A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-15 / 28. szám
IlH 'I \ M i '1 EVii^^^man-rejveaasm A Kaukázus fekete-tengeri partvidékén virágzott valaha IMoszkuriasz kereskedőváros. Az ógörög mitológia szerint mostohaanyja dühe alól ide repült aranybárányon Frlkszosz, s hálából feláldoztak az isteneknek külónfls „lovát“, és gyepjét a tüzokádó sárkány átél őrzött ligetben hagyta. Ezért nevezték el ezt e területet — Kolchiszt — az aranygyapjú országának. Később Médela varázslónő segítségével onnan ragadta el lázon az amnygyapjút, és egy másik monda szerint állítólag az fi úti társai alapítottak Dioszkuriasz városát. Az i. a. I. században élt Sztrabón viszont arról tudósit, hogy Dknkkuriaszt miiét őszi kereskedők alapították. Timoszthenész földrajztudós is megemlíti ezt. 134-ben Flavtua Arrianos római utazó meglátogatta Szebesztopollszt, és azt állítja, hogy az Dioszkuriasz helyén épült: fi a város pontos földrajzi fekvését is meghatározta. Az azóta eltelt évszázadok során mind SzebasztopoUsz, mind Dioszkuriasz nyomtalanul eltűnt. A Sztrabón és Arrianos áltál megjelölt helyeken nem sikerült nyomaikat fölfedezni. A szakértők már-már azt hitték, 'hogy e kát város létezését csak a képzelet szülte. Mintegy 5 évvel ezelőtt azonban két fiatal szovjet régész a Beszletka folyó torkolatában 1. e. V. századból származó gürög domborművet talált. A kutatásokat újult erővel folytatták, és hosszas fáradozás után rábukkantak az ókort SzebasztopoUsz nyomaira. A szabálya« négyszőgelaprajzban épített hajdani helység 100 méternyire van a tengerben; 10—15 m mélységben húzódó utcáiból amforákat, edényeket, gebantörőket hoztak a felszínre. A leletek alapján lassan kirajzolódott a város élete. A víz alól felhozott agyaglámpásokon még a láng nyoma is megmaradt! A vízvezeték-csövek és a lefolyóval ellátott márványmedencék árnyak parkokról, forrásokról tanúskodnak- A csatfibulék, az üveg- és ez agyagedények finom kidolgozása a kézműipar fejlettségét bizonyltja. A Rómából, Perzsiából, Klsázsiából származó érmék igazolják Timoszthenész állítását, amely szerint SzebasztopoUsz bazárjaiban 300 nép fiai gyűltek össze és 70 nyelven beszéltek. Minden alámerülés újabb részlete jwt tárt fül. A tudósok megállapították, bogy a város a IV. század elején hatalmas földcsuszamlás következtében elpusztult. A Flavius Arrianos által közölt helyszfnrajz a földcsuszamlás következtében megváltozott: e Fekete-tenger valaha egyenes partvonala nagymértékben módosult, s kialakult a jelenlegi szuhuml öböl, a szárazföld egy része lesüllyedt, és a rajta fejavfi várost ellepte e tenger. A katasztrófa színhelye közelében két évszázaddal később kis bizánci erőd épült, amelyet azonban a Kaukázus felé törő perzsáktól való félelmükben hamarosan lebontottak. Az erődöt Justlnianus császár építette újjá. A XV. században genovai kereskedőknek volt nagy telepe a szuhuml öböl partján — San Sebastian, illetve Szebaszt — néven. Később a helybeliek „Ohom”-nak nevezték el ezt a települést. Az ókori Kolchisz kereskedőközpont környékén ez évszázadok során tehát a következő elnevezéseket találjuk: Dioszkuriasz — SzebasztopoUsz — Szabászt — Chom (Szuhuml). Közülttk e legöseibbnek, Dioszkuriasz-SSSSSSBSSSSmSSSSSmmmmmS^ammmmmmmmmmmmmmmmmiimiimmm nak romjait találták meg a legnehezebben. Az öböl középső részéből 25 méter mélységből hozták fel a búvárok az első, az i. e. V. századból származó feketemázas edényeket. A tudósok föltevése szerint 2500 évvel ezelőtt Dioszkuriasz még termékeny földön terült el, a Kelaszura és a Gumiszta folyó deltájában. ,A Gumiszta nem az öböltói távol torkollott a tengerbe, mint jelenleg, hanem Szuhuml városával szemben (lásd a tárképet). A folyó hordaléka építette természetes gát védte a mély, humuszos földterületet a tengertől. Földrengés következtében azonban a Gumiszta medre megváltozott, s emiatt a part is gyökeresen átalakult. A tenger kimosta a védőfalat, behatolt a szárazföldre, egyre újabb területeket hódított el tőle: a folyó pedig már nem erősítette többé homok- és kavicshordalékával e partot. Az i. e. I. századiban a Fekete-tenger — szintjének emelkedése folytén — betört a deltába: a virágzó völgy a hatalmas öböl fenekére került, s ez ősi Dioszkuriasz romjait Iszap borította el. (Neiuka l Zsizny) A Szovjetunióban beszélő tájékoztató automata készült, amely az „emlékezetébe vésett” 500 kérdés közül bármely’/kre részletes választ ltud adni. Ugyanakkor be Is mutatja azoknak a tárgyaknak a képét, amelyekről éppen sző van. Az ilyen automaták nagyszerűen helyettesítik a nagy áruházakban az Információs irodát és jő szolgálatot tesznek a kiállításokon Is mint vezetőik. A készüléknek sok előnye van a hasonló külföldi típusokkal szemben. Új szovjet kisautó A Szovjetunióban megalkották az ismert Záporoz*ec kisautó új típusát. Az előző típustól tökéletesebb külső formájával és nagyobb teljesítményű motorjával tér el, amelylyel óránként 110 km-«« sebességet is el lehet érni. — Képünkön az új kisautó próbaúton a Krimen. Európa legmagasabb építménye a Német Demdkratlkus Rádió 351 méteres antennatornya Zeiilendortban. (Eddig 315 méterrel a Lakihegyi nagyadó tornya tartotta az európai rekordot, utána következett 300 méterrel az Elffel-torony.) Az NDK új antennatornyát Moszkváiban tervezték, a Szovjetunióban építették és német szakmunkások szerelték össze. (Neue Berliner Illustrierte)
