A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-26 / 21. szám
Nemrégiben egy angol lap a következő szenzációval lepte meg olvasóit': a dél-afrikai partok közelében úszó szovjet halászhálók kotrókkal vannak felszerelve és a tengerfenékről kikotorják a gyémántot. Ez persze blöff. A Szovjetuniónak egyedülálló és világszerte híres gyémántlelőhelyei vannak a Jakutföldön. De nemcsak a sarkkörön túli vidék klmberllt-állományáról van szó. Néhány esztendeje a szovjet tudósok megtalálták a módját, hogyan lehet grafltiból gyémántot nyerni. E két „édestestvér“, a gyémánt és a grafit neve is mutatja, hogy a kettő mennyire különbözik egymástól. A gyémánt neve ia legtöbb idegen nyelvtan a görög adamasz szóból származik, Jelentése — legyőzhetetlen. A gyémánt a természetben előforduló legkeményebb ásvány. A grafit ugyancsak görög eredetű szó: a graphlo Írással, rajzolással összefüggő fogalmat Jelöl. A grafit egyik fontos Jellemző tulajdonsága puhasága. A gyémántnak és a grafitnak tehát csak a „családja“ közös, mindkettő a szénnel kapcsolatos. A tudósok mindkét anyag tulajdonságait részletesen elemezték. Megállapítás szerint a gyémánt azért olyan kemény, ímert a kristályban a szénatomok rendkívül szorosan kapcsolódnak egymáshoz, elektronhéjuk pedig takarja egymást. A grafit ezzel szemben réteges szerkezetű, a különböző rétegek atomját sokkal gyengébben kapcsolódnak egymáshoz, mint az egyes rétegeken belül levő atomok. Ahhoz tehát, hogy bekövetkezzék az átalakulás, hogy a gyémántból grafit legyen, vagy megfordítva, elegendő, ha megváltoztatjuk atomszerkezetüket. Csakhogy a gyémánt könnyen alakul grafittá, az ellentétes folyamatot viszont hosszú Ideig lehetetlennek tartották. Azután megteremtették az ehhez szükséges körülményeket, s a kísérletek bebizonyították, hogy a grafitból gyémántot lehet nyerni. A gyémánt szintetikus előállításához mindenekelőtt több ezer fokos hőmérséklet mellett rendkívül nagy nyomást kell előállítani. Ezt nem volt könynyű elérni. Már az a feladat Is nagy nehézséget támasztott, hogy száv mottevően fokozzuk a nyomást, hiszen a legutóbbi Időkig a polietilén előállításánál alkalmazott, egyszersmind legnagyobb nyomás 1200—1500 atmoszféra volt. A tudósok fehér folttal Jelzett területre érkeztek. Senki sem tudta, hogyan viselkednek az adott körülmények között a különböző anyagok, márpedig ezt feltétlenül ellenőrizni kellett. Megkezdődött a legcélszerűbb berendezések kikísérletezése. Foglalkozni kellett a hőszigetelés, az áramvezetés, a rendkívül körülmények közepette végzett mérések stb. problémáival. Alighogy a kísérletek befejeződtek, a tudomány J nyomban kezet nyújtott az Iparnak, s megkezdődött a szintétlkus gyémánt ipari előállítása és ipari termelésének megszervezése két tudományos intézet alkotó együttműködésének gyümölcse volt: a Szovjet Tudományos Akadémia Magasnyo-A sllntutlkus gyémántot többek kBit Ilyen munkáknál használják fel: A kemény ötvözetekből készült esztergakések köszörülésénél Beton-építőelemek vágásánál Gyémántkorongon köszörült kemény ötvözetből készült témvágók, amelyek 30—S0-szer tartésabbek az acélból készült szerszámoknál. G. Atakoljev felvételei I ■ mású Fizikai Intézetéé és a szintetikus szuperkemény anyagokat és szerszámokat kutató Ukrán Tudományos Intézeté. A szakemberek azt jósolják, hogy a szintetikus gyémánt fordulatot jelent a fémfeldolgozó iparban. Voltaképpen a korszerű ipar, technika ős tudomány Igényei hívták életre. (Itt kell megiemlltenünk, hogy a kitermelt valódi gyémánt nyolctized részét ugyancsak az Iparban hasznosítják. A „legyőzhetetlen“ nem veti' meg a nehéz munkát, noha továbbra Is megőrzi hírnevét, mint a legszebb drágakő.) A kibányászott gyémánt háromnegyedét porrá zúzzák, s ebből különböző csiszoló szerszámokat készítenek. A szintetikus gyémántokat felhasználják a keményfámötvözetekiből készült szerszámok élesítésére, az üveg, kvarc, kerámia, porcellán, genmá•nium, szilícium, ferrlt és sok más kemény, törékeny, nehezen kezelhető anyag megmunkálására A szintetikus gyémántból készült köszörűk mind élettartamukat, mind anyagmegmunkáló tulajdonságaikat tekintve Jobbak a természetes gyémántból készült szerszámoknál. A felsoroltakon kívül a mesterséges gyémántnak van még egy előnye: olcsóbb, mint az igazi. Vajorí az következlk-e az elmondottakból, hogy a „legyőzhetetlen“ a vereség szélére Jutott? Nem. Az ember továbbra Is becsüli szépségét, és az eddiginél Is Inkább szilárdságát. A modern világ számára már neon elég a természetben előforduló gyémánt és ezért az ember új lelőjhelyek után néz — a gyárakban. A laboratóriumokban pedig folytatódik a kutatás, újabb felfedezések érlelődnek. J. SZERGEJEV — SZOVJETUNIÓ Gyémánt — nagyban:
