A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-10-14 / 41. szám

A mesterek mesterei A Jénai Carl Zeiss nemzeti vállalat Európa legnagyobb optikai üzeme. Jó­formán nincs olyan optikai műszer, ame­lyet a huszonegyezer alkalmazottal dol­gozó üzemben ne gyártanának. Carl ZelsSi több mint száz évvel ez­előtt alapította meg Jénában, a régi egye­temi városban apró műhelyeit. (Néhány munkással és technikussal kezdték a munkát; minden gépesítés nélkül, kimon­dottan csak kézzel dolgoztak- Sikerült összeállítaniuk néhány mikroszkópot. Ebben az időben még bizonyára nem sej­tették, hogy egy Jövendő, hatalmas opti­kai üzem alapjait vetették meg- Am az üzem alapítója hamarosan felismerte, hogy üzemét csak abban az esetben fejlesztheti tovább, ha gyártmányaik tervezésénél és kivitelezésénél a tudo­mány és technika legújabb eredményei­ből indulnak ki- A későbbiek folyamán Emst Abbe, a munkásszármazású fizikus és matematikus is közvetlen munkatár­sa lett, és kutatómunkájával megvetette a gyár termelésének tudományos alapjait. Am a munka minőségének növekedésével A világhírű „Carl Zeiss“ üzem egv része Az üzem minden készítményét behatóén ellenőrzik Szerte a világon nagy hírnévnek örvend a Jénai csillagvizsgáló új probléma merült fel; az üvegtárgyak megmunkálásának hiányossága. Erre a munkaszakaszra további kiváló munkatár­sat fedeztek fel; dr. Otto Schottot. Ettől az időtől kezdve a gyár alkalma­zottainak a száma egyre emelkedett. 1880-ban még csak ötven munkással dol­gozott, tíz évvel később már 1000 alkal­mazottja volt. Az üzem fejlődésével a jénai egyetem jelentősége Is egyre nö­vekedett, és idővel mind jobban össze­nőtt az üzem problémáival. A második világháború idején a Zeiss­­művek katonai célponttá váltak, állandó bombázásoknak voltak kitéve, és a há­ború után romhalmaz maradt a helyükön. Az üzem munkásai hősi munkájának kö­szönhető, hogy a romokat eltávolították és a Német Demokratikus Köztársaság­nak ez a jelentős üzeme újra megkezdte működését. S azóta a Oarl Zeiss Jéna üzem neve a tökéletesség és pontosság szimbólumává vált a világban. A Svét v obrazech nyomán E. Schäfer felvételei Szüret a bor városában Modor, ez az immár nyolcszáz eszten­dős bájos kisváros méltán reprezentálja határokon Innen és határokon túl a remek kis-kárpáti borokat. Ezért is tartották az idén — szeptember 23-án és 24-én — Modorban a kis-kárpáti borok ünnepéi. Noha az időjárás nemigen kedvezett, hű­vös szél fújt, s az alacsonyan úszó fel­hőkből időnként hideg zuhany szakadt a közönség nyaka közé, mégis ezrek és ezrek nézték végig az ötletesen rendezett felvonulást, az allegorikus exportokat s vettek részt a hetedhét országra szóló szüreti mulatságon. Előkerültek az elemó­­zsiás kosarak, a sült kacsák, rántott hú­sok, a lactpecsenye s1 egyéb jó falatok, hogy megágyazzanak a friss ,fiurcsák”-nak s a zamatos kis-kárpáti boroknak. —ta— Szlovák népviseletbe öl­tözött lányok a szüreti felvonulásán Nem csak kenyérrel él az ember ... Smotlák A. felvételei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom