A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1963-02-03 / 5. szám
mk tudósok és a földművesek — mindegyik a maga mód/mk ]án — régen álmodoznak már arról, hogy milyen nagyszerű lenne, ha az élethez szükséges tápanyagokat va^ lamilyen gyári jellegű módszerrel termelhetnénk. Hogy az Időjárástól függetlenül, nehéz testi munka nélkül olyan bő termést arathatnánk, amilyet beterveztünk. Hogy mindez csak fontázia? A beláthatatlan jövő zenéje? Nem egészen. Egy ilyen „mezei gyárcsarnok“ kezdetét üzemben láthatjuk már egy tfeboni épület udvarán. Ügy fest az egész, mint egy ferdén felállított redőny. Látszólag semmi nem nő ezen a mezőn, csak sötétzöld patakocska csörgedez megállás nélkül barázdáiban, és mégis sokszorosan magasabb termést ad, mind egy ugyanilyen területű, legjobb talajú és legjobban megművelt termőföld. Ennek a furcsa mezőnek a termése úgyszólván folyamatosan érik, és centrifugális berendezésekkel takarítják be, amelyek a vízből kiválasztják az értékes zöld anyagot, a zöld egysejtű mosztokat. Űrhajósok eledele ír. Setllk egyik munkatársa, dr. JiM Komárek A tfeboni laboratóriumok 150 fajtát magábafoglaló mosiatgyüj teményót J. Stodolová gondossá Ferde redttnyBkbOs hasonlítanak a mossatokat terád „mezők" Törzs algák, amelyeket speciális sselatinfdldbea neveitek Hogy mire használják őket? Magszárítva kb. 40—50 százalék kiváló fehérjét, 10—30 százalék növényi zsiradékot, 10—25 százalék szénhidrátot tartalmaznak, azonkívül vitaminokat, meglehetősen nagy mennyiségben. Egyszóval kiváló takarmányok és élelmiszerek. A tfeboni Moszatkutató Intézet laboratóriumainak ez a kísérleti termelőberendezés eddig a legnagyobb eredménye. A laboratóriumokat a CSTA Mikrobiológiai Intézete rendezte be, az élükön Ivan Málek akadémikus áll. A kísérleti helyiségekben járva sok-sok hazai és külföldi laboratóriumi berendezést lát az ember, a fotoszintézis és a moszatok ásványi anyagokkal való táplálására szolgáló berendezéseket, s ami n legfontosabb, egy sor tehetséges fiatal tudóst, akik dr. Ivan Setlík vezetésével rövid három év alatt jelentős munkát végeztek a moszatok mesterséges termelésének világviszonylathan Is mindinkább előtérbe kerülő kérdései terén. Az utóbbi időben, különösen az űrhajósok érdemel folytán, a laikusok előtt is széleskörű érdeklődésre tettek szert a raoszatfélék. Kiváló tulajdonságaik folytán elkísérhették a világűr utasait hosszú útjukra, táplálták őket és tisztították kabinjukban a levegőt. A moszatok, kiváló tulajdonságaik következtében maximálisan ki tudják használni a fény energiáját ahhoz, hogy élettelen anyagokból és széndioxidból meglehetősen rövid idő alatt értékes szerves anyagokat állítsanak elő. A kultivációs be ndezésben örvénylő vegyÖletek keveredése következtében ugyanis minden apró moszat és minden sejt alaposan meg lesz világítva, mind újabb és újabb energiatöltéseket kap, s így a fotoszintézis folyamata az egész anyagban sokkal erőteljesebben folyik le, mint a közönséges növényekben. S amellett ezeken a mesterséges mezőkön szinte maradéktalanul mechanizálnl és automatizálni lehet a termelést, az időjárás változásai nem jönnek náluk figyelembe, és a nehéz testi munka is elmarad kezelésüknél. Japánban a moszatokat már nemcsak mint takarmányt használják fel, hanem sikeresen alkalmazzák a mindennapi táplálékok előállításánál: kenyérbe, cukorba és különféle mártásokba teszik. A szakemberek nemcsak az űrutazásoknál, de a mindennapi életben is nagy jövőt jósolnak a moszatoknak. A Svát v obrazech nyomán. 8
