A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-05-13 / 19. szám
M 4 1 É I 1 I A Terület: kb. S8B 700 km« Lakosiig 35,9 millió (1960) úgyszéván kizárólag sandán! néger FOvároi: Lagos, 270 000 lakos Gazdaság: agrárállam jelentés a yarsanyegki vitellel Kivitől: pálmaola), kakaó, ISldlmogyorA, Orcák, nyersbőrök, mahagóni Behozatal: vas- 6s fám áruk, gépek, textiUáfc, közlekedési eszközök, vegyiáruk N ébány évvel az első világháború után, amikor a brit kormány „testhezálló" foglalkozást keresett létszámlelettl ezredeseinek és tábornokainak, egy magasrangú katonatiszt jelentkezett a gyarmatügyi minisztériumban, aki valamilyen beosztást szeretett volna kapni Nigériában s ez alkalomból mindjárt majdani nyugdija iránt Is érdeklődött. Csodálkozva nézett rá a gyarmatagyi minisztérium tlszvlselóje. „Mit, ön nyugdíjról beszél? Aki Nigériába megy, nem él olyan soké, hogy nyugdíjba menjen .. .1” Hogy ez a dolog valóban megtörtént-e, nehéz volna megállapítani; mindenesetre Igaz — átvitt) értelemben. A nigériai klíma olyan gyilkos, hogy európaiak mindig Is nehezen tudták elviselni. Ez tartotta vissza a portugálokat is attól, hogy teljesen meghódítok az országot, amikor 1472-ben partra szálltak a Lagosl öbölben. Innen Benlnlg és Itnélg nyomultak előre,, összeszedték a híres benlnl bronzplasztikákat és az lfnel terakottákat, egy ősi kultúra termékeit, de tovább nem mentek, mert a malária és az álomikór megakadályozta őket ebben. Mivel az országot nem tudták meghódítani, a portugálok sürgősen a rabszolgarablásra vetették magúkat, s a Lagos és line közti területnek a „Rabszolgypart" nevet adták. A rabszolgakereskedelem kifizető volt; a spanyol, angol, francia és portugál gyarmatosítóknak hihetetlen rövid idő alatt sikerült kllrtanlok Észak és Dél-Amexlka őslakosságát. Most hát munkaerőkre volt szükségük. Még a 16. században „két hordó spanyol borba” került egy nigériai rabszolga és ezer dukátért lehetett értékesíteni. Kétszázötven évig voltak a portugálok ural a rabszolgapiacnak. Addigra az ország annyira elnéptelenedett, hogy nem volt többé hasznothajtó az üzlet. Portugália ezért az Utrechti békében (1712) vonakodás nélkül átengedte a rabszolgakereskedés monopóliumát Angliának. S az angolok újra fellendítették az ipart. Miért szerezték volna be a „fekete árut“ kizárólag az ország déli területein, amikor az északi rész sokkal sűrűbben lakott volt? Az emberek ott úgyis az emlrek, sejkek és szultánok rabszolgáinak számítottak. Bevált a számítás. Eszak-Nlgérla uralkodói megbilincselve szállították az afrikaiakat a pártvldékre s ottt eladták őket — évente mintegy százezret — az angol rabszolgakereskedőknek. Még javában virágzót az üzlet, azután Is, hogy Amerikában 1804-ben és Angliában 1807-ben betiltották a rabszolgakereskedelmet. Nem a civilizált világ felháborodása vetett véget a szörnyű rabszolgakereskedelemnek hanem az a felismerés, hogy a mezőgazdasági termékekkel — földimogyoróval és pálmaolajjal — való kereskedés nagyobb hasznot hajt. Az angol gyarmatosítók arra használták fel a rabszolgakereskedők tapasztalatait, hogy a törzsíőnökök és a szultánok segítségével kiépítsék uralmukat az országban. Nekik kellett kltaposnlok az utat, minthogy nem akadt elég fehér ember, akik meg tudták volna szokni a szörnyű tropikus hőséget Nigériában. Ma ebben a több mint harminc millió lakost számláló országban mindössze tizenegyezer európai él. Jóllehet Nigéria 1980. október 1-én elnyerte a függetlenségét, ez az elenyésző kisebbség tartja még mindig kezében a hatalmat, azokra az ellentétekre támaszkodva, amelyek a helyi feudális uralkodók egyéni érdekeiből fakadnak. Nigériának, mely á Gulneal-öböl menti nedves, tropikus part&ávtől a Szahara száraz, forró déli pereméig húzódik, van a legtöbb lakosé az afrikai országok közül. A kereken 38 millió nigériai az afrjtkai kontinens lakosságának csaknem egy hatodát teszi ki. A brit uralom a legkülönbözőbb törzseket és népeket egyesítette önkényesen mint Nigéria gyarmatot, úgyhogy az 1980-ban függetlenséget nyert ország lakói ma mintegy 270 nyelvet és nyelvjárást beszélnek. Nigéria területe három övezetre tagozódik. A mindig csapadékos, mangrove erdőkkel borított parti sávhoz, a Niger folyó deltájának áttekinthetetlen vidékéhez és a tropikus őserdőkhöz északról füves, fákkal vagy rltkás erdőkkel borított szavanna csatlakozik. Az északi sáv a Csad-tó partjáig már az észak-afrikai száraz éghajlati övezetbe tartozik. A középső szavannasáv és a trópusi erdők északi pereme a legsűrűbben lakott. Itt még ősi módon kapásműveléssel munkálják meg a földet. Ez a megművelés, mesterségesi tnágyázás nélkül azonban néhány aratás után terméketlen ugart ihagy hátra, amely sok évtizedig leheteti enni teszi a további megmunkálást. Ezért ennek a területnek csak 10—IS százaléka van művelés alatt. A legfontosabb export termékek az ország más területeiről származnak. így a déli rész mindenekelőtt pálmaolajat, pálmamagot és kakaót szállít. Az olajtermékkivitel terén Nigéria Afrikában az első, a kakaóexport terén Ghana és Brazília után a harmadik helyen áll a világon. A szárazabb északi vidékek földimogyoró termelése révén a margarlngyártásra használt eme fontos nyersanyag kivitele terén világviszonylatban szintén első helyen áll. Jelentős Nigéria ón- és columblt-klvetele is; utóbbi a különleges acélok nemesítéséhez szükséges nlobiumot tartalmazza. Udl-Emugu vidéke szénben nagyon gazdag, a termelés azonban Igen kevés. Jelentős a vas-, ólom-, cink-, urán-, wolfram-, arany- és ezüstére előfordulás, ezek azonban még feltáratlanok. Gazdagsága gyarmati színvonalon áll, bár erőforrásai jelentékenyek. Gazdag bányekincsel ellenére az Iparnak még csirái sincsenek meg. Almos ■ bébi: A «fizó nap, a dolgozó mama rttmücus mozgásé Ml mosttotta. Fárasztó munka primitiv eczkózókVaJ — ex ax afrikéi xtfi aorta a oaakaom százórás brit gyarmati uralom utás. A víz az ország északi száraz steppés vidékein többet ér az aranynál. A lakosság kénytelen maga építette, nem higiénikus berendelésekkel beérni. Az eredmény — járványok. Az AjsxOlOttek 50 százaléka nem ért meg a harmadik életévét. Dr. Nnamdi Akxtldwe 1900 novembere éta Nigéria államfője. Az Egyesfllt Államokban tanult és égy düntött, hogy sz ország maradjon meg a Brit Nemxetközflsség keretében
