A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-10-21 / 42. szám
Lehocky Teréz: Foltok a Napon Lehocky Teréz új nonet• Lehocky Teréz elsősorban auditív hatálásköteiének elolvasása után sú író: a. történetet elmeséli, nempedig a címválasztás nagyszériásé- szemlélteti! Tehát nem vagyunk részesei gének ténye pattantja ki az a cselekménynek, s az nem bonyolódik első gondolatszikrákat. Föl- szemünk láttára, mint történetesen egy tok a Napon — ennél át- Hemmíngway novella olvasása közben, hafogóbb és találóbb elneve- nem szinte halljuk és tudomásul vesszük zést a könyv nem is kapha- a leírtakat. Ilyen módszerrel dolgozott tott volna! Ezzel mintegy Mikszáth Kálmán és Tömörkény István is. egységbe ötvöződik és har- Azóta azonban jónéhány új ábrázolási eszmontkus egésszé kerekedik közzel, stílus- és szerkezeti vívmánnyal a kötetben szereplő 12 no- gazdagodott az irodalom világviszonylatvella. A foltok: életünkben, ban, amelyek létjogosultságot követelnek hétköznapjainkban jehfeltü- és belekívánkoznak a csehszlovákiai manedező múlt-sebek, amelyek gyár irodalom prózai alkotásaiba is. közül némely csak elvétve, A „Foltok a Napon” tizenkét novellája nem egy viszont általánosan közül egyetlen egyben sem találkoztunk bukkan fel és jelentkezik, meglepő és újszerű szerkezeti felépítéssel. A foltok így végeredmény- Nem tanári okvetlenkedés vagy merevség, ben szeplők a napon — ta- 30—40 év előtt kialakult irodalom szemlélőn a cím ilyetén való ma- leti sémákhoz való ragaszkodás kényszerigyarázatát alapul véve le- tette ki ezt a gondolatot, hanem éppen az hetne a legjobban és légért- a tény, hogy a legtöbb írás ezáltal kissé hetőbben érzékeltetni a no- szétforgácsolódott és darabossá vált jFavellák tárgyát és tématiká- lusi mama, Ojra tavasz, Mária Magdolna fát. a Zsidó utcában, A kis Mozart, Téli vigí-Mtndebből. az következik, lia). ^ hogy az író nem kalandozik A művek cselekményének mozzanatai a múltba témáért, s ha oly- ráadásul sokszor lazán kötődnek egymáskor egy-egy írásának kéz- hoz, s az átmenetek emiatt olyan hézagot dete vagy előzménye 1945 hoznak létre, amelyet az olvasó fantáelőttre is nyúlik, mindez ziája nem képes kitölteni. Legtipikusabb azért van, hogy a történet példája ennek az Ojra tavasz című novelhitelessége meggyőzőbbé vál- la. Az elején két félresiklott huligánt mujék. Az elsősorban aktualitá- tat be az író, akik a továbbiakban egybesával értékes kötet egyúttal kelnek. Anna és Oszkár házasságából két irodalmi különlegességnek is gyermek születik. Hét év után azonban a mondható, hiszen a volt bí- férj egy Irén nevű leány miatt elhagyja rónő a tárgyalások során szerzett tapasz- a feleségét. Az ok: Anna a két gyermek talatainak élményanyagát érlelte novel- mellett nem törődik magával, renyhe és Iákká. Természetesen már ezáltal is némi rosszul öltözködik. De végülts a volt huegyhangúság és egysíkúság uralkodott el ligánok esete — s ezen van a hangsúly! a köteten, ami az írónő határozott politi- — milyen olcsó, bizarr és hihetetlen hapkai állásfoglalása, jól megszabott koncep- pyenddel végződik: Anna elmegy az ifjúcíója következtében egyáltalán semmit sem sággondozóba, ahol azonnal felismerik a ronthatna értékén, ha a helyes hangvétel dolog nyitját; ezután már szépen öltözután a művészi hatóerők kisugárzásának ködik és visszanyeri férjét, aki még félmindig megfelelő bázist tudott volna te- tékennyé Is válik. Ez azonban még nem remteni. A „Foltok a Napon” azonban et- minden. A végén az írót mementó ilyen tői függetlenül jó prózai alkotásként köny- naiv befejezéssé laposodik: „Hát igen ... vethető el irodalmunkban s ez az állítá- Vannak régi hibák, még életképes, hetyke, sunk akkor igazolódik leginkább, ha Le- öröklött nyűgök, terhek, Csáky-szalmázás, hocky Teréz novelláskötetét összehasonlít- dorbézolás, öntömjénezés, munkafóbia, dijuk az 1961-ben kiadott „Szlovákiai magyar vatőrület és miegymás. Es vannak újdonatelbeszélők” c. antológiával. Az ott megje- új hajtású, újbűn sarja, mindannyi mélent elbeszélésekből kiindulva nem vélet- regbegyű,, magát gabonának álcázó gaz: lenül írta a válogató Turczel Lajos az ilyen a nőietlenség, az Anna-példák, kocelőszóban. „Nem azt vetjük novellistáink kás nadrágok, rövidre nyírt hajak végletszemére, hogy a múltat szocialista tuda- hóbortja is, mi nem mindig végződik bőtosság és tendencíózusság nélkül ábrázol- gótánccal.” iák, hanem azt, hogy úgyszólván csak a Mindez igaz, de novellát így nem lehet múltat ábrázolják. és nem jS szabad befejezni! A világiroda-Ez a kötet most Duba Gyula „Szemez lom legkitűnőbb alkotásai ebben a műfaja feleségem”-je után újabb bizonyságtéte- ban olyan csodálatos és frappáns csattale annak, hogy novellairodalmunk sem re- nóval zárulnak, hogy utána gondolatainkkedt meg a fejlődésben, hanem az egy bál alig tudunk felocsúdni. Stefan Zweig helyben-topogás állapotából való kilábolás Sakknovellá-jában a félbeszakadt sakkjászerény tanújeleit mutatja. Néhol a merész ték után az utolsó szavakat Czentoviónak, hozzáállás, a téma feldolgozásának válla- a szellemi munka kontárának, ennek a lása okoz örömet, másutt viszont a jól kétes képességű világbajnoknak a szájába megformált embertípusok élethűsége ra- adja: „Kár — mondta nagylelkűen — nem gadja meg figyelmünket. A fiatalok szere- is indult olyan rosszul a támadás. Ritkán tetköréből kirekesztett falusi mama esete, láttam ilyen tehetséges dillettánst.” Ez a a „Téli vigília” Balog Mártonának mai éle- második mondat azonban olyannyira öntünkre nagyon is jellemző története, a Ba- maga ellen irányul, hogy abszolút erkölcsi nyi Magda nevű cigánylány rövid életútja vereségének végső kinyilatkoztatásaként és megannyi más novella témája eredeti- foghatjuk csak fel. Ezzel annyi új probségével és érdekességével, irodalmunk léma vetődik felszínre, hogy a novella vaegyik legolvasottabb művévé avathatja ezt lójában csak azután kezd igazán hatni és a könyvet. Félreértés ne essék! Nem a no- foglalkoztatni. De Tolsztoj Ivan lljics havellák kidolgozottsága és nem kizárólago- tála vagy Móricz Zsigmond Barbárok című san művészi értéke idézheti elő a sikert, elbeszélése szintén befejezésével válik még értékesebbé és felejthetetlenebb irodalmi művé. Ezzel a kérdéssel azért foglalkoztunk olyan részletesen, mert a kötetben alig akad novella, amelynek végkicsengése hibamentes lenne. Van példa arra is, amikor az egyszerűsítést a kllátástalansag cseréli fel tMária. Magdolna a Zsidó utcában). Ebben egyébként is az írónő a prostituálttá züllött cigánylányi olyan fatalizmustól terhes megvilágításba keltette életre, hogy a múlt századbeli hasonló sorsú regényhős, Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődésének Szoriyája életkörülményeiből adódó tragédiájával szinte eltörpül emellett. Márpedig e különös összeegyeztetés alapján is nyilvánvaló, hogy ez így hamis és irreálist A könyv olvasása során több ízben afféle benyomásunk támadt, hogy Lehocky Teréz a történeteket néhol úgyszólván csak átmásolta az életből a novellába, ami tttott naturalizmushoz vezetett. Az 0) sír juhászának lakása s az abban uralkodó atmoszféra akarva-akaratlanul Emil Zola Germinal-ja bányásztelepeinek légkörét juttatta eszünkbe. A naturalisztikus túlrészletezés és mindent-leírás éppen ebben a magzatelhajtásról szóló írásban nyilvánul meg legjobban, de másutt is kísért. IÁsó-kapa, A kis Mozart, Téli vigíliái. Az eddig elmondottak túlnyomórészt a novellák szerkezetére és jellegére vonatkoztak s korlátozódtak. Külön vizsgálat tárgyát képezhetné a hősök belső élete. Köztudomású, hogy a belső monológ nem tartozik a próza újkeletű vívmányai közé, hiszen az 1831-ből való Vörös és fekete füllen Soreljét nem kis mértékben éppen ennek segítségével festette és formálta Stendhal markáns és emlékezetes regényhőssé. Közel másfél század eltelte után azt tapasztaljuk, hogy egyáltalán nem évült el, hanem a lelki élet feltárásának, apró rezdülései feltérképezésének egyik elsőrendű ábrázolási eszközévé érlelődött a világirodalomban. A csehszlovákiai magyar irodalom novella-termése azonban majdhogy teljesen nélkülözi a belső monológot (Simkó Tibor legújabb elbeszélései biztató és nagyon ts figyelemre méltó kísérletek ilyen szempontból is!) Bár Lehoczky Teréz élménygazdagsága is kiváltképp a lelki világ konfliktusaiból, bonyolult összetevőből és komplexumaiból eredő bűnbeesés tárlatából táplálkozik, a feldolgozás során az írónő mégsem élt ezzel a modern irodalom adta lehetőséggel. Pedig ennek segítségével sokrétűbb jellemrajzzal tudta volna ábrázolni hőseit. Mint ahogy már írásunkban előbb is említettük, Lehocky Teréz Foltok a Napon című új könyvének hibái többé-kevésbé általános jellegűek, amelyek a tavalyi antológia 24 elbeszélésében szintén fellelhetők. Ebben a kötetben viszont van nem egy novella, amelynek értéke magasan meghaladja azok átlagos színvonalát (Magasan repül a daru, Lasciate ogni speranza, voi ch’entrate, A kis Mozart stb.j, de erényüket nem állt módunkban felfedni és elemezni. Ezzel szemben a Kulák-udvar alkonya teljesen idejétmúlt írás, s ilyen formában hatástalan is. A kötet elején levő előszó viszont kissé a sematikus irodalom korszakára emlékeztetőén magyarázza és készíti elő az olvasót a novellák megítélésére és értékelésére. Mindehhez befejezésül csak annyit: mindvégig a jószándék és segíteniakarás volt bírálatunk fő sugalmazója és ösztönzője. Meggyőződésünk, hogy így sokkal többet használhatunk a csehszlovákiai magyar irodalom egy-egy képviselőjének, mint zr a sok esetben szokásos elhallgatásokkal és tapogatózásokkal. S ezzel a magyarázattal elsősorban a most debütáló Lehocky Teréznek tartoztunk! ZS1LKA TIBOR 14
