A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)
1962-07-29 / 30. szám
Mihály a Hétben Kedvesen, barátságosan beszélt velünk életéről, munkájáról és művészetéről. Büszkén vallja, hogy székely, kéziUvésérhelyi születésű, 1936-ig a kolozsvári Nemzett Színház tagja. Nyíré József híres regényéből, az Oz Bencéből készített filmben hívta fel magára a figyelmet, felkerül Budapestre, a fővárosi Operett Színházhoz, 1944. december elején pedig a Nemzeti Szlnhézhuz szerződtetik, ahol a mai napig is játszik hétről hétre, estéről estére. Mondom, igen szívélyesen beszél az életéről, csak a rádióban való szerepléséről hallgat, pedig a Kincses Kalendárium közkedvelt Mihályé ugyancsak hozzéférkőzőtt a hallgatók szívéhez. Amikor Cserepes Lajos bécsi, az 0) Szó dolgozója bekukkantott szobánkba és megpillantotta köztünk Tompa Sándort, illetve Mihályt, mindjárt az volt az első kérdése, hogy: — Hét Rózát nem hozta? — Rózát, Rózámat? — nevetett fel Tompa Sándor. — Neve van otthon, Igaz, sőt az ország határain tői is de útlevélhez szükséges adatat nincsenek. Róza egyébként sem lenne jó partner egy szlovákiai körútra. Örülök, hogy végre nyugodtan lehetek tőle. Nemrégen Jugoszláviából kaptam levelet, amelyben ez állít: „Kedves Mihály bácsi! Szeretnék Jó tanáccsal szolgálni Rózával kapscolatban. Hűzzon le neki egy Jobbkezest, ne kínossá magát örökké! .. . “ Persze, nem minden hallgató viseltetik Ilyen ellenszenvvel Róza lránt. Mióta Dél-Szlovékla kisvárosait járom, sokan odajönnek hozzám, megölelnek és érdeklődnek. Róza felől. — Hát Róza hogy van, mit csinál ás hogy szolgál az egészsége? Jé felesége lehet, kedvébe jár az urának, mert jól néz ki, nem sövényt Hosszon nevetünk a jóízű epizódokon, és küzben lopva laasük ennek a nagyon szerény, de Igen tehetséges színésznek minden szavát, mozdulatát. Régi ismerésünk, színpadról, filmről, rádióbői, s talán a filmkockákról leginkább, hiszen amint ő maga la mondja, száztizenhárom magyar Himbán játszott eddig, Legkedvesebb filmjei? Minden filmszerepe a szivéhez nőtt, mégis talán Móricz Zslgmond Oii-murija és a Dankő Pista tartósnak kedvencei közé. — Az Űri muri egyik jelenetéi huszonhárom éjjel táncoltam végig a próbákon — emlékezik. —És kllencvenhatszor ettem mohón, uras tempóval tíz tojásból rántottat. Éji az Űrl-murl próbáin egy életre megettem tojás-fejadagomat — teszi hozzá tréfásan, mosolyogva. — Melyik a kedvenc területe? A film, vagy a színpad? — kérdezzük kíváncsian. — A színész mindig a hatás szempontjából Ítéli meg a dolgokat, Így az élő szó, tehát a színpad áll hozzám közelebb. Színpadon a színész közvetlen kapcsolatot tud teremteni közönségével, a filmben a technika von láthatatlan falat művész és néző közé. Tömören, lényegretörően beszél, és mindig csak arra felel, amit kérdezünk. Nem egy esetben 0 bliiat bennünket, méghozzá felkapott szevajárásával: Kel iosz a serpenyő alatt Ha az Ifjú Faeton előre látta volna, ml mindent okoz meggondolatlan tettével, nem kérte volna az apját, Helloszt, a napiét ént, hogy beleülhessen a csodálatos lovak által húzott aranyhlntóba. Bizonyára erősebben tartotta volna a gyeplöt, hogy a tüzes szekér le na térhessen pályájáról. — Ne hajtsd a lovakat tül magasan, mert elégeted az eget, — figyelmeztette Hellosz. — Ne ereszkedj túl alacsonyra sem, mert eléghet a főid. Ám Faeton nem fogadta m8g tanácsait. A lovak kitépték magukat kezéből, megbokrosodtak, a csillagokba ütköztek és végül Is a füstös felhők között a föld felé zuhantak. Mindenütt, ahol a nap-kocsi a föld felületének közelébe ért, lángok törtek fel. A talaj kiszáradt, megrepedezett, az agyagban mély, fekete hasadások keletkeztek, a kövek porrá málltak. A folyók nagy sistergés közepette elpárologtak. Az ógörög mondák szerint Faeton elővigyázatlansága következtében keletkeztek a hatalmas sivatagok és félslvatagok. így keletkeztek Türkmenisztán sivatagai Is ... Ugye, megenne egy szép Misiteket, kotlettel vagy egy „lula kebabat", mely most kivételesen — napon sillt. — No, mit akarsz még tudni, édesapám? Mit akarunk tudni? Mindent szeretnénk tndni, mindenről szeretnénk hallani, hiszen Tompa Sándor, Kcssuth-dijae Mnnkaérdemrenddel kitüntetett érdemes művész, akinek nagy elfoglaltsága miatt csak nagyon ritkán van ideje ilyen szlovákiai vendégszereplésre a Rajkó zenekarral. Mit kérdezzünk? Nem tudunk mér mit kérdesni, a pohár után nyúlunk és koccintunk az egészségére, további sikeres szerepléseire a színpadon, a filmben és a rádióban. Kéxdlviaárhelyről Indult cl a művészi pálya göröngyös útiján, is negyven éves színészi mólt ntón kiérdemelte a Magyar Népköztóraaeág legmagasabb kitüntetéseit. Bizony Így. Türkmenisztánban nem sóik jót mondanak Faetomrói. Mivel e földterület háromnegyed részét — mely háromszor ekkora mint Csehszlovákia területe — homok borltja. Ez a hatalmas kiterjedésű Kara-Kum sivatag, a szél messzire sodorja a finom homokot és Hellosz Isten bánatában hetven Celsius fokra melegíti. — Hódoljatok neketnl — Egy kézlegyintéssel halált küldhetők rátok. Nincs a világon hatalmasabb Isten nálaml — dörögte Hellosz és perzselő sugarait a fűidre Irányozta. Évszázadok teltek el. Az ember megszűnt félni a halált hozó sivatagtól. Nem félt már többé a leghatalmasabb Istentől — a Nap Istenétől. Könyörtelen harcot hirdetett a homok, por és maga Hellosz .ellen. Egyes helyeken már eloltották a sivatag klnzö szomját. Kényszerltették a Napot, hogy a halálthozó sugarai heylett adjon áletet a gyapotcserjének, datolyapálmának és a többi szubtj'oplkus növénynek és virágnak. Ám az ember mindezzel nem elégedett meg. Elhatározta, Igájába fogja a Napot és kényszeríti, hogy szolgálatába álljon. S ez sikerült Is neki. Ktrím Masnlkov, a Tünkmán Tudományos Akadémia alelnöke tájékoztatott bennünket, hogy Türkmenisztánban rövidesen üzembe helyezik az első naip-hőerőművet, és elkezdik a kisméretű, hordozható, napenergiával működő gyorsfőzök sorozatgyártását. — Látogassanak meg bennünket egy-két esztendő múlva. Szép ajándékot kaphatnak tőlünk — egy apró napenergia-meghajtású ventilátort. Azután már nem fogunk a napsugaraktól átforrósodot szobában, leengedett ablakredőnyök mögött beszélgetni, mivel egy félvezetőik tulajdonságaival rendelkező különleges réteggel borltjuk be az ablaktáblákat, mely a napsugarak melegét üdítő hűvössé változtatja, bekapcsolja a ventillátorokat és a levegő páratartalmát biztosító berendezést . . . Lehet, hogy mindez szinte hihetetlennek tűnik sokak előtt. Nézzék meg azonban ezeket a képeket. Tegnap mindez még csak az emberek képzeletében létezett. Ám rövidesen a Hello-kazénok Hello-hütőszekrények és a napkombájnok, melyekről Agajev jazll a TUrkmén Tudományos Akadémia Hellotechnlkal laboratóriuménak vezetője tájékoztatott, megvalósulnak. És a föld, melyet Faeton elégetett, a sivatagok és félslvatagok dúsan termő földekké változnak. A mesék, melyeket gyermekeinknek fogunk mondani, azokról az emberekről szólnak majd, akik nem Ijedtek meg a lehatalmasabb Istentől, Hellos2tól sem. Kényszerltették, hogy szolgálatukba álljon és Így jóvátegye mindazt a sok szenvedést, melyet fiával Faetonnal együtt okoztak az embereknek. ANDRE} PUTRA
