A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-03 / 5. szám
A cseh színház újító és sok tekintetben forradalminak mondható harcában Vítézslav Nezval, az akkor már nagynevű költő Is részt vett és pártos, osztályharcos szemléletével ő Is rést ütött a tegnap színházán. Gj Figaro című komédiáját bemutatása Idején a prágai Kamara Színház polgári közönsége hűvösen fogadta és a darab három előadás után lekerült a műsorról. A visszautasítás oka kézenfekvő volt: a Beaumarchais Figaro házassága című vígjátéké alapmotívumain épült komédia telve van az osztályharc alapján álló, kommunista költő fasiszta- és kapitalístaellenes gondolatalvál és ez akkoriban érthetően visszatetszést szült. Nezvalt a kudarc annyira elkeserítette, hogy a Játék szokásos könyvkiadását sem Jelenőt a második felvonásból: M. Prechovská --Grófné, Zdena Gruberová — Susanne, V. Topinková—Franchette és S, Kvietik—Figaro A. Mrveőka — Cherubin és Z. Gruberová Susanne Művészklub ■ Az Esztétikai Művelődés Könyvtárának kiadásában megjelent Miller tanulmánya „Gondolatok a színházról“ címmel. A kb. 120 oldal terjedelmű Ida könyv az Istenek árnya c. tanulmányon kívül tartalmazza Miller bevezetőjét összegyűjtött müveihez, valamint fán Válek előszavát a szlovák kiadáshoz. Miller a modern amerikai dráma egyik kiválö he nem a legkiválóbb alakja. Szerint« a dréznalrás feladata: „Befolyásolni az emberi nem további létének alakulását " (Megjelent «»lóvékul: Myiltenky o divadle, rydaU KnUaica estetického vzdelania) ■ Kőbánt dramatizálta Cápák Harc a szalamandrákkal c. regényét. Az erősen háború - ellanea utópista regény drámai változata ■agy érdeklődéire, ét vitákra számíthat. ■ A Francé nevű hajó Amerikába, Naw York éa Washington kiállító termeibe szállította Leonardo da Vinci Mona Uaáját. A világ talán legértékesebb képének tengeri étjét « szakemberek bősszé vitája előzte mag. Ugyanis a kép a nagy álon könnyen megrongálódhatott volna. ■ Now Yorkban egy álelaiiszereutomatától három doUár értékű élelmiszer mellé két színházjegyet, vagy kiét mozijegyet is kap a vásárló. Ha se egyikre, se másikra nem tart Igényt, agy kar eWordHéaéval kaphat három darab — önarcképet. A gép agyanla egyben tot »automata 1«. szorgalmazta és csak halála után Jelent meg az Oj Figaro könyvalakban, majd brnói sikeres bemutatója után a Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese vállalta szlovák bemutatását a Hvtezdoslav Színházban. Nem vitás, hogv Nezvalnak vannak hatásosabb, eredetibb, művészileg is sokkal jobban megoldott színművel, mint a nyelvileg és formailag páratlanul szép és költői Manón Lescaut, az ironikus hangú és finom Hrájú Ligeti szerelmesek (Milenci v kiosku) vagy a gondolatokban gazdag Atlantisz, a tengerbe süllyedt ország tragédiája máig érő tanulságaival — ennek ellenére az Oj Figaro bemutatóját nem tartjuk Időszerűtlennek. Eszmei mondanivalóját az idő részben elkoptatta ugyan, de tanulságai azért számunkra is maradtak. Beaumarchais Figarója a maga korában, a francia forradalom előestéjén forradalmi tett volt, egyik sírásója lett a feudalizmus világának. Nezval — akt a huszadik század Párizsának kapitalista világába helyezte komédiáját — Ilyen „sírásó" szerepet a bemutató idején, több mint negyedévszázaddal ezelőtt nem ért el és Iróniája, szatírájának csípős gúnyja, ma már nem borzolja fel a néző Idegeit, csak megnevettétl, jóízűen szórakoztatja. És ez elegendő már azért Is, mert Tibor Rakovskynak, a komédia rendezőjének stkerül a nézőt elég Igényes színvonalon szórakoztatnia. Rendezésének legnagyobb érdeme, hogy a szórakoztató célzat mellett nem sikkad el a Játék eszmei mondanivalója, Nezval társadalom bírálata. A gúny sikeresen célba talál, noha nem egy esetben, különösen a befejező Jelenetekben már újságlzűvé válik ez a mondanivaló: a színpad egyre távolodik az igazi színpadtól és a komédia itt-ott már sztnjátékszerű szószékké válik. Rakovsky az ötletek pergőtüzével árasztja el a nézőt és ez helyes Is; Nezval tegnapi Játékát ez a ötletgazdag, burleszktzű rendezés teszi maivá és hasznosan kellemes szórakozássá. Ezt a szórakoztató célzatot jól szolgálja Jaromir Dlouhy hangulatos zenéje. A szövegbe Iktatott sanzonok frissek és a Cherublnt alakító Anton Mrveőka előadásában jól hatnak. Mrveőka egyébként pályája egyik legszebb játékát nyújtja: áradó jókedvvel, ízesen komédiázik, az ötletgazdag játéknak ó a legfőbb pillére. A komédiában — és ez a szerző hibája — a tanácstalan és túl „erényes“ Figaro, akit a tehetséges Stefan Kvietik rokonszenvesen alakít, elhalványul mellette, Cherubin komédíázásával és szerelmi bonyodalmaival erősen föléje nő és ez a címszereplő kárára felbillenti olykor a játék egyensúlyát. Az Almaviva grófot játszó FiymtlSek Zvarlk Is kitűnő, eleinte ostobácskán leereszkedő kényúr, majd kapitalistává váló arisztokrata, aki azonban hiába szaval a pénz uralmáról, a feltörekvő új osztályszemében levitézlett és lomtárba való. Mária Prechovská a grófnő szerepében már színtelenebb, mert színtelen a szerepe, nem ad különösebb játéklehetőségeket. Zdena Grúberová (Susanne) és Viera Topinková (Franchette) viszont a szerző és a rendező jóvoltából színesek és kedvesek, különösen Grúberová, aki játékának egyéni jelleget Is ad. Ladíslav Vychodil ezúttal Is meglepetést kelt a játékszín megoldásával. Afféle régiségkereskedést varázsol a néző elé: sok lommal és kacattal egy letűnő világ színterét jelzi, amelybe visszajárnak a feudális kor porlepte, páncél-övezte kisértetel. EGRI VIKTOR 17
