A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-27 / 21. szám
Vita az ifjúság neveléséről é&Kinek^iuH VI igazit Tanulni sohatam késő Nem vagyok pedagógus, esek egyszerű, Idős munkósesszony. Gyerekeket én Is neveltem, de még a kapitalista vilégban, amikor nagyon nehéz életkörülmények között éltünk Mi szülők mégis azon voltunk, hogy minél jobb nevelést biztosítsunk gyermekeinknek. Ma ne a tanítóban keressük mindig a hibét, a tanító csak jót akar á gyereknek, bízzunk benne és fogadjuk meg a tanácsét. Vannak, akik a vita folyamén kifogásolták, hogy a tanítók nem- világosítják fel a gyerek nevelését illető problémákról a szülőket. Hogyan világosítsák fel őket, ha a szülők még a szülői értekezletekre sem Járnak, harminc szülőből tíz, ha megjelenltk; az alsófokú iskolákban még ennél .is rosszabb a helyzet. A szülői házban látottak és hallottak, a szülői példámutatás nagy hatással van a gyermek lelki világára. Ne tűrjük, hogy gyermekünk hazudjon; neveljük őszinteségre, köteleségtudásra és a felnőttek iránti tiszteletre. Ismertessük meg gyermekeinkkel a múltat is, a ml gyermekkorunkat. Szüléinknek nem volt munkájuk, s ha volt is, szűkösen kerestek, ml nem járhattunk Ilyen szép ruhákban, nem tanulhattunk egészséges, korszerűen berendezett tantermekben, mint a mai fiatalok. Megtörténhet, hogy fiaink el sem hiszik, amit mondunk, mesének tartják az egészet, és csak nevetnek rajta, pedig így volt. Gyuri szülei keveset törődtek gyermekükkel, ha többet foglalkoznak vele, nem jutott volna odáig. Az anyja azt mondja neki: dolgozz, akárhol, csak sok pénzt hozz hazai Hát nem az édesanyának kell azzal törődnie, hogy a fia hol dolgozzon? Az apja viszont azt mondja neki: keveset dolgozz és sokat keress, jól él]I Igaza volt az egyik hozzászólónak, aki azt Irta, hogy Gyuri szülei inkább növesztik a gazt, mint irtják. Most Gyurin a sor, ha valóban szeretne tanulni, még nem késő. Ssalay Matild, Dunaszerdahely Péter l&szló felvétele Sokszor árt az apai szigor Két évvel ezelőtt találkoztam vele az uteáa. Tíz éves lehetett, félős, bizalmatlan tekintettel lépkedett az apja mellett, aki hangosan szidta: „Ne próbálj többet csavarogni, te gazember! Ma miért nem voltál Iskolában? Miért szöktél el otthonról is, és az Iskolából is? Csak sxamordségot és bajt okozol nekünk . ..!" Ezek utón mintegy magának mondta: A nagyobb fiamban is csalódtam, ebben Is csalódok, de miért? Abból la csavargó lett, míg a gyermekotthonba került, és Íme ez is... Érdekelt az esőt, ezért nténa néztem; később megtudtam, hogy a kis Gyárit gyermekotthonba adták (bírósági döntés alapján) mint „rendes növendéket*. A feljegyzésekből és beszélgetésekből megtudtam, hogy a fiú otthon rakoncátlan, ssófogadatlan volt, csavargóit, nem tanult és lopott. A gyermekotthonban első héten alig változott a viselkedése. Tanulni nem akart, de a szökési szándékairól lemondott és nem lopott, bér lett volna rá alkalma. Türelmes, mindig jókedélyfl, kiegyensúlyozott modoré nevelőiben bizalomra talált. Sóba sem látta őket veszekedni, civakodni és durván viselkedni egymással szemben, mint otthon a szülei. Múlt az idő és Győri napról napra otthonosabban érezte magát új helyén. Mi az oka, hogy a fiú az idegenek között egyhamar otthonra lelt? A családban, amelyben egy évtizeden keresztül növekedett, az apa nevelte a gyerekeket, az anyának egy szava sem volt. Az apa az emberséget fenyítéssel próbálta fiaiba oltani. Azt hitte, hogyha „felülről”, a családi tekintély magaslatáról „hivataloskodlk" gyermekeinél, tekintélyt szerez Az eredmény más lett. Gyermekei a puszta megjelenésétől is féltek és félnek. Szüleiket nem szeretik, mert úgy érzik, azok sem szeretik őket. Pedig valójában szeretik, csak nem Ismerik a szívhez vezető utakat. Hol hát a hiba? Nem benned, apa, aki magad akarod nevelni gyerekeidet anyai szeretet nélkül, elavult nevelési módszerekkel és "eszközökkel? Miért vagy goromba hozzájuk, miért nem biztosítasz számukra boldog, békés családi életet? Gyuri fiad — látod — a gyermekotthonban nőm érzi magát oly elhagyottnak, fölöslegesnek, mint a szüleinél. Mér tudja, hogy tanulnia kell, ás nem szabad csavarognia, lopnia, mert az nem méltó bozaé. Arcáról sugárzik az öröm, boldog, ha az órákon jól felel. Milyen jó lenne, ha néha, legalább néhány percre meglátogatná az édesanyja, és ő elmondhatná neki, hogy milyen boldog, milyen jó ez a másik otthon, ahol nem verik és korholják minden kicsiségért I Az apját talán nem is várja annyira, de azért szeretné látni őt, hogy bebizonyítsa neki: apám, látod, nem volt igazad, amikor veréssel akartál nevelni és megjavítani I Tanltókl A ti feladatotok, hogy a szülői értekezleteken a helyes nevelési módszerekre oktassátok a szülőket. Tanítsátok meg őket az okos és következetes szülői magatartásra, hogy társadalmunkból eltűnjenek a csavargó gyerekek. Német Dezső, Bodzásújlak Pista története A szövetkezet megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepelte a falu. A gyerekek örültek legjobban az eseménynek, körhinta, hajóhinta, hullámvasút és sok más, nem mindennapi szórakozás örömeit élvezhették. Az évforduló alkalmából egyik barátom meghívott a szüleihez, a faluba. Barátom két gyermek boldog édesapja. Pista fia második osztályos tanuló, Péterke most tanul járni. Ebéd után megtekintettük a falut. A második osztályos Pista is hozzánk akart csatlakozni, de édesanyja erélyesen visszautasította. — Te idehaza maradsz, Péterkével. Ki vigyázna rá, ha mt elmegyünk? Talán már nem szereted az öcsikédet? Pista szó nélkül otthon maradt, de bánatos szemmel nézett utánunk. Nagyon sajnáltam, de vendég létemre nem akartam szólni az érdekében. A dolog nagyon elgondolkoztatott. A körhinta és a zajos gyereksereg láttára Pistára gondoltam. Képzeletemben láttam őt, ahogy szomorúan összeszedi Péterke Játékait, amiket a kicsi szétdobált. Pista vigyáz az öcsikéjére, de bizonyára szívesebben menne a többi, vele egykorú gyerek közé. Vigyáz Péterkére „kötelességből”, „kényszerből” játszik vele. Helyesben tette Pista édesanyja, hogy Péterke mellé parancsolta ót? Olvastam a Hétben egy elbeszélést, amelyből kiemelek egy részletet: „A lány azért nem akar gyereket, mert gyermekkorában eleget mosta testvérei pelenkáit és gondozta az apróságokat. Most, hogy felnőtt, már nem akar gyerekkel kínlódni. Ahelyett, hogy gyermekét megszülné, Inkább a halált választja Több példát Is felsorolhatnék. Hasonlő esetek csíráit valahol mélyen, a gyermekkorban kell keresnünk. Nem akarom eltúlozni a dolgot, de úgy érzem, Igazam van abban, hogy a gyermekek gondozásét ne bízzuk olyanokra, akik még maguk Is gondozásra, nevelésre szorulnak. Dfs törjünk vissza Pista esetéhezi Jó természetű, szófogadó gyerek, édesanyja parancsát ellenvetés nélkül teljesítette. Lélekben bizonyára fájdalmat (érzett, de nem lázadt fel a parancs ellen. Kötelességtudó ember válhat belőle, aki minden parancsot hajlandó teljesíteni, még az olyat Is, amely meggyőződése és emberi méltósága ellen Irányul. Ne feledjük azonban, hogy társadalmunknak gondolkodó, öntudatos és nem gépemberekre van szükségei Az Ilyen nevelésnek más káros következménye is lehet. Pista, mondjuk, tudatosítja magában, hogy Peti miatt nem mehet a gyerekek közé. Peti lránt lassan érő sllenszenv alakulhat ki benne, amit pedig bizonyára a szülei sem szeretnének. Moteslky Árpád
