A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-07-15 / 28. szám

Alig van ruházkodásunkban még egy darab, amely annyi esztelen változáson ment volna át, mint a cipő. józan elmé­vel azt gondolhatnánk: a cipó formáját mégiscsak annak a gyakorlati célnak kell alávetni, hogy fúrni lehessen a lábbe­liben. Ennélfogva a ctpődtvat sohasem lehet túlságosan bolond... Am ha meg­figyel fűk a nőket, amint arasznyi magas „tüsarkú" cipőikben imbolyognak s amint a kávézók parányi asztal alatt titkon megszabadítják lábukat a hegyes cipő­­orr préséből — tüstént kétségbe vonhat­­hatfuk a lábbelidivat ésszerűségét. Ami azonban egyáltalán nemi jelenti azt, hogy a cipőviselés 6000 éves történeté­ben sose volna a mostaninál még bolon­dabb ctpődtvat. Mióta viselünk cipőtI Az ősi keleti népek — egyiptomiak, babilóniaiak, perzsák — még nem hord­ták általánosan a cipőt. Csak az előke­lőségek — s azok Is csupán nagy ünne­pek alkalmával húztak lábbelit. Ez leg­­többnyire egyszerű bőrtalp volt, szíjak­kal szandálszerüen a lábra fűzve. A vi­lág legrégibb cipőjét a British Múzeum vitrinjében őrzik", egy pálmarostokból fonott szandált. Eredetét Időszámításunk előtt 4000-re becsülik. Az őst Egyiptomban az előkelőségek már különféle finom bő­rökből készíttetik szandáljaikat, amely lábujjaikat szabadon hagyja, de sarkukat bokáig befedi. Köznép, rabszolgák, bű­nözök nem húzhattak cipőt. Nemcsak a clpődivat, hanem a cipővel kapcsolatos törvények, szokások ts rend­kívül változatosak. Kt tudná eldönteni ma már, miért éppen a cipőt választották ki a Homérosz Idejében élt görög szerel­mespárok arra a célra, hogy benne üze­neteket közvetítsenek, vagy hogy soha el nem múló érzelmeik jeléül cipőt aján­dékozzanak egymásnak? Nyilván drága és becses portéka volt a cipő. Görög rab­szolga csak mezítláb járhatott, szegény i A XX. század Vernéjével beszéltein • Hol terül el a titokzatos Atlantisz? • El lehet-« érni, hogy e bűze h&rom­­széz magot adjon? • A Mars holdjait valóban a Mars-lakóik keze alkotta? ... Ezernyi megfontolt és fantasztikus kérdéssel ostromolják Szergej Guscsevet, a „Riport a XXI. századból” egyik szer­zőjét, amelyet minden világnyelvre le­fordítottak. Mint az olvasók többsége, modern Ver­ne Gyulának képzeltem el, magastermetü, sovány tudósnak, kockás tweed-öltönyben, ápolt szakálla!. Ehelyett egy fiatal, har­minc év körüli férfit mutattak be, akin kockás sporting feszült Az ójkori Verne A Verne—Guscsev hasonlatosság Inkább belső. Elsősorban az érdekes témák meg­választásában, a fantasztikus találékony­ságban áll. Verne a Holdra tett első uta­zásról Irt Guscsev meghosszabbította ezt az .utat egész a Marsig és a Venuslg. De micsoda különbség ven a két elképze­lés közötti 1 Verne útjáig az 1740-as eseményeket vá­lasztotta, mikor Franciaországban a király parancsára egy gigantikus ágyúgolyót 'lőt­tek a levegőbe. Ez a regény némileg [Münchhausen 'bárét Juttatja eszünkbe. Mi­előtt Guscsev VaszHevvel hozzáfogtak volna „kozmikus fejezeteikhez", tanács­kozásokat folytattak olyan tüdősökkel, mint Hlebcsovics, Sztanyukovlcs, Szemjo­­nov, Bardin, Ginzburg... S riportjukon ez meg Is látszik. A holnap tudományos programjának hatáséit kelltl. — Nem vártuk, hogy [könyvünk ilyen sikert fog aratni — mondja a) 'kockás In­gű fiatal „Verne”. — Újságírókként fog­tunk hozzá. Eredetileg az volt a szándé­kunk, hogy Írunk néhány szellemes ri­portot ... S olyan könyv lett belőle, ame­lyet egyformán olvasnák az egyenlítőn és 8 a sarkkörön túl. Épp most kaptam meg a könyv Japán nyelvű kiadását. Igen, a szerzők e világ minden részé­ből kapnak leveleket az olvasóktól. S a feleletekből egy új könyv született, mely­nek elme 1 Titkaid, természet Guscsev és VaszlJlev ebben a könyvben a szó szoros értelmében vett tudósoktól körülvéve, behatolnak az atomok és a föld mélyébe, a pillangó szeméinek és a tejútrendszereknek titkaiba. Munkájuk­ban tudományos laboratóriumok, tudó­sok, mérnökök állnak rendelkezésükre. Az egyik helyről a másikra szállítja őket a „három elem bárkája", amely ma már nem fantázia, hanem egy lenlngrádl üzem tervfeladata. Milyen' elv alapján épül a „három elem bárkája"? Megmutatkozott, hogy a moz­dony vagy a gépkocsi kereke legfeljebb éránként! 300 kilométer sebességet bfr ki. A tervezők szerint „lusta”. További fogyatékossága szállító eszközeinknek, hogy túlságosan egyoldalúak. A maguk elemére, a fődre, a vízre vagy a levegőre vannak korlátozva. A lenlngrád! tervezők elhatározták, hogy egy. tmlnd a h|árom elein számára' alkalmas bárkát készítenek. Hatalmas vízcsepp alakú, 17,5 méter hosszú, 8,5 méter ma­gas és 38 utast képes befogadni. Erős repülömotorok hatalmas légáramot hajta­nak a bárka alá, amely 5—10 om-re a talaj fölé /emeli. Reaktív motor hajtja előre és különleges légcsavarral kor­mányozzák. Nem csupán fantázia ez? Nem. A bárkáit még ez év nyarán kipró­bálják. Lenlngrádban és Moszkvában, a föld és a Víz felett és a levegőben ... Hogy születnek voltaképp az ilyen ki­váló .gondolatok? Clolkovszklj minden zseniális munká­iét a diákok dolgozatainak Javítása köz­­tm alkotta. ember fatalppal vagy durva börsaruban — a finom, lábmszabott cipő luxusát csu pán a gazdagok engedhették meg ma­gijuknak. Cipőiket színesre, mintásra fes­tett bőrből készítették. Nemcsak a cipó formáját, de színét is törvény irta elő: piros cipője egyedül a királynak lehe­tett, s messziről megismerték az athéni rosszerkölcsü lányt fehérszínű — megkü­lönböztetésként viselt — szandáljáról. A régi rómaiak már a lábujjukat sza­bódon hagyó, magasséárú cipőt — vala­mi cslzmafélét — Is ismertek. Ezt kizá­rólag férfiak, katonák hordták. A rang szabta meg, hány szíjjal erősíthették láb­szárukra. Négy pántos csizma dukált a konzulnak, hatpántos a császárnak. Ügyancsdk császári kiváltság volt a pi­ros cipő — de. azon is csak csodálkoz­hatunk ma már, miért becsülték meg a régi Rómában az utcai nőket annyira, hogy piros cipőt viselhettek, akár a csá­szár. A római nő, aki keveset mozdult ki a a házból, mezítláb járt, vagy bOrsaruban. Inkább a férfiak lábravalója volt sok­féle. Egy felkunkorodó hegyesorrú, lábraszabott cipőt is hordtak né­hanapján, úgy nevezték: calceus re pandus. Mi volt a rendeltetése, homály fedi — de ezt a hegyesorrú cipői sok száz évvel később álra előkerül a divat és egyenesen a bolondját járatja vele. (Folytatjuk) Rlmszjkij Korszakov első szimfóniáját mint tengerész Irta Dól-Amerlkába váló útja alatt. Az orientalista Schilling szabad idejé­ben elektrotechnikával szórakozott. Vé­gül feltalálta az elektromagnetlkus távírót. Milyen érdekesen és hasznosan tudják felhasználni egyes emberek szabad Idejü­­ketl Ez azonban más könyv témája lesz, amely Szergej Guscsev és társai laborató­riumából kerül ki. Említsünk egyelőre csak egy tudomá­nyos jóslatot, amelyet a „Riport a XXI. századból" című könyvükben találhatunk: „...a mozgó laboratórium leszállhat a Mars felületén is. Ez 1965 és 1971 kö­zött fog megvalósulni. Hogy ilyen mozgó laboratóriumot küldhessünk a Marsra, 6000 tonna konstrukcióra és hajtóanyagra van szükségünk. A Venus felderítéséhez (mozgó laboratórium kiküldése nélkül) öt rakétát kell szerkeszteni, melyek mind­egyikének Indulási súlya ötven tonna”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom