A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 3. szám

ÄCsemadok országos köz­gyűlésének határozata hangsúlyozta a járási bizottságoknak a helyi szer­vezetek munkájáért való nagy felelősségét. A Jó munka feltétele, hogy a szerveze­tek élére tapasztalt veze­tők kerüljenek, akik alkotó módon reagálnak az újra s a felmerülő problémákat ügye­sen meg Is oldják. A helyi szervezetek megfelelő Irányí­tása a Járási bizottságok fel­adata. A Csemadok komáromi já­rási bizottságának munkáját tekintve egy évvel ezelőtt nem volt rózsás a helyzet. Nem tar­tottak rendszeresen vezetőségi és tagsági gyűléseiket, egyes szervezetekben a Csemadok tagsága csak lézengett, nem tudtak mihez kezdeni. A for­dulat a Csemadok járási kon­ferenciáján kezdődött, amelyen szigorú bírálatok hangzottak el: „Nálunk az egész év folya­mán nem volt a Járásról sen­ki. .. A Járás csak papíron irányította a munkát... Sokat Ígértek, keveset tettek..." A volt Járási bizottság tagjai Izegtek-mozogtak a széken. A bírálat Jogos volt. Hisz a Jó munkára megvannak az előfel­tételek. Komáromban területi színház van, s a Járás terüle­tén szép számmal vannak olyan kultúrmunkások, akik nemegyszer mutatták meg, milyen szép és érdekes mun­kát lehet kifejteni a Csema­­dokban. A konferencián elfo­gadott határozat nagy célt tű­zött ki. Jó munkával elérni azt, hogy a komáromi Járás rövid Időn belül a legjobb Járások közé tartozzon. A új Járási ve­­olyan elvtársakat vá­lasztottak, mint Győri Ferenc, Fél Miklós, Beke Vince, Ko­vács István és még mások, akiknek gazdag tapasztalatuk van, s szívügyük a Csemadok­­ban kifejtett munka. Az újon­nan megválasztott Járási bi­zottságnak sok feladatot kell megoldania. Meg kell változ­tatni mind a járási bizottság, mind az aparátus munkamód­szerét. Felmerült a kérdés: folytatni a munkát a régi mó­don vagy választani egy újat, amely a többi tömegszervezet­tel biztosítja ez együttműkö­dést? Az utóbbit választották. Hiszen a cél valamennyi tö­megszervezetnél egy; elősegí­teni az új ember nevelését. A konferencia után az alap­szervezetek elnökei, valamint a járási bizottság tagjai szá­mára szemináriumot tartottak. A Járási pártbizottság segítsé­gével az alapszervezetek elnö­kei Igyekeztek a vezetőségi ta­gokat bekapcsolni a pártiskola munkájába. Így a vezetőségi tagok látóköre kibővült, s kö­zelebbről megismerkedtek a falu problémáival. Rendszeres­sé váltak a Járási bizottsá­gok, valamint az elnökség ülé­sei. Kiépítették a szakbizottsá­gokat és az aktivista hálózatot. Ily módon sikerült elérni, hogy a helyi szervezeteket a Járási bizottság politikailag is haté­konyan és rugalmasan Irányít­sa s a vezetőség figyelmét ráte­relje a Csemadok előtt álló faladatokra. Ezek az Intézkedések azon­ban még nem javították volna meg a Csemadok életét. Ér­dekessé és eredményessé kel­lett tenni a munkát. A Járási nemzeti bizottság mezőgazda - sági osztályával közösen pro­pagálták az új technika fon­tosságát a mezőgazdaságban. A Csemadok gyűlésein be­széltek az ú] mezőgazdasági gépekről, jó munkára serken­tették a tagokat. Helyesen ér­tették meg, hogy a kultúrfor­­radalom fellendülése megköve­teli a tudomány és a technika elsajátítását, gyakorlatban va­ló alkalmazását. Így a Csema­dok tagjai Bátorkeszin, Gútán s még sok más faluban támo­gatói voltak a kétmenetes ara­tásnak. Nem egy helyi szerve­zetben kezdeményzöen járultak hozzá a faluszépltési akcióhoz. Kabafalván a Csemadoknak oroszlánrésze van az új kul­­túrház felépítésében. Bátorke­szin a vlzszabályozásnál dol­goztak le brigádórákat. A helyi szervezetek tagjai ú] Javaslattal Jöttek. Tánc, ének, színdarab-köröket kelle­ne szervezni. De hogyan? — merült fel a kérdés. Nincs, aki vezesse, tanítsa a táncosokat. A Járási bizottság itt Is segí­tett. A járási művelődési ott­honnal közösen Kolozsnémán egyhetes tanfolyamot rendez­tek a táncvezetők részére. Negyvenötön vettek részt raj­ta. Az eredmény, hogy ma alig lehet számontartani a tánccso­portok számát a Járásban. Ko­lozsnémán megrendezték a Já­rási Csemadok napot. A tánc és énekkarokban háromszázhet­ven személy szerepelt. A falu Ilyen ünnepélyt még nem lá­tott. Több mint háromezer ven­dég gyönyörködött a csopor­tok fellépésében. A szerveztekben az egyes ünnepek alkalmából esztrád­­műsorokeft, kultúresteket ren­deztek. Rendszeresítették a szlovák nyelvtanfolyamokat is. A kultúrosztály, a kultúrotthon s a CSISZ Járási bizottságával karöltve szlovák nyelvtanfo­lyamokat szervezett Bogyón, Hetényben tizenhatan látogat­ták a tanfolyamot. így lehetne sorról sorra ven­ni azokat az eseményeket, melyeket a járás területén a Csemadolk rendezett. Nem is lehet csodálkozni aztán, hogy ez évzáró közgyűlések vala­mennyi szervezetben sikere­sen folytak le s gazdag ered­ményekkel. A Járási konferen­cia Is Jól zárult. Négy falu­ban azonban még nincs Cse­madok szervezet s a szerveze­tek újabb követeléseket állíta­nak a Járási bizottság elé. Több módszertani segítséget kérnelk. Követelik, hogy az aktivista hálózatot bővétse ki a Járás olyan kultúrmunkásokkal, akik a kultúrmunka szervezésében még nagyobb segítséget nyúj­tanak. Es még egyet. Fordít­sunk nagyobb gondot a Cse­­madok-tagok szakmai és kul­turális nevelésére. Hisz csak Így tudjuk a pártunk által ki­tűzött nagy feladatokat sikere­sen megoldani. SZIGL FERENC < N Járási konfe iwiiík előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom