A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-22 / 29. szám

A kijevi ,M. F. Brukva konstruálta ezt a két törpe tranzisztoros rédlékészü léket. Az egyik olyan kicsi, hogy karóraként viselhető. A nemrég még injtsényaek tartott túban talált tárgyak ikercs, a Ungut nyelvű buddhista szutra: Haraho Krokodilkönnyek - és az emberi sírás . Az ember az egyetlen élőlény, amely való­ban sími tud — ez ma már tudományos megállapítás. Mi hát akkor a helyzet azok­kal az állatokkal, amelyeknek szeméből ugyancsak megjelenik a könny? Léteznek-e a híres krokodil könnyek, amelyekről annyi hasonlat szól, amelyek bevonultak az iroda­lomba Is? Igen, léteznek. A mamdnlaformájú könnymirigyeknek Igen fontos szerepük van. A felső szemhéj mögött helyezkednek el, ál­landóan és automatikusan sós váladékot ter­melnek, amely a szemgolyó egész felületén eloszolva megóvja a szaruhártyá<t a száradás­tól, megtisztítja a kisebb Idegen testec&kék­­től. A könnyfolyadék nemcsak sót tartalmaz, hanem cukrot, különböző fehérjéket, anti­biotikumokat, amelyek a fertőzéstől is óvnak. Ez az állandó könnytermelés folyik alvás közben, akkor Is, ha nem sírunk. Természe­tesen szinte észrevétlen, hiszen az embert tekintve 24 óra alatt átlagosan nem több mint egy gramm. Ha viszont a szemet vala­milyen behatás ári, ez a mennyiség lénye­gesen megnövekszik. Vannak tehát krokodilkönnyek is, persze sokkal szerényebb jelentőséggel, mint a ne­kik tulajdonított mendemondák. De más a könny és más a sírás. Amikor a régi arab bölcsesség megállapítja hogy a könny meg­tisztítja a szemet és a lelket, ez már az utóbbira vonatkozik. A kísérletek beigazol­ták, hogy az emberi könny nem minden eset­ben ugyanolyan összetételű. Az ismert bio­lógus, dr. Montagu vizsgálatai szerint — hogy egyszerű példát vegyünk — a hagyma­tisztítás közben keletkezett könny teljesen eltér attól a könnytől, amelyet bizonyos ér­zelmi megnyilatkozások, tehát a bánat, vagy éppen a féktelen nevelés fakasztanak. A könny Összetételéből még bizonyos betegsé­gekre is következtetni lehet, nincs tehát messze az Idő, amikor talán általános gya­korlat lesz az orvostudományiban a könny­diagnózis is. Külön foglalkoztak a csecsemő gyakori könnyeivel. Ennek is megvan a maga magyarázata. Az újszülött, a maga tehetet­lenségében, fájdalmát, éhségét esek kiabálás­sal tudja hírül adni. A könnyttilen kiabálás azonban kiszárítja a garatot s ez utat nyit­na a különböző betegségeknek. Ezért sir a kicsi és a kiabálás mellett bőven patakzanak a könnyeik — a szervezet természetes önvé­delmi eszközeként. Ha már a sírásnál tartunk, említsük meg azokat a vitákat, amelyek éppen a körül folynak. Egyes tudósok megállapítása sze­rint a nők nagyobb ellenálló ereje, átlag életkoruk hosszabb volta többek között a gyakori sirásnak is köszönhető. Ha ugyanis igaza van Arisztotelész klasszikus megfogal­mazásának, bogy a természet mindent okkal csinál, a sírásnak is megvan a maga fontos funkciója. A heves sírás általában görcsoldó, megnyugtatja az embert, csltltja a felzakla­tott idegeket. Az érzékenyebb emberek szá­mára valöiiúggal biztonsági szelepként hat ez. A kisfiúkat azonban úgy oktatják, hogy egy férfi nem sír, s mivel a nők általában amúgy is jobban reagálnak minden érzelmi hatásra, a könnyet az Irodalomban is az asszonyok fegyverénei könyvelik el. Márpedig egyes ij-.'zlcholégurok szerint a különösen nagy önfegyelemmel rendelkező férfiak, akik egy­általán nem vagy Igen ritkán sírnak, sokkal nagyobb mértékben szenvednek az úgyneve­zett civilizációs betegségekben (gyomorfekély, asztma, bizonyos szívbetegségek stb.j. Természetesen a fizikai és lelki ingerek­nek az a fokéi, amely valakit sírásra fakaszt — egyénenként Igen változó. Általiban a fizi­kai fájdalmon sk igen élesnek kell lennie ahhoz, hogy eg:y átlagos felnőtt embert meg­­rlkasson. Sokaknál viszont a legcsekélyebb őröm vagy ha.rag, felindulás vagy bosszú­ság is elég, hojiy meginduljon a könnypatak. A sirás sokszor meglehetős haszonnal jár, tehát a szervezetre nézve előnyös. Elítélését csak az elmúlt századok, a klasszikus gÖTÖg drámák hősei bőven ontották még könnyei­ket. A ma ember« pedig vitatkozik és tudo­mányosan vizsgálódik a sirás és a könnyek létjogosultságán. . R. E. A tangutok állama — amely a IX—XIII. században állt fenn a Góbi-sivatagnak Kínával és Tibettel határos vidékén — teljesen elpusztult a nomádok betörése következtében. A sivatag homokja bete­mette a valamikor hatalmas országot, és egy ideig létezését is vitatták, mint ahogy még ma is vitatkoznak a legendás Atlan­tiszról ... 1909-ben Pjotr Kozlov Ismert Azsia-ku­­ta:tó olyan felfedezést tett, amely lázba hozta a világ orientalistáit. A Harahoto környékén tevékenykedő orosz expedíció ásatásainak eredményei vitathatatlanul megerősítették a nagy tangut város, Idzl­­naj létezését. Az ásatásaknál egész könyv­tárat, több száz teljesen épen maradt könyvet és kéziratot, egész sereg kulti­kus képet, Buddha-szobrokat, különféle használati tárgyakat találtak. A tudósok örömébe azonban némi öröm Is vegyült, mert nem sikerült megfejteni az Írásje­leket. Kozlov után Stein Aurél, az akkor Ang­liában élő magyar régész Is felkereste a harahotői romokat, .innék eredménye­képpen a British Museumba Is kerültek tangut könyvek és kéziratok. Több ország tudósai tanulmányozták az érthetetlen Írásjeleket. Nemrég jelent meg, a Szovjetunióban Sí. A. Nyevszklj professzor műve, a Tan­gut filológia. A könyv negyed része a szerző tanulmányait, háromnegyed része ä kéziratok fotókópiáit tartalmazza. N. Nyevszklj tangut szótárét akarat össze­­íllítani, s ezért tökéletesen megtanulta ez ük inai és az őttbetl nyelvet, összehason­lította a kínai és a tibeti nyelven írt íönyveket a tangut nyelven Írottakkal, nelyekben hasonló tartalmú szövegeket Eedezett fel, s ilyen módon megfejtett nínt« gy hatezer írásjelet. Sok könyvet si­­cerül megfejtenie azok közül, a melye­iét hözlov talált, mégpedig a tangut áh am törvénykönyvét, egy katonai tárgyú anulmányt és vallási szövegeket, úgyne­vezett buddhista szutrákat. A Tíngut filológia kiadása lehetővé te­ái a tudósoknak, hogy pontosabban re­­tonstruáljá'k egy kihalt nép történetét, í szovjet orientalisták tovább tanulmá­­íyazzák a tangut leleteket. (Szovjeitszkij Szojuz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom