A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-12-16 / 50. szám

é M odály frigyes, a Ma­­, gyár Államvasutak fiatal alkalmazott­­■ fa — szikár, szűk­szavú, magába for­duló ember — feleségével néhány évig először Kecske­méten élt. Ott született 1882. december 16-án második gyer­­mékük, Zoltán. Még kicsinyek a gyermekek, amikor a családot elkapja á vasutas-sors Szobra kerülnek, Kodály Frigyest oda nevezik ki állomásfőnöknek. Két év után már Galántára költözköd­nek, a Vág és a Dudvág közöt­ti Mátyusföld központjába. 1883-ban nyílt meg a galánta­­trencsén-zsolnai vonal, Galán­­ta így már „vasúti csomópont", járási székhely. Ott tölti Ko­dály Zoltán — mint maga ír­ja visszaemlékezéseiben — . gyermekkora legszebb hét esztendejét. Éppen a negyedik elemit végezte el, amikor ap­ját 1892-ben áthelyezik Nagy­szombatra. A fiatal Kodály Zoltán korán kezd zenével foglalkozni, gyak­ran szerepel iskolai ünnepsé­geken, s már maga is kompo­nál. Munka és tanulás, így telik el a középiskola nyolc esztendeje. A pályaválasztás nehéz probléma elé állítja őt és szüleit. Zenésznek menjen? ■Az akkori felfogás szerint ez nem rendes embernek való pá­lya. Végül is úgy döntött a család, hogy a tanári pályát választja, de mellette folytatja zenei tanulmányait is. Budapestre kerül, az Eötvös-Kodály Zoltán 80 éves kollégiumba, beiratkozik az egyetem bölcsészeti karára, a magyar—német szakra, és fel­vételi vizsgát tesz a Zeneaka­démián. Az első évben össz­hangzattant, a második évben ellenponttant tanul Koessler Jánosnál, aki alapos tudású, kitűnő pedagógus. Az ő keze alól került ki az új magyar zene számos vezető egyénisé­gé, így Bartók, Kodály, Dohná­­nyi Ernő és még sokan mások. A Zeneakadémián több kivá­ló német vagy német kultúrájú mester működik. Nagyobbára a német romantikus zene kultú­rájának neveltjei és azt közve­títik Magyarországra. E német hatásnak ellenhatá­saként és főleg a francia im­­preszzionista zene, Claude De­bussy ösztönzése nyomán egy­re inkább felmerült a gyökeré­ben magyar műzene megterem­tésének vágya a fiatal magyar művészek körében. A fiatal forradalmár , művészek, Ady Endre, Bartók, Kodály, Móricz, Balázs Béla és. mások kiábrán­dultak a 19. század nemzeti éle­tének módszereiből, kiábrándul­tak az asszimilációból, a hó­dításból s a megváltó, forra­dalmi tettet tisztán a magyar­ság s a testvérnépek belső erejétől várták. Kodály Zoltán érdeme, hogy a zene terén ezt felismerte és tudatosan készült az új ma­gyar műzene megteremtésére. Űj alapokra kellett építeni és ez az új alap az ősrégi, eddig elhanyagolt, részben elfelej­tett magyar népdal, a paraszti dal volt. -Kodály és ifjúkori társa s barátja, Bartók Béla megkezdték a népdalok gyűj­tését. Először a magyar nyelv­határ vidékeit járták, Kodály Zoltán a Mátyusföldet, Nyitra környékét, a Csallóközt, Bar­tók Erdélyt és a délvidéket. Bartók és Kodály fellépésé­vel mind a verbunkos-korszak, a romantikus nemzeti mozga­lom öröksége, mind a németes­­akadémikus irányzat hagyomá­nya elvesztette intenzív hatását. Az új mozgalom, az új magyar zene a feltárult ősi népdal­anyag tudományos összehason­lításából, rendszeresítéséből született meg, a magyar nép­dalra építve érte el belső ere­jéből eredményeit, és aratta sikereit világszerte. Minden nagy művészet kol­lektiven emberi érték, azon­ban nem intenciója, hanem esztétikai értéke szerint. Ilyen esztétikai értékek találhatók Kodály Zoltán műveiben. Egy ország zeneklutúráját nem egyes zenészek csinálják, de az egész nép. Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja. Minden or­szág zeneszerzése, ha eredeti, a maga népe dalain alapul. Ezek Kodály Zoltán mondatai. Kodálynak sokat kellett küzdenie Bartók Bélával együtt, hogy a félfeudális ré­gi Magyarországon a Horthy­­korszak „hivatalos", maradi, konzervatív kultúrpolitikájával szemben érvényre juttassák az igazi, a népi zenén épült új magyar műzenét. De a harc nem volt hiábavaló. A szocia­lista Magyarország teljes elégtétellel szolgált mindkettő­jüknek, s ma Bartók és Kodály zenéje, Kodály „A zene min­denkié" — mozgalma a szocia­lista népművelés szerves része lett, s az új nemzedékkel „mil­liók visszhangja“ kíséri majd felbecsülhetetlen értékű zenei, kultúrpolitikai nevelő és tudo­mányos munkásságát, amellyel Bartók Bélával együtt világér­vényt szerzett a modern ma­gyar zenének. Köztársaságunkban is kellő­képpen megemlékeznek a nagy magyar zeneszerző nyolc­vanadik születésnapjáról, hi­szen ezer szál fűzi hozzánk, nemcsak a szlovákiai magyar dolgozókhoz, de a szlovák és a cseh zenei körökhöz és a nagyközönséghez is Számos helyen emlékeznek meg az egész országban születésnap­járól. Nálunk a Szlovák Filharmó­nia zenekara Rajter Lajos ve­zényletével ebből az alkalom­ból mutatta be. Csehszlovákiá­ban először, az ősz magyar mester legújabb művét, klasszi­kusan lehiggadt C-dur szimfó­niáját. —tp— yssssssssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssfssssssssss/vssssssssssssssssssssjssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrss/ssssssssssssssssssssssssss* ná merevre kulcstartó kezét. Mélyet, ke­serveset sóhajt, s csak ennyit szól: — Kár volt, fiam! . . Ezerkilencszázhatvan június tizenkette­­dike, vasárnap: a választások napja. Kel­lemes, meleg az idő Felhőtlen, derült az ég, szellő alig mozdít ágat. A választóhelyiségben minden és min­denki a helyén. Az első szavazó Bóna Ka­ta néne, a falu véne Kissé hajlott a háta, ezernyi ránc szeli az arcát, görbebot a segítőtársa. Fekete ünneplője gyűrött, ki tudja, mikor volt rajta utoljára. A szemé­ben közömbösség ül. Amikor elibe áll a A derült, tavaszi égen még teljes fény- Számlthat-e Szász Pista bácsira? Hátha három pionír, s a köszöntő vers után ké­nyéi ragyogtak a csillagok. csak a részegségében ígérte meg, hátha zébe nyomják a három virágcsokrot, meg-A ház elé értek Fenn a második eme- csak? ... Rajzó kérdések . tavaszi illa- illetődve motyog valamit az urna felé a létén még mindig világított egy ablak, tok, s a távolban púposodő Aranyhegy világért sem lépne a futószőnyegre A függöny mintái élesen kirajzolódtak. virágzó barackfáival, töltik ki körülötte Hazafelé menet mindenkinek eidicsek­— Anyukám még mindig vár — mondta most a világot. szik a három virágcsokorral Amikor az Irenka a világos ablakra mutatva. — Le- Duruzsol, duruzsol a motor, s végül utcai hangszóróból meghallia a nevét, hét, hogy majd egyszer meglátogatlak.. . odahaza, az udvaron elhal a duruzsolás. s az utána következő ajándék-muzsikát. Szervusz, Pista! — Hirtelen mozdulattal Az udvaron rend és csend, csak a tyúkok nem bir tovább menni Az egyik ház előt­­átölelte a lány Pistát és megcsókolta, az- kodéinak nagy tojókedvükben. A ház aj- ti padkára ül és elsírja magát, mint egy tán befutott a kapu alá . taja zárva. kisgyerek. Robog, robog a gyorsvonat, csattognak Biztosan a szőlőhegyen van az édesapja Az arra menők megmosolyogják, van, a kerekei, falják a kilométereket Bognár — gondolja magában Pista, s nyomban aki kicsúfolja: Pista most már nem csak nézi, hanem elindul. — Mi az. Kata néne? Tán a tegnapi látja is az ismerős tájat Kisebb-nagyobb Éppen delet harangoznak a toronyban, napot siratja?! táblák váltják egymást, mindegyiken lát- amikor a hajlok elé ér. Bognár jőzsef a Nem szól semmit. Sír, a szemét törül­­szik a szorgos kezek nyoma hajlokajtót zárja, kalapja a feje búbján, geti, s az ajándékmuzsikát hallgatja. Bognár Pista alatt vidáman duruzsol a Meglepetten néz a fiára. Ö maga sem tudja, miért sír, nem is ku­motorkerékpár Az út nem porzik. de nem — Jónapot, édesapám! — köszön Pista, tatja az okát. de azt határozottan érzi, is sáros. Egész úton azon töri a fejét, ho- s ragyog az arca hogy — bár megérte a nyolcvanhét évet gyan fogadják majd mit sző! az édes- — lónapot! — jön valami szomorkás — ilyen megtiszteltetés még nem érte. apja? Egész bensőjét az izgalom különös hangon a válasz. — Hát... megjöttél? Délelőtt tíz óra ízei töltik meg. Mit hoz a jövő? Keserű­­— Meg... Hazajöttem, édesapám... A falu lakóinak kilencvenhét százaléka séget-e, vagy örömöt? Mennyit sikerül — Szabadság? leszavazott. Csak a tárni nem tudó bete­niajd megvalósítani f terveiből, lesz-e, — Nem . Véglegesen hazaiöttem... gek meg Bognár József nem szavazott aki megérti és segíti, lesz-e valaki, aki a Mintha egy pillanatra megállna Bognár még A háromtagú bizottság — Krnosík nehéz pillanatokban oártfogolni fogja. József mellében az ütő, mintha görcs húz- vezetésével — járja a falut a kis, kézi 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom