A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-05-05 / 18. szám
A brüsszeli pavilón Dolgoznak... Prága az Ország legnagyobb ipari központja, s nemcsak az üzemek, hanem a bennük dolgozó munkások számát nézve is az. S gyártanak Itt hajtűtől mozdonyig minden elképzelhetőt. Tanulnak... Kb. hatszáz évvel ezelőtt kívánta IV. Károly a későbbi Károly Egyetem megalakításánál, hogy a csehek otthon is megtalálják a „tudományok terített asztalát“. Azóta Prágában, de az egész országban is valóban megterült a tudományok asztala. A középiskolák és szakiskolák mellett számos főiskola áll a tanulni vágyók rendelkezésére. Az Egyetemi Könyvtár közel hárommillió kötettel segíti őket. S a strahovi Nemzeti Írásbeliség Emlékháza, amely a cseh irodalom és írásbeliség kezdeteit és fejlődését mutatja be — párját ritkítja egész Európában. Szórakoznak.., A prágai ember a jókedélyéről ismert, a mely leginkább a sör mellett virágzik ki. Csak az „U kallcha" vendéglőben sörözve értjük meg igazán HaSek immár világhírű Svejkjét. Meg a S1qvansky hrozen-ben, vagy a Kravln-ban. Meg a város kétszáznyi sörözőjében és táncoszenés kávéházában, mert Prága ezekben is bővelkedik. De rossz a sorrend, mert legalább enynyi prágai nem sör mellett és nem kávéházban keresi a szórakozást, hanem a színházaikban, a mozikban, a koncerttermekben. Évekkel ezelőtt Prágát valaki Európa koncerttermének nevezte. Az elnevezés találó. Gondoljunk csak a Prágai Tavasz rendezvényeire! De a prágaiak szenvedélyes színházlátogatók is. Egyszer a Paravan kissztnházat kerestem, a Válchnl mojl dédové c. komédiát akartam megnézni. Egy húsz év körüli teljesen Idegen fiú kalauzolt, aki aztán annyira belemelegedett a magyarázatba (azelőtt való nap látta ugyanezt a darabot), hogy végülis még egyszer eljött a kedvemért a színházba. S szeretnek... A prágai fiatalok talán kicsit bátrabban, s kihlvóbban, mint más városaink fiai és lányai. Ki tudja, hány kapcsolat szövődött már a napsütéses délutánakon a Művészház lépcsőjén napozó diákok és diáklányok között? Vagy a Vencelszobornál, az Orloj előtt vagy ezer más helyen hat órakor, a találkák órájában? A szerelem Prágában Is mérhetetlen. Dolgoznak, tanulnak, szórakoznak s szeretnek hát Prágában Is az emberek, mint a világ bármelyik más metropolisában. S mégis másképpen, Ismételhetetlenül. Prága, arany Prága! Mennyi emlékem van rólad, mennyi élményem fűződik hozzád. S mind sajátosan az enyém. Praga — caput regnl, az ország fővárosa, de nekünk magyaroknak talán még mindig Szepsl Csombor Márton Europlca varletas-a Jelenti a legnagyobb Irodalmi élményt Prágáról. Irodalom- és müvelődéstudatunkba még távolról sem épült úgy bele, ahogy az egy Caput regni-hez Illene. Egy riportban a mulasztást lehetetlen pótolni, de legyen ez az Írás figyelmeztető, ösztönző a pótlásra. (Karel Hájek felvételei) 3 figyelte páncélos lovagjainak szégyenteljes vereségét, és dühöngött a husziták győzelme felett, de sajnos, nem messze van ide Lípa sem, s a Fehér-hegy sem, — s még annyi szomorú időket idéző hely esik közel Prágához. A Prágában diákoskodó Tatárka a fasiszta megaláztatást a Vencel-téren állva élte át: „A Vencel-téren hömpölygőit lefelé a Wehrmaoht. Ha erre a napra emlékezem... a fogam akaratlanul is megcsikordul. Felemelt s felemel azonban a tudat, hogy a prágai népnek ezen a napon tankokkal és golyószórókkal szemben állva — eszébe jutott a huszitakoréi. S öklüket összeszoritva, a megszállók arcába, tankjaik, ágyúik és gépfegyvereik torkába nézve... énekeltek.“ De a legutolsó bevonulásnál nem a fogak csikorogtak, s ha valaki huszltakorált énekelt, nem tüntetésből tette. Akik 18 évvel ezelőtt a szovjet tankoknak tapsoltak, most a szocialista tábor legnyugatibb pontján új társadalmi rendet épiteneik. Dolgoznak, tanulnak vitatkoznak, veszekszenek, szórakoznak s szeretnek, mint a világ bármelyik más metropolisában. Egon Erwin Kiseb szülőháza
