A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-06-16 / 24. szám

roszorazág végeláthatatlan pusztáin Mw méltóságteljesen hömpölyög a MM csendes Don. Partjain élnek azok-MM nak a kozákoknak az utódai, aki­ket Solohov híres regényében halhatatlan­ná tett. Két szovjet riporter, Vlagyimir Illés (szöveg) és Anatolij Garanyln (kép) meglátogatta a kozák állomásaikat, hogy választ találjon a kérdésre: A jól végzett munka után jólesik a hűsítő — mert hát miért Is folyik a porta alatt a csendes Don? De egy Igazi lubickoláshoz még kicsit hideg a vize. . Vége a kozákromantikának? Tompán csillogva függnek a bilincsek, ame­lyeket Sityenka Razin, a legendáshírű kozák ataman, az 1866-os parasztfelkelés vezére vi­selt, a novocserkaszkl múzeum félhomályos falén. Nem tudtam ellentállni a kísértésnek, és végigslmogattam a vasat. Jéghideg volt .. . Másnap egy dombtetőn álltunk a tűzd déli napon, s a szűlOskertek és gyümölcsösök fö­lött a Sztanylca Melibovszkajét néztük, Fehér, kék és piros színfoltokként villának elő a házak a zöld lombok közül. Gerincükön a huszadik század tetődíszei: a tv antennák. Még mielőtt elindulnánk a telep felé, egyet már tudok, azt, hogy a kozákok őseinek lega­lábbis egy Jellemvonásét megőrizték — a gyorsaság és a veszélyes kanyarok iránti szenvedélyüket. Amit autóikkal és motorke­rékpárjaikkal elkövetnek, attól bármely moszkvai mtlidstának égnek állna a haja. Egy doni kozák ló nélkül... ... fél ember — járta a szólás-mondás vala­ha, amit el is hittünk minden fenntartás nélkül. Melihovszkiján 42 traktor, 10 kaszá­lógép dübörög és 900 motorkerékpár robog keresztül (a telepnek mindössze 3500 lakosa van). Természetesen van még elég szépnö­­vésü, gyors ló és kiváló lovas a Don mentén, és lesz is még biztosan vagy ötven évig, de, hogy megmondjuk az igazat, a ló a kozák­falvakban már csak alárendelt szerepet ját­szik. Nagyobb ünnepeken — a lovasjátéko­kon — mindenesetre bizonyságát adják a ko­zákok, hogy sem a lovak iránti ősi szeretetük nem csökkent, sem a lovagló művészetüket nem felejtették még el. Héttő reggel azonban megint más a gondjuk. Véletlenül becsöppen­tünk egy tanácskozásra, amelyet a tanító kertjében tartottak. Ralsza Iszajeva katego­rikusan előterjesztette, hogy új könyveket vásárol: „Egyesek ügy találják, hogy a meg­lévő 9000 kötet untig elég. Én más vélemé­nyen vagyok.“ Mihail Goncsarov, a kolhoz rádióállomásának kezelője bejelentette, hogy egyszerűen nem tnd tovább dolgozni új mag­netofon nélkül. Dementi Mlkoveckl, a falusi szovjet elnöke ezt mondta: „Többen bírálta­tok egyes utcák állapota miatt, joggal. De gondoljátok meg a következőket. Növekszik a lakosság száma. A múlt évben S8 esküvőt ünnepeltünk, az Idén, e néhány hónap alatt már megint több mint negyvenet. Rövid idő alatt több mint 150 gyerek jött a világra. A mai kozákok modern gépeket vezetnek hazájuk beláthatatlan búzamezőin. Ez a föld a Szov­jetunió éléskamrája Doni kozákok, 1963: napjaink fiataljai, akik tisztelik és megőrzik apáik hagyományait, anélkül, hogy utánoznák az elavult szokáso­kat, amelyek nem állták ki az idők viharát Az egy orvosi állomás már egyszerűen nem elegendő. Rendelőintézetet kell építenünk. Van valaki a jelenlevők közül a javaslat el­len? Nahát..:u Megszabadulva a gyomtól Ha egyik-másik fiatal kozáklegény bizto­sabban is érzi magát a motorkerékpár, mint a ló nyergében — dalolni még mindig úgy tudnak, akárcsak atyáik egykoronl Es tán­colni isi Aki egyszer tanúja volt, ahogy a doni kozákok ének- és táncegyüttese az esH szürkületben a Don meredek partjának tete­jén dalol és táncol, az meggyőződhetett róla, hogy él még az ősi kozákromantlka. Ha egyébként ritka Is már az ősi kozák viselet, azért látni még egypár öreg kozákot széles, plroscslkos bngyogóban, vörösszegélyes kék sapkában. Halkan zümmögnek a jólismert melódiák. Néha bizony nehéz a művészeket különválasztani a közönségtől. Alig kezdett el egy nótát a kóros, százak csatlakoznak hozzá a körülötte, a vermutillatú fűben he­­verészők közül. Alig teszik meg az első lépé­seket az együttes tagjai, máris több tucat pár szökik be a körbe — fgy lesz az együt­tes előadása pillanatok alatt igazi népün­nepély. Kihal vajon a kozákromantika? ítélje meg az olvasó maga. Egy emigráns fehérgárdista atamán szemszögéből nézve, kétségtelenül halott. Es ez jól is van fgy. De egy egyszerű kozák szemszögéből nézve talán sohasem vi­rult olyan szépen a romantika virága, mint napjainkban: mert megszabadult az önhitt­ség, a szeparista téveszmék és a visszahúzó előítéletek gyométól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom