnő és állatgondozók), és mindenkinek külön munkaterületet határoztak meg, egyéni feladatokkal. Ugyanúgy említette az iskolázást, az első gyűlést, amely összejött, a másodikat, amelyet elmosott a zápor és... nincs tovább. A tavaszi munkák Jól mentek, semmi konkrét beavatkozásra nem volt eddig szükség! Elgondolkoztató. Valóban nem lett volna szükség? Három tavaszi hónap hosszú Idő, és Ilyen hatalmas gazdaságban sok problémát felvethet. Trebula elvtárs (Bufilna n. v.) azt mesélte, hogy amikor a munkások fényképezni látták őket az üzemben. Irv kiabáltak rájuk: „Gyertek csak Ide, elvtársakl Mutatunk nektek valamit!“ Sok olyan dologra hívták fel a figyelmüket, amelyeket csak a dolgozók ismerhettek az üzemben. Sedláöek elvtárs (Nyitra) szerint pedig a kezdeti eseteikből arra következtettek, hogy a dolgozók azt várják, olyan ügyekbe is beleszólnak majd, amelyeket egyébként a hivatalos szerveknek kellene elintézniük. Itt elsősorban bürokráciára, formális ügyintézésre és a hivatali hatalommal való visszaélésekre gondoltak. A rövid néhány hónap ellenére mindkét helyen konkrét munka áll már a bizottságok mögött. S a munkával egy Időben Jelentkezett a dolgozók érdeklődése, segíteni akarása és bizalma. Szintén Zólyomban történt, a Középszlovák Tejüzemek mellett alakult üzemi népi ellenőrző bizottság egyik gyűlésén, hogy az üzem egyik női dolgozója felszólalásában megjegyezte: „A dolgozók azért nem beszélnek szívesen, nyilvánosan a bizottságokról, mert észrevételeiket a vezetőség úgysem veszi komo-Bohuslav Sedláfiek: A hivatalos szervek agyéiba is beavatkozunk . . .1 Nagypusztai táj lyanl Megszerezni és pozitívan felhasználni a dolgozók bizalmát — a Jövőben ez lesz a népi ellenőrző szervek első feladata.“ — De hogyan akarják ezt elérni Nagypusztán és Zsellzen, ha a dolgozók egyelőre nem Is tudják, hogy létezik ilyen ellenőrző szerv? ■ „A népi ellenőrző bizottságokban való tagság tiszteletbeli funkció, amelyet a legtöbb esetben munkaidőn kívül keli gyakorolni. A párt fokozott igényeket támaszt a tagok politikai és erkölcsi érettségére vonatkozóan. Hogy feladatukat teljesíthessék, nemcsak a munkához, a néphez való példás viszonyuk és szakmai képzettségük szükségéé, hanem mindenekelőtt ■ hiányosságokkal szembeni engesztelhetetlen állásfoglalások és szilárd elhatározásuk, bogy a párt által kitűzött célok megvalósításáért még személyes kellemetlenségek árán is harcolni fognak...“ ' (A népi ellenőrző szervek választásához clmü propagandaanyagból.) Ennek a néhány mondatnak, amely a pártnak a népi ellenőrző bizottságok tagjaival szembeni követelményeit tartalmazza, különösen az utolsó sora elgondolkoztató. Egyéni kellemetlenségek árán is harcolni a párt célkitűzéseiért! A megfogalmazásra (és magára a tényre, amelyet tartalmaz) többféleképpen lehetne reagálni. Naiv álmélkodással és egy „kicsit dogmatikusan“ kérdezni lehetne, valahogy Így: hogyan? Miért kellene e«v szocialista államban egyéni kellemetlenségek árán harcolni a párt célkitűzéseiért?! Vagy a szocializmus „csendes kávéházi szemlélőjének“ sokat Jelentő, tudós mosolyával lehetne mondani: lám csak, a szocializmusban egyéni kellemetlenségek kíséretében kell harcolni a párt célkitűzéseiért. (Talán egy „bomba-vicc“ is születne a dologról mindjárt helyben, két fekete között). De van egy további lehetőség Is, amelynek minden bizonnyal a legnagyobb tömegalapja van, és ezért a legigazibb. Néhány dolgot kell Józanul tudatosítanunk. A közelmúltban sokat beszéltünk a tömegek forradalmasításáról és az egyén forradalmi magatartáséról, s napjainkban kiderült, hogy akkor mindezt tévesen értelmeztük. Forradalmlságnak véltük, amikor azt hittük, hogy a szocialista társadalomban minden simán és zökkenőmentesen fut a kommunizmus felé. Megfeledkeztünk arról, hogy a pártnak igazságáért mindig harcolnia kellet. Mindezeket a tévedéseinket társadalmi és gazdasági életünk alakulása fedte fel előttünk. A szocialista társadalomban is vannak erkölcsi elferdülések és emberi magatartások, amelyek ellen a szocialista törvényesség és demokrácia szellemében harcolni kell. S ebben a harcban a forradalmlság fogalma Is új értelmet kapott. Kérlelhetetlen lobogást és harci kedvet jelent mindennel szemben, ami gátolja a munkát, a haladást és a szocialista emberi viszonyok kialakulását, amely lehetetlenné teszi a hruscsovl jelszó: „Ember az embernek elvtérsa és barátja“ — megvalósítását. A párt ezt kéri számon a népi ellenőrző bizottságok tagjaitól. Mert ha ők Jól dolgoznak, akkor Idők folyamán az egyéni kellemetlenségek Is eltűnnek életünkből. DUBA GYULA (Prandl S. feil véle lel) 19
