A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-30 / 52. szám

51 Szerelmi kaland Csalódás Tkjéhány hónappal ezelőtt ll megismerkedtem egy bű­bájos, sőt gyönyörű szép leány­nyal. Egyszerűen elragadó volt. Felülmúlta a pompás sze­relmi kalandról táplált leg­merészebb reménységeimet. Ismeretségünk másnapján úgy vettem észre, a válla kissé ferde. Harmadik nap észrevettem: komikus lába van. A negyedik nap megállapí­tottam, hogy az egyik joga hiányzik. Ötödik nap szigorúan meg­róttam magamban festett haj­zata miatt. Hatodik nap arra gondol­tam, hogy nem ártana, ha le­fogyna legalább tíz kilót. Hetedik nap meggyőződtem róla: olyan a járása, mint a li­bának. Nyolcadik nap ráncot vettem észre a nyakán. Kilencedik nap megállapí­tottam, hogy dupla tokája van. Tizedik nap ki nem állhat­tam, és elváltam ettől a rút szörnyetegtől. Elválásunk másnapján belát­tam, hogy tévedtem. A válla igazán nem volt ferde. Harmadik nap megértettem, hogy is állnak a dolgok a lá­bával. Egyszerűen a rendkívül ritka, klasszikus vonal állt fenn e lány esetében. A negyedik nap megfeled­keztem hiányzó fogáról. Ötödik nap azt a következ­tetést vontam le, hogy a haja egyáltalán nincs festve. Hatodik nap arra gondoltam, a többi nő sokat adna érte, ha ilyen alakja lehetne. A hetedik nap sziklaszilár­­dan meg voltam győződve ró­la, hogy olyan gyönyörű a já­rása, amilyent soha életemben nem láttam. csodálatos frisseségére gon­doltam. A kilencedik nap hamvas arcára emlékeztem, amely olyan volt, mint a barack. A tizedik nap megértettem: nem tudok élni nélküle. Most már egyetlen kívánsá­gom volt: szerettem volna visszatérni a világ jegbájosabb hpjadonához. De — nem volt hozzá erőm, hogy elölről kezdjen az egé­szet ... Válás és kibékülés-felhagyott á kedvesem. Be- JOj leőrülök a fájdalomba. Tönkremegyek. Most látom csak, milyen keveset törődtem vele, és milyen ritkán, ó, mi­lyen ritkán voltam gyengéd hozzá. Ha visszatérne hozzám; rózsákat szórnék rá. Eltelt két óra a legszörnyűbb magányosságban. Rózsák ... ó, milyen semmiségek is a rózsák, egy ilyen angyalhoz képest! Hiába vártam. Nem jött. A szívemet leírhatatlan fáj­dalom marcangolja. Rózsákat korallgyöngyöt és selyemken­dőt vennék neki. Már alkonyodik a nap, le­ment, utolért az éjszaka. Hu­szonnégy óráig nélküle élni — micsoda gyötrelem! A vi­lág minden kincsét odaadnám érte! Szívesen vásárolnék ne­ki egy tábla csokoládét. A kedvenc csokoládéját. Sőt... Két táblát vennék, rózsákat, korallgyöngyöt, selyemkendőt, két tábla csokoládét! Újra elmúlt egy örömtelen nap. Eleijeit még mindig nem adott magáról. Emlék­szem, nemrég elmentünk egy kirakat előtt, a kirakatban ezüst karperecét láttam. Ö, én azzal is minden további nél­kül megajándékoznám! Rózsá­kat, korallgyöngyöt, selyem­kendőt, két tábla csokoládét és egy ezüst karperecét vásá-Nélküle szomorúak a napok, szürke az egész világ. Talán bolondnak néznek, de ha el­jönne, becsületszavamra arany­gyűrűt vásárolnék neki. Mit is ér egy aranygyűrű az elve­szett boldogsághoz képest! Te­hát rózsákat, korallgyöngyöt, selyemsálat, két tábla csoko­ládét és aranygyűrűt vennék neki! Végre! A felhők elvonultak, kitisztul az ég. Visszajött. Örömöm leírhatatlan. Minden percem gyönyörű. Holnap megveszem a rózsákat, a korallgyöngyöt, a tábla cso­koládét meg az ezüst karpere­cét. Nem felejtetem el vala­mit? Mámoros nap ez a mai! Sze­retnék mindig vele lenni. Szí­vesen hoznék neki ezüst karpe­recét, de sajnálom a nélküle töltött pillanatokat is. Mit is jelent a világ minden drágas­­sága a vele eltöltött pillana­tokhoz képest? Az ajándékok, nem szaladnak el. A rózsákat, csokoládét semmi esetre sem felejtem el. Oj nap mosolyog reám. Meg vagyok győződve róla, hogy szerelmünk tartós. Rózsákat, korallgyöngyöt és selyemken­dőt veszek neki. A selyemken­­dó pompásan illik termetéhez. Az utcán megcsodálom szép­ségét, amelyen megtörik a nap. Nem hiszem, hogy akad­na olyan kendő, amely méltó szépségéhez. Rózsákat és ko­­rallgyöngyöket majd holnap vásárolok neki. Minden továb­bi nélkül. Meglepetésnek szá­nom. Reggel megmondta, hogy so­hase hagy xel. Egy szál rózsát azért csak veszek neki. Végté­re egy rózsa is ajándék. Attól félek csupán, hogy hibát követek el ezzel. Az igazi szerelemnek tisztá­nak, ideálisnak, önzetlennek kell lennie. Nem veszek neki semmit. Ajándékokkal magadhoz lán­colni egy nőszemélyt . nem kunszt. Engem egyéniségemért imád a kislány. ramiM I AN 'J S OS E K A: A nyolcadik nap bőrének rolnék a kedvesnek. korallgyöngyöt, a két tábla Fordította: Sz. A. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom