A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 4. szám
Az állattenyésztésben a legodaadóbb, a legszorgalmasabb dolgozók kaptak helyet. Nagy szükség volt erre. Havonta 100—150 ezer koronát kellett kiftzetnt a tagoknak, és a szilárd jutálmázásra biztosítóit alap nélkül tértek át. A régi vezetőség ts követett el egy hibát. Növelni akarván az évvégi osztalékot, jónéhány száz kilón aluli sertést „csúsztatott be” a jelvásárlóknak évvégi zárlat előtt. Így aztán az új vezetőségnek az első hónapokban — s néhányszor később ts — komoly gondot jelentett a készpénz megszerzése. S hogy ez mégis stkerült, e példa ts kiválóan tgazol ja, hogy kevés biztosítást alappal rendelkező gazdaságok ts áttérhetnek a szilárd - jutalmazás bevezetésére, ha a vezetőség képes prémiumokkal annyira érdekeltté tenni a dolgozókat, hogy rövid idO alatt lényegesen növekedjék a termelés és így megteremtődjék a havonta szükséges Zárszámadás. E szó emléket ébreszt, gondolatokat gyújt, szövetkezett ünnepet jelent. Vonzóerejét még az sem csorbítja, hogy a hónapok és hetek listáján nem kapott meghatározott helyet. Valamikor januárban... Ennyit tudunk csupán érkezéséről. Nézegetem a kimutatásokat, terveket, hallgatom az embe rek véleményét. Számok, szavak, érvek, Indoklások, ' egy év története: a damásdi szövetkezet évvégi mérlege . A lévai járásban a 854 hektáros damásdi szövetkezet az 1960-as év végén az új jutalmazást forma bevezetése mellett döntött. Mit jelent ez a gyakorlatban? A szövetkezeti tagok számára 18 korona készpénzt munkaegységenként a hónap végén, a könyvelők számára pedig 3,50 korona beiktatást, ennyi maradt benn a közös kasszában. Ebből vonják le év végén a tejt a kapott búza árát, a többit meg kifizetik. Az új fizetési rendszer fokozta a munkakedvet. Rendet kell teremteni az állattenyésztésben s erre prémium kell — így értelmezte a vezetőség és e percben, bár talán ők nem Is gondoltak erre, eltndult egy folyamat: az anyagi érdekeltség növelése, ami a termelés növelésének lendltökerekévé vált: készpénz, sőt bizonyos tartalék ts keletkezzék. Damásdon így történt... Kerek asztal mellett ülünk, tűz duruzsol a kályhában s az emlékek kockáiból kialakul egy kép, egy év történeteI Hat nap alatt végezték el a tavasziak vetését, cukorrépa egyeléskor az egész falut ott láttuk a táblán. A kapásokat szétosztották, megállapították az egyes munkák határidejét, és aki azt megtartotta, prémiumot kapott. Az aratást, betakarítást többmenetesen végezték. A kifizetett 100 ezer korona prémiummal a közös kassza számlára nehezen felsorolható értékeket biztosítottak. Búzából a tervezett 27 mázsa helyett 30,8 mázsát takarítottak be hektáronként. Állatállományuk létszáma magas. A szántóterület 27 százalékán évelő takarmánynövényeket termelnek. Magtermesztéssel ts foglalkoznak: az elmúlt évben lucernából 207 mázsa magot hgzott a harmadik kaszálás. Ez komoly pénzügyi értékl Főleg ennek köszönhető, hogy a szövetkezet bevételét, csaknem fele-fele arányban, a növénytermesztés és állattenyésztés biztosítja. Tény észállományukból két éve száműzték a tüdőbeteg állatoAntal Lítzlö elnök ts a vesetöség tagjai. Késiül a terv Hullik bácsi, a kovácsmester kát, az évi fejést átlaguk 3 ezer liter tehenenként. Az állattenyésztésben két kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád elmért. Fecske Anna 3210 literes fejést átlagáért kerületi méretben is kitüntetésben részesült. A szövetkezet az elmúlt gazdasági évben 107 ezer liter tejet adott terven felül a dolgozók asztalára... Elégi Számok és tények meggyőzően bizonyítják: a szilárd jutalmazás bevezetése elősegítette a kitűzött termelési eredmények elérését. A tagok már nem az évvégi elszámolásnál kapták a 10—20 ezer koronát, hanem rendszeresen havonta a 1500—1800 koronát a ledolgozott egységek után. Ha figyelembe vesszük a háztájiból származó jövedelmet és hozzászámítjuk a húsz korona készpénzt munkaegységenként meg a prémiumot, akkor igazán megértjük, miért nem vágyódnak el a. fiatalok a szövetkezetből. Ennyit a múltról. Vajon mit ígér a jövő? Magasak a feladatok, nőttek a beadást kötelezettségek. Az évi terv 350 ezer liter tej beadását írja elő. Ígérik, hogy ezt ts teljesítik. A szövetkezet biztosította a takarmányalapot s úgy osztották be az etetést adagot, hogy mind a sertéseknél, mind a növendékállatoknál egész júniusig biztosítva legyen a súlygyarapodás jelenlegi szintjének megtartása. Hekhárhozamok? Istálló és műtrágya — ez az alap. Így mondja a jubiláló Kiszel Tamás, akt 10 éve vezetője az első mezei csoportnak. — Műtrágyát 108 ezer korona értékben biztosítottunk, 570 mázsa salétromunk ts lesz. Mindent haza kell szállítanunk a telepre, mert különben tavasszal küldik azt, amit már ősszel kellett volna elvetni s ősszel kapjuk a fejtrágyát, amire már tavaszszál szükségünk lett volna. — Hogy mennyit fejlődtünk? Mit mondjak? Alapító tag voltam s így talán elfogult lehetnék. Ezért Inkább kérdeznénk meg azt, akt utolsónak lépett be. Ott megy... Szikár, magas férfit követünk az utolsó Istállóig. Megy trágyát rakni a csillékbe. Polcsák János rugalmasan jár, nemis hinném, hogy hatvanhét éves. ö volt az utolsó belépő. Fuvarozott, művelte kis földjét s bár a fél falu összefogott megnyerésére, 0 konokul nemet mondott. Aztán egy este fülébe jutott a hír, hogy egyedül maradt kívülálló s azt mondta az elnök: — Mit lehet kezdeni egy 64 éves öreggel? Nem számít... Semmilyen meggyőzés nem hatott rá, s ezek az utolsó szavak megsértették — így mondja. Másnap belépett. Feltolja a sapkát, ősz hajtincs hull homlokára. Növendék-bikákat gondoz, mindig nagyon szerette az állatokat. Nincsenek gyermekei, a feleségével él. S a hajdani konok ember a három év alatt egy napot sem hiányzott, s míg beszélgettünk, egyetlen egyszer sem említette, hogy „én". Ez ts szorosan hozdtartozlk az év történetéhez. CSETÖ JÁNOS Polcsák János Ő
