A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-04-22 / 16. szám

fflFiJl'l'///// Guatemala diktátora Mi><uel Ydigures Fuentes Guatemala köziár saségí ülnöko mini minden diktátor, külföld felé a demokratikus államférfi szerejíélien igyekszik tetszelegni. A könyörtelen valóság azonban az ellenkezőjét bizonyítja. Országé ban — melynek 4 millió lakosa van — a fa sisztn fajelméletnek megfelelően az állam­polgárokat kél csoportra osztották Az ural­kodó fajhoz az európai származásúak, főleg a spanyol gyarmatosítók utódai tartoznak. Ezek általában a városokban laknak és nagy­részt a módosabb polgárok közé sorolhatók. A három és fél milliónyi falusi lakossóg fő­leg az indián törzsek leszármazottjuiból tevő­dik össze, nőnIő többségükben ma is rabszol gasorban sínylődnek, írástudatlanok. Fuentes tábornok a földbirtokosok támo­gatását élvezi, és maga is ehhez a társadalmi osztályhoz tartozik. 1957-ben Nemzeti Felsza­badítás Fártja néven politikai mozgalmat ho­zott létre, melynek egyúttal elnöke is A nem fiatal tábornok — ma már üti éves — politi­kával aktívan csupán az utóbbi években fog­lakozott. Mint hivatásos katona részt vett néhány államcsíny lebonyolításában. Fuentes példaképe, Guatemala szézadelnji ..véreskezfi főnöke", Estráda Gallérra Itarins, a királynő meggyilkolása után megjelent a minisztertanács gyásziílésén, kitette revolve­rét az asztalra, s a megrémült minisztereknek csak ennyit mondott: „Máiéi kezdve én va­gyok Guatemala elnöke.” Es 21 esztendeig az is maradt, revolverrel intézve továbbra is az állam ügyeit. Nagy elődjéhez híven, Fuentes is a „revol­ver-rendszert" tartja a kormányzás legmeg­­bfzhntóhh eszközének, annél is inkább, mivel az illegalitásban dolgozó demokratikus erők állandóan erősödő tevékenységet fejtenek ki a diktatúra ellen. Miszen alig telik el hét, hogy a napilapok hasábjain ne olvasnánk a gnalemalai partizán tevékenységről. A gualunialai nép mély rnkonszenvet érez a forradalmi Kuba iránt, mely megvalósítot­ta azt, amit 1954 ben a közvetett amerikai agresszió folytán Gnutetnala népe nem volt képes megvalósítani. Érdemes megemlíteni, hogy Fuentes tábornoknak már akkor nagy szerepe volt Arbeoz eluiik kormányának megdöntésében. Ez a demokratikusan mogvá lasztott kormány ugyanis földreformot akart végrehajtani, amely nemcsak a hazai földbir­tokosukat, do elsősorban az United Fruit Go t érintette volna. Egyébként tudnunk kell, begy ez a mindenható cég uralja Guatemala gazda sági életének legjelentősebb részéi. Így nem csoda, hogy Fuentes tábornok, aki csupán kiszolgálója az amerikai mnmipélii­­moknak, az egész országot az USA katonai és gazdasági céljainak rendeli alá. Az utóbbi időben számos repülőtér épült és gombamód ra szaporodnak el a kubai ellenfnrradulmá­­rokat kiképző táborok is. Mindez azonban mit sem változtat a gnalemalai dolgozók bongnia lón és harcán, amelynek jelszava: „Castro si — yenki no!" S. Gy. Guutcmalai diákok tüntetnek az ninerlkabarét diktátor ellen és a torradalrnl Kubát éltetik Szövetség a haladás ellen Frondizi argentin elnök, akti mogmik latiak és bebörtönöztek az ultra reak­ciós katonatisztek tudományát tanult« ki, hanem az tmpa rtallzmua cselfogáeait. A szépen hangaó jelszónak már az »Isti lel« sa Igaz: as ■marikat kormány olyan szövetségre akar tépni a kontinens országaival, amely biztos Úja kiváltságait. A másik tola, amely s haladásról hasiéi, szintén hazugság. Nézzük csak, ktk kaphatnak a „sző­­vétség a haladásért” 20 milliárd jébél? Argentina ISO mllliés csekket kapott, ■mint magasok Unttá a diplomáciai kap­csolatokat • forradalmi Kubával. Ecua­dornak is kijárt már néhány millió, mart 6 Is kOvette Washington parancsát. A kisebb „banánköztársaságokat" pedig ne le említsük. Mit Javult ■ helyist? Hisznek talán a tömegek az amerikai se­gítségben? Még az omerikabarét politi­kusok sem. Minden Jézannl gondolkozó politikus és közgazdász látja, hogy a latin-amerikai milliók hallatlan nyomo­rén csakis az Iparosítás segíthet, csakis s nemzetgazdaság tervszerű kiépítése oldhatja meg a problémákat. Vagyis az, amit a forradalmi Kuba csi­nál, amit a burássá propaganda szőr uyösérges bűnként „eaztrolzmntnak* bé­lyeges. A nemrég lezajlott argentintól válasz­tások Is bebizonyították, bogy a töme­gek szemét nem lebet kiszárul dollár­­rét. Froodlzl megkapta a segélyt, a nép mégis megbuktatta. Az a marlka boréi bábkormányokra rossz Idők Járnak. Washingtonban újabb í* újebb ötleteket ágyainak kJ, az Imperialism tu szótára ájabb és ftjebb hazug kitn|ezésekke! bö vili, a történelem azonban könyörtelenül megy a mega étjén, és elsöpri mindazo­kat, akik megkísérlik visszatartani. Még ekkor Is, hogyha ilyen Jelezni tűztek zászlajukra: „Szövetség « haladásért!" Sz. B Az imperialista nagyhatalmak évszáza­dos uralmuk alatt kialakították saját nyelvezetüket Is. Ssótérnkban egészen más jelentésűk van a szabadság, de­mokrácia, függetlenség, segítség szavak­nak, mint a közönséget halandók szó­kincsében. Természetesen a változó helyzetnek megfelelően újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel gazdagítják szótárukat. Az amerikai kontinensen ez ■többi hónapokban a „kommunista beha­toláshoz" Ilyesféle újabb kifejezések kerültek: „caatrolzmus , „szövetség a haled iséri" stb. Természetes, hogy ezek lz a közvélemény félrevezetézét szol­gálják. Az imperialista propaganda előbb s „cattrolzmuet” agyelta ki, ami azt je­lenti, hogy a „vörös veszedelem fenye­geti l.arlu-Amerikát", vagyis a normális nyelvhasználatban; a hős kubai nép pél­dája harcra lelkesíti egész Dél-Amerlka függetlenségi mozgalmait a washingtoni pénzen kitartott diktatúrák ellen. Az egész földrész forrong, kitörés előtti vulkánra hasonlít. Venezuelában, Gantt* - maiéban fegyvere* partlzánharcok foly­nak; Argentínában, Ecuadorban, Domini­kában és másutt egymást érik az lmpe­­rialMaeUenes tüntetések. „Latin-Ameri­­kát láz gyfttrl, beteg — állapítják mag az Egyesült Államok vezetői —, azért bstisos orvosságra van szüksége." Így született meg a „szövetség a haladá­sért" nevű terv, amelynek óimén Ken­nedy elnök 20 milliárd dollárt csikart ki a kongrosaznetél. Ezzel a hatalmas összeggel akarják útját állni a függet­lenségi és szabadságmozgalmaknak, ez­zel akdrják latörni az amerikai monopóliu­mok uralma ollen lázadé földrész lakos­ságát. Kiskátén érthető, miért adták a „szövetség a haladásért" novet a prog ramnak. A dél-aunertkalakka! el szeret­nék hitetni, hogy e földrészt kinzA be­tegségen csak az amerikai nagybácsi tud segíteni. A nép azonban nagyon J61 tud­ja, hogy Samu bácsi nőm az orvoslás lose Maria Guido, a reakciós argentin katonai klikk által hatalomra juttatott bábelnök (közópenl

Next

/
Oldalképek
Tartalom