A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-30 / 26. szám

Görög Rezső: Stroncium 90.

/

Uj magyar grafika

A Szlovák Pedagógiai Könyvtár előcsarnokában a napokban fejeződött be a Jelenkor életét tükröző magyar grafika kiállítása. A negyvenöt rajz és fametszet hiteles, meggyőző képet nyújt a fiatal alkotök helyes klséreletezéséről, az élet sokrétű, eleven ábrázolásáról. Ez a sokrétűség nemcsak a tartalomban, de a formában ts megmutatkozik. Némelyik metszeten Derkovlcs súlyossága érződik, mások Inkább könnyed lírai hangulatukkal ragadják meg a néző figyelmét.

CS. Nagy András: Táncosok

Flczere László: ültetők

Kirándulód felvételek

,.H* ■ természetben Járunk, nagyon sok hálás foto-táma kerül

fényképezőgépünk lencséje alá. Tájfelvételek, táj- és erdéréssletek, *Uk4 f*k, sziklák, kiránduló társaink, hazánk egyes vidékeinek Jellegzetes népies öltözéke, mind alkalmas arra, hogy ne csapán emlék-képeket, hanem olyan kópékat készítsünk, amelyek visszaadják a természst hangulatát, a benne lavő mozgást (szél, huUámverás), a távlati hatást (térhatást), amit magunk Is éraztihik mikor a felvételt elkészftettök.

4 tájlelvételeknél úgy álljunk gépünkkel, hogy a nap vagy a Jobb vagy a bal vállunk mögül süssön, tehát ne legyen pont a hátunk mögött. As előtérbe helyezzünk valami tárgyat, pl. fát, bokrot, 4ziklát, esetleg személyt. Persze, vigyáznunk kell, hogy az Illető öltözéke Üljék a környezetbe. As előtérben levő tárgy vagy személy ne legyen a kép közepén, hanem inkább ennek valamelyik oldalán, nehogy elvonja a néző figyelmét a kép lényeges részéről. Ha személlyel élénkítjük té)!elvételünket, Agy annak tekintete, vagy mozgása t káp közepe felá irányuljon.

Tndnunk kell, hogy a természet tarka színeit gépünk a fehér, fekete, velamint a szörke különböző változataiban adja vissza. Megkell tanulnunk tehát, hogy a természetet színek nélkül lássnk. Ebben segítségünkre lehet egy darab bakormozott, vagy más szörke öveg. Ha esen keresztül nézzük azt a részletet, amit fényképezni szándékoznak, gyakran esalédásaal fogjuk tapasztalni, hogy ezt bizony nem érdemes lefényképezni. Ezzel a kis segédeszközzel hamarosan megtanuljuk, hogy csak a fényeket és árnyékokat kell értékelnünk. Mivel a negatív anyagok, még kevésbé a nagyitó papírok nem rendelkeznek olyan árnyalatgazdaséggal, mint szemünk, ezért kerülnünk kell a nagy fényellentéteket. Ne hagyjak képünk legfontosabb részét árnyékban és a kevésbé fontos részeket JA megvilágításban. Nem helyes a világos részeket a kép szélére helyezni, sokkal Jobb a képet sötét ráazakkel körülhatárolni, azzal rávezetjük a néző szemét a felvétel lényegére.

Ha a felvétel elkészítésekor nincsenek felhők az égen, akkor helyattesfthetjflk ezeket példánl egy fa beqydlA ágaival.

Legfontosabb segédeszközeink a kirándulási felvételek elkészítésénél a megvilágltásmérő, napellenző, könnyű állvány (ne higgyük, hogy már Idejét múlta) és egy vagy több szlnszfirő. Ez utóbbiról fontos tndnunk, hogy saját színét a képen (pozitivon) világosabban, míg klegéssitő színét sötétebben adja vissza. Nem szabad megfeledkeznünk arrél sem, hogy a szűrők részben színük, részben sűrűségük szerint a tény egy részét elnyelik, és ezért szükséges az ezpozlciés Idő meghosszabbítása.

Később, ha már bizonyos gyakorlattal rendelkezünk, felvételeinket a fény ellen Is készíthetjük. A néző felé halsdé árnyékok a kép plasztikáját még Jobban fokozzák. Ezeknél a felvételeknél megvltégitásmérúakkel lehetőleg közelről mérjük a fényt tárgyunk árnyékos oldalán. Ha ez nőm lehetséges, figy alkalmazzunk 1—2 tokkal nagyobb rekeszt, vagy lassúbb zársebességet, mint megvilágltásmérőnk mutat.

Ha turista társainkat fényképezzük, ne állítsuk őket sorba, Inkább fényképezzük őket pl. az üst körül főzés közben, sétorvarásnél, evés, labdázás közben, vagy egyéb, a kirándulással összefüggésban levő ténykedésnél.