A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-06-30 / 26. szám
ujLäuiEUiäUUUUjLü flflflSŰ Nyílt levél Kedves banvai Csernadok-tagoki Az 01 Ifjúság 11. számában bátor voltam néhány észrevételemet közölni a „Gedeon ház" hanval bemutatójával kapcsolatban, amely a Csemadok-szervezet fiataljainak a munkáját dicsérte. Cikkemben a dicséretek mellett felhívtam a fiatal műkedvelők figyelmét néhány hibájukra Is, s különösen a maszktrozásban tapasztalható hiányosságokat bíráltam. Az eredmény? Sértődések, s a Csernadok néhány funkcionáriusa /pontosabban egy) részéről meg nem értés és rosszakarat. Bántott a dolog, s a múltkor otthon jártamkor kapóra jött a Csemadok-gyülés — elmentem. Beszélgettünk a dolgokról, a fiatalok — gondolom — megértették, az Idősebbek között már voltak, akik roszszalóan néztek rám. Mégis örülök, hogy ott voltam, mert megtudtam a hanval Csemadok-szervezet rendszertelen munkájának egy-két Ókát. S ezek: az egyes funkcionáriusok ,jmlndent mindenkinél jobban tudása“, s a „senkitől tanácsot el nem fogadó gyakorlat". Megtudtam azt Is, hogy valamikor 70—80 tagja volt a helyi Csemódoknak. Igaz, ez a szám ma Is megvan, de csak papíron, a valóságban csak ttz-tlzenkettő. Ez a tíz-tlzenkét ember lejátssza a színdarabot, s a bevételből megvásárolják a 70—80 tag bélyegét. Csernadok szervezeteink gyakorlatában sehogyan sem engedhetünk meg Ilyen formalizmust, s ezekről a dolgokról már Ideje nyíltan beszélni. Hisz a Csemadok-tagsdg önkéntes, legyenek hát benne olyan tagok, akik azt komolyan Is veszik. Mtnt mondtuk az 53-54-es években, amikor Hanván két színjátszókor Is müködödtt. Az egyik csoport a „Bor", a másik az „Annuska" című darabot adta elő. Akkor sikerült, ma egy darabhoz Is alig akad ember. Hol lehet a hiba? Hanván úgy gondolom, sokan tudták, de megmon dánt senkt sem akarja, pedig a falu ér deke a nyílt, őszinte, Igaz beszéd. Ha a Csemadok-vezetőség az én clk kemre azt mondta volna: no, megállt, azért ts megmutatjuk, hogy tudunk dolgozni, s eredményeket felmutatni: fejet hajtottam volna. De a sértődékenység semmiképpen sem megoldás. Tóth Elemér Csendes LásslA, Sós György: A PÉK e. sslemfiben Új arcok a IVIA TESZ színpadán Lelkes (alike (trések: A léapás e. mesejátékéban Henloska szerepével mutatkozott be a kOzBoségnek. (Képűnkön Lelkes Magdévai a darab első (elvonáséban) KelatSzlovékla, OBműr és Csallóköz fiataljainak találkozása a MATESZ színpadén. (Szabó Ilonka, Kopog József ós Rádiós Ida a Tékozló szerelem a. vígjáték iff A szBvatkezaleselnak szerepében) A múlt évben a MATESZ ú] arcokkal „fiatalodott“. Tehetséges fiatalok tűntek fel színpadén, akik a jubileumi évad folyamén mér mutattak is tehetségükből valamit. LELKES JULIKA egyenesen a gimnézlum padjaiból jött a színpadra. Első sikerét (trések: A lémpés című mesejátékéban Hanlcska szerepében érte el. Minden vágya, hogy a Színművészeti Főiskolára kerüljön, és onnan vissza hozzánk. CSENDES LÁSZLÖ-t Gömörorszég küldte. Eddigi színpadi munkája biztató. Sajnos, az ősszel bevonul katonai szolgálatra. Visszatérve azonban főiskolára megy, majd vissza a MATESZ-hoz. BUD1AS IDA, 18 éves. Műkedvelőként tűnt fel. 0 18 főiskolára készül. Tehetséges, nagy ígéret. ROPOG JÓZSEF, rozsnyól fiú. A technikum elvégzése után autószerelő lett, de szive a színpadra szólította. SZABÓ ILONKA, 18 éves komoly tekintetű kislány, tavaly az országos szavalóverseny győztese volt. Most már elérte szive vágyát: színésznő lótt. Ok hát öten az „utánpótlás”, akiket féltő szeretettel veszünk körül, segítjük őket és szeretnénk, ha minél többen lennének még. A színház művészi vezetősége az évad végére komoly próbatételre fogta a „három kislányt”. Zápolská: Finom úri ház című színművének felújításában főszerepeket játszanak és meg kell majd küzdeniük Bottka, Zsuzsa, Lőrincz Margit és Udverdi Anna alakításainak mércéjével. A két ifjú pedig a Makrancos hölgyben kapott szerepet. Tudjuk, hogy a legjobb iskola a gyakorlat. Alkalmuk lesz bebizonyítani, hogy nem véletlenül kerültek színházunk együttesébe. Slposs Jenő A teljes tAnccsoport és vezetőik Szabő Valéria és Mátyus Etel Híradás Kürtről Nagy (ikerrel Kerepeltek a kürti kilencéves lakola tanulói Eraekójvóron. A (etiópé» érdekessége as volt. hogy a kis „návéssek“ kürti népviseletben, bodros kendőkben, s „Brdöglakatos ffikötóbeit" adták elő táncssámatkat és dalaikat. A táncok kOsül Sxabó Valériát éa Mátyns Etelt kell kiemelnünk. A betanítás Kroner Mária tanítónő munkája volt. A kürti csoport a tardoskeddlek és parbetalafc előtt megssereite as első helyet. • elnyerte a küsBnség tetsxését. Nemrégen van szokásban Kürtön as An. névadó ünnepség. A sservesó Itt a helyi nőbizottság, ■ a névadásra havonként kerül sor. As Immár lassan hagyományossá váló ünnepségeken az ójazQIBttek nevet, a kismamák pedig ajándékot és sserencseklvánatokat kapnak. (Kalocsa Mária leveléből, Kürti
