A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-21 / 3. szám

Megszámoltátok már az évgyűrűket egy kivágott fatörzsön? Egyszerűnek tűnik a dolog; minden évben egy nagyobb vagy kisebb réteggel vastagodik a fa. A gyűrűk vastagságából megállapíthatjuk, melyik év volt kedvező ős melyik csapadékban szegény. Ennyi az egész...? Nem, ez még csak a kezdete egy az évgyűrűk tanulmányozásával foglalkozó tudományágnak, a dendroklimatológiának.

Köztársaságunkban az évgyűrűk tanulmányozásával Bohuslav VinS mérnök, a CSAZV Erdőgazdasági Kutatóintézetének tudományos dolgozója ős dr. Kfivsky, az ondrejovi Csillagvizsgáló Intézet tanára foglalkozik. Első pillantásra talán meglepő, hogy miért érdekli az erdészt és a csillagászt egyaránt az évgyűrűk növekedése. Egyszerű... Az évgyűrűk növekedése szorosan összefügg a nap protuberanciáival és általában a nap felületi jelenségeivel. Az öreg fák évgyűrűik révén megőrzik az elmúlt korok klimatikus jelenségeit. A kutatómunka alapján a fák fejlődését grafikonnal ábrázolták. A grafikon görbéjéből az évgyűrűk változásának olyan törvényszerűségeit állapították meg és olyan összefüggésekre bukkantak, amelyek a naptevékenység 80 éves periódusaira utaltak és kapcsolatban álltak a nap tuberanclálnak számával is. A maximumoknál az évi gyarapodás csökkenése következik és csökken az évi csapadék is, a minimumoknál fordított helyzet áll elő. Dr. Kfivsky a dendroklimatológia alapján elárulta, hogy az elkövetkező évek az évszázad végéig nedvesebbek lesznek, mint eddig. Ez kedvező ugyan a í£k növekedése szempontjából, de több meliorációs munkálatot kíván.

Az évgyűrűk kutatásainak eredményét összevetették a nap megfigyelése révén nyert ismeretekkel, amelyet több mint kétszáz éve végeznek a tudósok. A napmű- Evtizedek óta növekedik ez az öreg tölgy, ködés 80 éves ciklusainak összehasonlí, és évgyűrűi sokat elárulnak majd az tására legmegbízhatóbb forrásaink a sarki időről, amelyet átélt

Az erdész és a csillagász

Veszélyesek

a világító percek? Híd Prága fölött

Karárónk világító számlapja kén és horgany vegyfileten kívül parányi mennyiségű rádióaktív anyagot is tartalmaz. Az alfa és a béta sugárzást teljesen elnyeli az óra fém burkolata, de a gamma sugárzás keresztülhatol rajta. A női karórák átlagos sugárzásának az erőssége 0,14 mikrocurle, a férfióráké kb. 0,36 mikrocurle rádium sugárzásának felel meg. E. Beeler írja a Deutsche Medizinische Wochenschriftben, hogy a női karórák világító számlapja ötven év alatt 500 röntgent sugároz egy cm mélységben a csukló bőre alá. Ez évente tíz röngent, azaz naponta 0,027 röntgent jelent. Ha az óra számlapjának a nemi szervektől való 30 cm-es átlagos távolságával számolunk, a sugárzás ilyen erőssége mellett ezek a szarvak 10—40 milllröntgent kapnak évente. Miután az alaki változásokat előidéző sugáradagok még a legérzékenyebb szövetektnél is jóval nagyobbak, levonhatjuk a következtetést, hogy a világitó számlapok kisugárzása semmilyen esetben nem lehet káros a szervezetre.

Ugyanilyen valószínűtlen az a feltevés Is, hogy a foszforeszkáló számlapok kisugárzása leukémiát akozhat. Valószínűtlen elsősorban azért, . mert a sugárzással a csontok kerülnek közvetlen érintkezésbe, amelyek semmiképpen sem vesznek részt a vérsejtek képzésében.

Fővárosunk fejlesztésének egyik legkiemelkedőbb terve a Nusle völgyet áthidaló, ötszáz méter hosszú és helyenként a talaj fölött negyven méter magasan húzódó híd. Ez a sűrűn lakott völgy elválasztja a város központját Prága déli részeitől. Az új nagyszabású híd létesítése nemcsak a főváros közlekedése szempontjából jelentős; megépítésével javul a közúti összeköttetés északról dél és kelet felé, Brnó és Bratislava irányúban is.

E völgyhíd építésének gondolata a század elején vetődött fel. Az első —

1926-ban kiírt — pályázatra huszonkilenc tervet nyújtottak be. Főleg ívhldakkal kívánták a kérdést megoldant: fesztávjuk elérte volna a 310 métert. Néhány tervben a híd pilléreit garázsok, sőt lakóházak felépítésével kívánták hasznosítani.

A megnövekedett forgalmi igényeknek megfelelően 1958 végén ismét pályázatot hirdettek a felső szintén hat forgalmi sávval és gyalogjárókkal, az alsó szinten pedig két közúti villamospályával rendelkező híd építésére. A beérkezett harminc pályamunka közül — némi változat. Kfivsky és dr. Kviéala a nap fénykápén vizsgálják a sötét foltokat.

fények, amelyek előfordulásáról és számáról az V. század óta vannak feljegyzéseink, a sarki fények ugyanis mindig a napmüködés maximumainál jelentkeznek.

Az évgyűrűk vastagságának Ingadozása, a kedvező és kevésbé kedvező éghajlati feltételeket tükröző maximumok és minimumok tipikus csoportosulásai segítségünkre vannak az archeológiában és a régészetben is. Segítségükkel sikerült egyes régi. faépületek maradványainak a korét meghatározni, mégpedig úgy, hogy az ismeretlen korú famaradvány évgyűrűinek a váltakozását összehasonlították egy ismert korú fatörzs évgyűrűivel. így például a Sumavai Pleäny tó (Kopasz tó] partjának öreg fenyője lehetővé tette, hogy évgyűrűi alapján a múltba visszamenően négyszáz évre megrajzolják az időjárásra és a csapadék elosztódására annyira jellemző görbéket.

tatással — a bratlslaval Jlfí Kozák csoportjának tervét javasolták kivitelezésre. A megvalósításra ajánlott terv szerint az acélhíd öt nyílással készül: három U alakú, felfelé enyhén szélesedő, üreges vasbeton pillér tartja majd. A három belső nyitás egyenként 99,20 méter, a két szélső pedig 86,80 méter hosszú lesz. A híd vályú akikú főtartóira függesztik fel a közúti villamos és a vasút számára készített apró pályáka:t. A felső pályái húsz, az alsót tizenöt centiméter vastag betonlemez borítja.