A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-05-13 / 19. szám

Japánban még mindig Áldozatokat szed a Hirosimára és Nagaszaklra ledobott amerikai atombomba. Ezért tiltakoznak a Japán dolgozók oly határozottan a Karácsony-szigetek mellett megkezdett újabb amerikai atomrobbantások el­len TMlakoűukk! WwWWWWW • A nyugati Imperialisták, a kapitalista világ politikáját irányitá monopóliumok mindig gondoskodnak a nemzetközi fe­szültség fenntartásáról. Ha a szocialista országok Őszinte és kitartó bóketOrekvé­­sei következtében kissé csókken a fe­szültség, nyomban olyan provokációk­kal válaszolnak, amelyek visszarántják a világot az esztelen hidegháborúba. Az imperialisták ilyen kibivó békcellanes tette az elmúlt hét kOzepén a Kará­csony-szigetek közelében megkezdett légköri atomrobbantás-sorozat is. Miért oly nagy búntett ez Egyesült Államok vezetőinek e lépése 7 A Genfben tanácskozó 10 hatalmi le­szerelési értekezleten kislakait lég­kor kedvező kilátások reményét keltette, az amerikai provokáció azonban fi} hely­zetet teremtett. Pedig a Szovjetunió és a semleges országok által előterjesztett nemzeti ellenőrzési rendszer alapján aláírhatták volna az atomfegyverklsérle­­tek végleges betiltását. Az USA azonban olyan ellenőrzést kívánt, amely biztosí­totta volna számára a szabad kémke-A londoniak Is határozottan követelik a megkezdett atomfegyver-kísérletek azonnali beszüntetését. dúst. Most azonban az is kiderült, hogy egyáltalán nem akart semmiféle tiltó egyezményt aláírni, csak azért szabott elfogadhatatlan feltételeket, hogy foly­tathassa az atomkisérleteket és közben a Szovjetunióra háríthassa a felelőssé­get az egyezmények létrejöttének meg­hiúsításáért. A NATO-ezOvetségesek kétszer any­­nyi kísérleti robbantást végeztek, mint a Szovjetunió; ezért hadászati szem­pontból sem megokolt az újabb 30 rob­bantásra tervezett sorozat. Az USA provokációja újabb lOkést ad az atomfegyverkezési hajszának, mi­vel a Szovjetunió, védelmi- erejének fo­kozására esetleg kénytelen lesz kipró­bálni újabb atomfegyvereit. Pauling amerikai tudós számltfisai szerint minden felrobbantott atombomba annyi rádloaktlv anyaggal szennyezi be a légkört, hogy az elkövetkező évtize­dekben több száz gyermek születik majd komoly testi fogyatékosságokkal. Az egész világ közvéleménye felhá­borodással fogadta ezt az újabb ame­rikai provokációt. Soha nem látott erejű tiltakozó mozgalom követeli, hogy a washingtoni kormány azonnal szüntesse be az atomfegyver-kísérleteket és kös­sön szerződést a tömegpusztító fegyve­rekkel végzett robbantások betiltására. A genfi leszerelési értekezleten a szo­cialista államok mellett a nyolc sem­leges ország is elítélte az amerikaiak minősíthetetlen tettét. A világ minden részében politikusok, miniszterek, köz­életi személyiségek követelik a kísér­letek beszüntetését. New Yorkban, Lon­donban, Tokióban, Amsterdamban, Kop­penhágában tüntet a közvélemény a Ka­rácsony-szigetek közelében szaporodó haláithozó „gombafelhők“ ellen. Ehhez a földkerekséget étfogó tiltakozó moz­galomhoz csatlakozunk ml is. Tiltako­zunk! Tiltakozunk a háborús előkészü­letek tokozása, a nemzetközi feszült­ség csökkentését aláásó amerikai pro­vokációk ellen! Sz. B. Hatalmas milánói tüntetés az atomfegyverkezés ellen K|ll«p(i|w A hitleri fenegyerek Ottó Sknr/.enyt, ugy hiszem, csak a fia ialabb nemzetieknek kell bemutatni. A/ok, akik a második világháború idején mái" figyelemmel kis=r'ék az eseményeket, hí zonyára jól emlékezitek nevére. A Hanna dik Birodalom propagandagépezete a ho siesség nimbuszát szőtte személye körül. Hitler egyik dédelgetett je voll, amin nem is lebet csodálkozni, hiszen Skor/eny a legaljasabb feladatok végrehajtására is készségesen vállalkozott. Otto Skorzcny, ez a tölgyfalombokkal, brilliánsnkkal és kardokkal ékesített In vagkeresztes haramia I BOH-ban született Becsben. Mar apja is meggynződéses fa­siszta volt. Így nem csoda, hogy aztán Ausztriában hamar konfliktusba került a törvénnyel, s mikor mar égéit a talaj a lá­ba alatt, átszökött a Harmadik Birodalom­ba. Természetesen ott menedékjogot ka pofi, hiszen az SS-nek szüksége volt a rovati múltú, mindenre elszánt gazfickók­ra. Skorzcny 19311 ban a hitleri hadsereggel tér vissza Ausztriába. Mindjárt kiszemeli magának Moskovits sebészproíesszur villa ját. A híres orvosi koncentrációs labor ba küldi, jómaga meg beköltözik a pont pásan berendezett lakásba. Közismert história, hogyan szabadította ki s vitte el Skorzcny kis repülőgépen a Grand Sasso-i börtönből Mussolinii, azt is tudjuk, hogy 1944. október 15-én of bízták meg a budai var bevételével, ha Horlhyék különösebb ellenállást tanúst Hittak volna. Ám Horthy ..védelembe ve tele" könnyebben ment végbe, mint azt Skorzcny egyáltalában elképzelte. A háború befejezése után némi változás állott be Skorzcny életében. Amerikai fog­ságba esett, innen azonban rövidesen meg szökött, álneveken élt Nyugit! -Europa kii lönhözö városaiban, s végül Madridban telepedett le, ahol jövedelmező acéláru export-import vállalata van. Emlékiratai Nyugat-Németországban százezres pél­­dányszáiuliaii jelentek meg. Csehszlovákia 1950-ben kérte kiadatá­sát, mivel a háoorú végen Morvaország­ban csehszlovák állampolgárokat gyilkolt. A nyugati hutalii.dk erre azt felelték, hogy Skorzcny lakóhelye ismeretlen Érdekes, hogy ugyanabban az időben, a francia Ce s'nir szemfüles riportere egy párizsi utcán lefényképezte. Skorzcny üzleti vállalkozásai melleit egyike a hírhedt Légion Europa fasiszta terrorszervezet m-galakitóinak. A francia OAS is tagja ormok a szervezetnek. A neo­fasiszták központ! irodája jelenleg a své 1 országi Malruöliei* működik. Tavaly nyá­ron Skurzeuv itt is megfordult, persze hamis útlevéllel. Azonban így sem kélsé ges, hogy kik azok, akiknek elsődleges érdeke, hogy a legendás hírű hitleri fe­negyereknek még hajaszála se gnrhiilhes sen meg. S. Gv

Next

/
Oldalképek
Tartalom