A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 4. szám
A Hét és az új rejtvényverseny iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésre való tekintettel szerkesztőségünknek sikerült elérnie, hogy a lap ez év január 1-től kezdve nagyobb példányszámban jelenjék meg. Felhívjuk tehát azok figyelmét, akik később kapcsolódtak be a rejtvényversenybe, hogy a Posta Hírlapszolgálata, valamint a postahivatalok és levélkézbesítők előfizetéseket január 1-ig visszamenőleg és megrendeléseket egyes hiányzó számokra utólag is felvesznek. A cári Oroszország gazdasági tekintetben Európa egyik legelmaradottabb országa volt. Mezőgazdasági termelése — az egészségtelen birtokviszonyok és az egyoldalú gabonatermelés következtében — kitűnő termőföldje ellenére Is alacsony színvonalon állt. A gyáripar későn fejlődött ki és javarészt a külföldi tőke tartotta kézben. A nemzeti jövedelem messze a nyugateurópai országoké mögött maradt. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a munkásosztály a dolgozó parasztsággal és a baladó értelmiséggel öszefogva felszámolta az elmaradt cári gazdasági rendszert. Az első ötéves terv (1928. X. 1. — 1932. XII. 31.) az Ipari termelést 100 %-kal, a mezőgazdaságét 50 %-kal emel.te. Megteremtette a termelőeszközöket gyártó kohó- és gépipart (Magnyltogorszk), Kezdetét vette a mezőgazdaság gépesítése és a felaprózódott kisparaszti gazdaságok kolhozokban való tömörülése. Lenin 1919-ben az SZKjbjP VIII. kongresszusán ezeket mondotta: „Hogyha holnap százezer traktort tudnánk adni, el tudnánk látni azokat benzinnel és elegendő traktoristát tudnánk rendelkezésükre bocsátani (Jól tudjátok, hogy ez egyelőre csak álomkép, akkor a középparaszt azt mondaná: egyetértek a kommunizmussal.“ fi az álom megvalósult 1 Ukrajnában az első ötéves terv folyamán felépült az első, évi ötvenezer traktor teljesítőképességű gyár, melynek futószalagáról 1930. Június 17-én legördült az első traktor. (1. kép.) Azóta a Szovjetunió több mint másfél millió traktorral rendelkezik — Melyik az említett traktorgyár? | Szovjet agroblalögus és nö vénynemesltö, a SZU Tudó I mányos Akadémiájának tag- 1 ja (a képen kereszttel jelölve). Több vonatkozásban, különösen a vegetatív hibrldlzálás terén tovább fejlesztette Micsurin elméleti es gyakorlati eredményeit. A növények szakaszos fejlődésének elméleti kidolgozásával új lehetőségeket nyitott meg a növénynevesltés előtt, jarovizáclós eljárásával sikerült az őszi búzát tavaszivá alakítania. Állattenyésztési kísérletei és ezekből leszűrt következtetései is Jelentősek. A faj biológiai fogalmára vonatkozó és néhány egyéb megállapítása vitatott. — Ki ez a szov |et tudós? B Ismerd meg barátunkat — a Szovjetuniót Szelvény 1902-ben a moszkvai városi tanács egyik ülésén Balinszkij mérnök nagy feltűnést keltő javaslatot tett. „Az egész földkerekségen csak üt egymillió lakost meghaladó nagyvárosnak nlnos földalatti vasútja. Ezek: Szentpetervár, Sanghaj, Hangcsau, Hszlngan és Moszkva. Tisztelt várostyák, talán bizony Moszkva megvárja, míg a kínaiak Is megépítik a maguk földalatti vasútját? Nem, nekünk, dicső orosz székvárosunknak kötelességünk, hogy lépést tartsunk a világ kultúrvárosaival. Városatyák, építsetek metropolltént I Építsetek földalatti vasutat a város közepén.“ — Balinszkij mérnök Javaslatát a tisztelt városatyák — ahogy az várható volt — egyhangúlag elutasították. Mert hét a gazdag városatyáknak megvoltak a maguk fogatja!, amikkel bankházaikba, a börzére vagy színházba járhattak. S a külvárosi munkásnép? Az jobb, ha nem mutatkozik a város közepén. — 1931 Június. Ülést tart az üssz-szöveteségl Kommunista (bolsevik) Párt Központi Bizottságának plénuma, hogy megtárgyalja a főváros közlekedésének problémáit. A Központi Bizottság plénuma elrendeli: „Azonnal meg kell kezdeni a moszkvai földalatti vasút építésének előkészítő munkálatait, mert ez a fő közlekedési eszköz, amely megoldja az olcsó és gyors személyszállítás kérdését.“ És az Októberi Forradalom 14. évfordulójának napján, 1931. november 7-én a Ruszakov utcában megnyitják a moszkvai metro első aknáját (l.kép), 75 ezer ember dolgozott évekig a ma már világhírű meseszép moszkvai metrón, a szovjet főváros egyik büszkeségén, amíg elindulhatott az első szerelvény. — Mikor (pontos dátum) adták ét a forgalomnak a moszkvai metrót? 1926-ban alapított bánya- és iparváros a Kazalt SZSZK-ban (Kazahsztán), a köztársaság legnagyobb városa (mintegy 400 000 lakos), jelentős kőszénbányázatíal, gépgyártással, épltőanyagiparral, nagy hőerőművekkel. Környékén Temlr- Tauban nagy kohászati müvek. A kazahsztáni vasút fontos állomása. Melyik ez a város?
